Forrás: ÉS

Rajnai Attila

A harag szabad napja

A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által múlt héten Kecskeméten ötszáz főre bejelentett, erőszak elleni demonstrációra alig néhány száz egyenruhába bújt, árpádsávos zászlót lobogtató fiatal és zömében pocakos, rövidnadrágos, idős férfi jött el. Az egymásra licitáló szónokok nyíltan uszítottak a cigányság és a zsidóság ellen. A pártok helyi képviselői nem szólaltak meg nyilvánosan, a város fideszes polgármestere azonban a szíve szerint betiltotta volna a rendezvényt. A résztvevők később virágokat és mécseseket helyeztek el egy tizennégy éve tragikusan végződött verekedés helyszínén. A szervezők szerint azon a helyen néhány cigány karókkal agyonvert egy tizenhat éves, ártatlan fiút. A bűnügy korabeli aktái azonban nem alapozzák meg a szkinhedek közt mítosszá vált történetet.

– Lopás, rablás, verés – tagolta lassan egy fiatal férfihang hangszórókon keresztül augusztus 23-án kora este a kecskeméti főtéren. A hangos beszédre néhány gyalogos felkapta fejét, megálltak pár pillanatra, aztán folytatták az útjukat.

– Tarthatatlan a cigánybűnözés, egyre durvább az elkövetés módja – folytatta a férfi -, bezzeg amikor a csendőr végigment a cigánysoron, akkor a barna bőrű bűnözők bizony menekültek.

A város korábbi nyugalma egyszeriben megszűnt.

– De gondolkozzunk csak el, kinek az érdekében állhat fenn a magyarság térdre kényszerítése, egyedül a zsidóknak, mert a cigányok a zsidó gyarmatosítás eszközei! – hangsúlyozta a mikrofonos hang. Majd erélyesebb lett: takarodjanak innen a háttérből súgóikkal együtt, ha nem tudnak a törvényeinkhez alkalmazkodni!

A tér túlsó felében, ahonnan a hang jött, néhány árpádsávos zászló lengedezett. Az egykori zsinagóga árnyékában mintegy százan csoportosultak. A mikrofonnál álló férfi egy levelet olvasott fel, amelyet a Magyar Turul Szövetség jegyzett. Aztán egy kaján mosolyú fiatalember lépett a mikrofonhoz, oldalt két pajzstartó fiú kísérte. A katonai baseballsapkás szónok szerint a liberalizmussal van a probléma. A szegény vidéki idős emberek megfélemlítésben élnek, míg a cigányságot védik a liberálisok. Nem mernek hozzájuk szólni a rendőrök, mert TGM és jogvédő társaik védik őket. Elég volt a porhintésből, a hülyítésből! Mi nem fogunk megijedni a liberális tollforgatóktól és a cigány rohamosztagoktól! – hadarta mondatról mondatra hangosabban. Majd így folytatta: – Igenis lépni kell, és mi lépni is fogunk, ki kell képezni magunkat az utcai harcra, mert nem engedjük levágni magunkat! Bejelentette: a Magyar Nemzeti Front baráti köre kiképzőket keres, főként nyugállományú katonatiszteket és rendőröket!

Aztán egy vöröses szakállas, hatvanas, hosszú aranyláncos férfi lépett a mikrofonhoz. A szpíker a MÖM elnökeként mutatta be Kakuk Attilát, aki szerint Magyarország végveszélyben van, a piros-fehér-zöld akolba beterelték a jobboldaliakat, akik várnak Orbán Viktor hívó szavára. Na, azt várhatják! – mondta magas hangon -, de mi nem várunk tovább!

Őt egy karakteresebb szónