Nincs fasisztaveszély, a rendszerváltást nem lehet megkérdőjelezni – ezt is mondta az államfő parlamenti felszólalásában. Sólyom László arra szólított föl, ne az árpádsávos zászlót használja, aki ellenzékiségét, nemzeti érzelmét akarja kifejezni. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy reagált, a pártszövetség partner az emberi jogok és a demokratikus értékek megőrzésében. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető szerint az államfőnek a pártokon fölül kell állnia, de nem az országon fölül.
Felszólalásra készül a köztársasági elnök – Sólyom László közölte, a pártok felszólítására a jövőben sem kíván beszélni a parlamentbenFotó: Szalmás Péter Mély politikai megosztottság van az országban, mely érzelmeken, indulatokon alapul; innen kell kiutat találni – jelentette ki a köztársasági elnök, akinek felszólalásával kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Sólyom László szerint a politikai erőknek az alapvető kérdésekben egyetértésre kell jutniuk, saját politikai érdekeiket csak e mögé helyezhetik, és a megállapodást legalább tíz évig be is kell tartaniuk, és szükség van a társadalom támogatására is. Utalt arra, hogy hosszú távon csak az alkotmányos intézményekre és alapjogokra építve lehet alkotmányos és demokratikus megoldást találni. Úgy vélte, bizalom nélkül a szükséges reformokat sem lehet megvalósítani. „Mérhetetlenül romboló” az alkotmányos alapok megkérdőjelezése – jelentette ki az államfő. Szerinte aki a rendszerváltást kétségbe vonja, az az alkotmányos alapok alól húzza ki a talajt. Nem jó az az érvelés sem, hogy a szabadságjogokról szóló törvények fölött eljárt az idő – jelentette ki.
Sólyom felszólalása jelentős részében a szélsőségekről szólt. Mint mondta, nem lehet az alapján szélsőségesnek minősíteni valakit, hogy milyen jelvényt használ; szerinte a 23 millió románnal való fenyegetés is tipikus szélsőjobboldali érvelés volt. Szerinte nagy szolgálatot tett az ország nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető, aki a Magyar Gárda kapcsán tartott ötpárti sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon nincs fasizmus, nincs fasisztaveszély. Ha nincs ilyen veszély, akkor mi van? – kérdezte Sólyom, majd kijelentette, „a radikális jobboldal van jelen pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal” – a szélsőjobb szervezett jelenléte a rendszerváltás óta folyamatos, amit társadalmi problémaként kell kezelni. A radikális jobboldal veszélye az, hogy ideológiává, programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, és mivel „ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan”. Sólyom úgy vélte, Magyarországon akkor volt a legrosszabb helyzet, amikor a MIÉP bejutott a parlamentbe.
Sólyom szerint föl kell tenni a kérdést, mit kell elviselnie a jogállamnak. Vannak országok, ahol a szélsőségesek még szörnyű bűntetteket is elkövetnek, de nem kételkedik senki ezen országok demokratikus voltában azért, mert az alapok szilárdak, az alapjogok csorbítatlansága megéri az esetleges „keserves tűrést”. Az államfő hangsúlyozta, amit jogilag nem lehet szankcionálni, „azt politikai és erkölcsi téren nem kell elviselni”. A szélsőségesekkel szemben minden tényezőnek a saját eszközeivel kell közelíteni, a köztársasági elnök konkrét ügyben csak rendkívül szükséges esetekben szólal meg. Azt is kijelentette, érthető, ha egy párt „pártként” reagál a szélsőjobboldali megmozdulásokra, és ezt akár saját érdekeinek megfelelően teszi. A köztársasági elnök azonban pártok felszólítására eddig sem szólalt meg és a jövőben sem teszi – közölte Sólyom László.
Az államfő a félelem növelését és a veszély eltúlzását is káros manipulációnak tartja és elítéli. Hangsúlyozta azonban: meghallja azok hangját, akik félnek, a holokauszt túlélőinek félelme előtt elnémul, „itt értelmetlen előhozni a racionális érveket”. Kijelentette, ha a magyar társadalom végre belegondolna, hogy mi történt, és szembenézne ezzel, senkinek nem jutna eszébe viccelődni. „A halottak iránti és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót használja jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót!” – szólított föl a köztársasági elnök. De azt is kijelentette, ahogy a nemzeti jelzőt és az antifasiszta jelzőt sem sajátíthatja ki egyik politikai erő sem. Az „alkotmányosság nem tűri az erőszakot. Az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell” – közölte Sólyom.
Megemlítette, nincs mentség arra, ami tavaly az MTV-székháznál történt és arra az erőszakra sem, amit a homoszexuális felvonulás ellen tüntetők tettek. Közölte, nem a tisztességes eljárás kérdéses a bíróság elé kerültekkel szemben, hanem az a kérdés, kik állnak bíró elé. Mint mondta, súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök, de félő, hogy az elkövetők több mint 80 százaléka büntetlenül marad és sok ismert vezető felelőssége szintén tisztázatlan. „S mi marad a végén? A kitüntetése” – közölte.
Népszava-összeállítás
Elfogadták a vagyontörvényt – ismét tüntetők a Parlament előtt
A parlament tegnap elfogadta mindkét, az államfő által az Országgyűlésnek korábban visszaküldött törvényt. A kormány nem engedett abból az elképzeléséből, hogy az állami vagyonról szóló törvény alapján hat évre nevezzék ki a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács elnökét, de Veres János pénzügyminiszter tegnap benyújtott módosító indítványa szerint a kinevezés nem a kormányfő, hanem a köztársasági elnök hatáskörébe kerül. A jelöltre a kormányfő tesz javaslatot az elnöknek.
A vagyontörvényt idén június 25-én fogadta el a parlament, s az július közepén lépett volna hatályba, ha Sólyom László nem küldi vissza megfontolásra a parlamentnek. Az elnök kifogásolta, hogy a tanács mandátuma nem igazodik az országgyűlési ciklushoz. Sólyom kifogásolta, hogy a törvény csak szűk körben teszi lehetővé a tanács elnökének és tagjainak felmentését. A vagyonkezelő szervezethez kerülne az ÁPV Zrt.-nél, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál és a Nemzeti Földalapnál lévő vagyon, valamint az egyes szaktárcák vagyonkezelésében lévő állami tulajdon.
Egy másik, az államfő által a parlamentnek visszaküldött törvényt is újra tárgyalt a T. Ház, így semmi sem fenyegeti a Sarkad és környéke többcélú kistérségi társulás létét, az abban tag 11 települést mégsem csatolják más kistérségekhez. Az Országgyűlés azért változtatta meg a még június 18-án hozott döntését, mert Sólyom László alkotmánysértőnek találta, hogy a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény módosítása során anélkül „szüntették meg” a törvény mellékletében a sarkadi kistérséget és csatolták át a hozzá tartozó falvakat más kistérséghez, hogy azt a bármely érintett település kezdeményezte volna. A törvény szerint ehhez a 11-ből legalább egy település kérelmére szükség lett volna.
A kormányt szidalmazó, felhevült tüntetők egy csoportja gyűlt össze a Parlamentnél hétfő este. Az árpádsávos zászlókkal demonstrálók a parkolónál lévő kordont rángatták és azt skandálták, hogy „Gyurcsány, takarodj”, valamint „elkúrtad”. A többnyire korábbi Kossuth téri tüntetőkből álló csoport tagjai a Parlamentből távozó kormánypárti képviselőket becsmérelték, és a park kitépett virágaival próbálták megdobálni őket. Többen azt is kiabálták, hogy „fegyverbe”.
Cs. R.-F. Á.
Orbán mindent elmondott a teremben
A frakciók – az általános gyakorlattól eltérően – reagáltak az elnök felszólalására. Orbán Viktor a Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében kijelentette, továbbra is a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítják. Biztosította az államfőt, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott küzdelemben a szövetség és minden tagja támogatására számíthat. Orbán lapunk kérdésére nem kívánt bővebben reagálni az államfő beszédére, így az árpádsávos zászló használatára sem tért ki. Azt mondta, az ülésteremben már mindent elmondott. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás felidézte, hogy a köztársasági elnök palotája előtt ordas eszméket hirdetők a harmincas évekre emlékeztető dolgokat tesznek. Kijelentette, az ország helyzete nem alapozza meg ugyan a náciveszélyt, azonban azt világossá kell tenni, hogy ami az elnök palotája előtt zajlik, az „bűzlik és undorító”, és az is ilyen, hogy bizonyos politikai erők nem teszik egyértelművé viszonyukat a szélsőségesekhez. Az MSZP frakcióvezetőjét Sólyom sok gondolata megnyugtatta, de a beszéd egésze csalódottságot okozott neki. Lendvai Ildikó kijelentette, az elnök ugyan pártok fölött áll, de nem az ország fölött. Közölte, az nem megnyugtató válasz, hogy Európában máshol is vannak szélsőségesek, és az államfő megérti azokat, akik félnek. Szerinte nem a zsidóság, a cigányság vagy a homoszexuálisok, hanem az ország problémájáról van szó. Azzal egyetértett, hogy nem szabad pánikot kelteni, de az aggodalom jogos, mert egyre hangosabbak a szélsőjobboldaliak. Megjegyezte, az államfő nem egy monarchia, hanem egy köztársaság első ember, ezért nyilván nem akar a megcáfolhatatlan bölcs képében megjelenni, vagyis beszédét kritika is érheti. Az MDF elnöke azt mondta, pártja szerint tisztségénél fogva nem lehet a parlamentben vitatkozni a köztársasági elnökkel. Ezért – jelentette ki Dávid Ibolya – nem mondja el, hogy nem értett egyet Sólyom László több helyzetértékelésével és véleményével. Az MDF várja az államfő meghívását, hogy végre leüljön beszélni a pártokkal.
Sólyom László nem élt a viszonválasz lehetőségével.
Reform vagy bukás?
A következő év kormányzati feladatait ismertette a kormányfő napirend előtti felszólalásában. Nem engedhetünk a 48-ból – mondta a miniszterelnök, aki négy pontban sorolta fel, mi az erős állam feltétele: erős polgár, erős demokrácia, szabályozott piac és rend. Reform vagy bukás – ismételte meg egy évvel ezelőtti jelmondatát a kormányfő. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető ezt úgy fordította le, hogy egy év mérlegét levonva inkább bukás, mint reform következett be. Mint fogalmazott, szép álmokról beszélt a kormányfő, de ez a Medgyessy-kormány időszakára emlékeztette. Dávid Ibolya „politikai talkshow”-nak nevezte a kormányfő beszédét. Kijelentette, a miniszterelnök csak bölcselkedik és tervekről beszél, de közben a kormány saját vállalásait sem képes teljesíteni. Az MDF szerint még idén reformálni kellene az adórendszert. Kóka János a liberális reformok véghezvitelének fontosságát hangsúlyozta.
Semjén Schwarz bácsizott a parlamentben
Jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit meg Weiss nénit? Ezt Semjén Zsolt KDNP-s frakcióvezető mondta Gyurcsány Ferencnek címezve. A felszólalást hallva a kormányfő azonnal elhagyta a termet és csak annak végén jött vissza. Semjén hangsúlyozta, pártja soha nem volt Izrael-ellenes, szemben az állampárttal. Az SZDSZ-hez fordulva pedig általánosságban azt mondta, hogy velejéig aljas dolognak tartja, ha kapcsolatba hozzák a zsidósággal a drogliberalizációt, az extrém szektákat, az egyneműek házasságát, melyek egyébként ellentmondanak a Tórának és Mózes törvényeinek is. Lendvai Ildikó Semjén felszólalását politikai pinceként jellemezte. Szerinte nagyon rossz korszakot idéz, ha valaki az ország problémáit a zsidókérdésre szűkíti le és Mózes hitét kéri számon egy párton. Kóka János az SZDSZ-frakció mélységes felháborodását tolmácsolta a T. Háznak, szerinte „a rendszerváltás utáni legundorítóbb felszólalásról van szó”.
Semjén a Népszavának azt mondta, a kormánypártok kiforgatták szavait. Az ő beszédéből ugyanis az következik, hogy a hiteles zsidó értékeket a KDNP képviseli. Az ellen tiltakozott, hogy a kormány a rossz politikája elfedésére tolja maga előtt „Schwarz bácsit és Weiss nénit”. Arról nem tehet, ha valamelyik párt magára vett valamit. Semjén szerint éppen a koalíciónak kellene bocsánatot kérni tőle, amiért kiforgatták mondandóját.
Érdekesség, hogy Orbán Viktor tegnap este részt vett a leköszönő budapesti izraeli nagykövet, David Admon búcsúfogadásán. Orbán arra hivatkozva, hogy szavazásra kell sietnie, nem kívánt nyilatkozni a Népszavának. Röviden megtette ezt Németh Zsolt, aki a látogatás indokáról elmondta: „kiváló kapcsolatokat ápoltunk vele személyesen, és az elmúlt években nagyon intenzív kapcsolat alakult ki Izrael és Magyarország között, továbbá pártjaink között is, melynek keretében látogatásokra is sor került, oda és vissza, és reméljük, hogy ez a jó viszony folytatódik a jövőben is”.
Sólyom László üzenetei
Az MSZP-nek A Fidesznek
Ne legyen kevesebb szabadságjog Ne használjanak árpádsávos zászlót
Nincs fasizmus, nincs fasisztaveszély Ne vonják kétségbe
a rendszerváltást
A veszély eltúlzása káros manipuláció, A szélsőségesek jelenléte
elítélendő társadalmi probléma
Sok rendőr követett el bűncselekményt, Az erőszakot büntetni kell
de nem büntették meg
KÖZÖS: A politikai erők jussanak egyetértésre az alapvető kérdésekben
Vizsgálják a gárdát
Törvényességi vizsgálatot indít a Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárdával szemben, miután az elmúlt időszakban több bejelentést kaptak arról, hogy a szervezet honlapján olyan feladatokat jelölnek meg, amelyek nem felelnek meg az alapszabálynak, és jelentkezési lapjukon adatvédelmi szempontból aggályos adatokat kérnek. Mindezt Kovács Tamás legfőbb ügyész közölte az SZDSZ-es Gusztos Péter azonnali kérdésére válaszolva.
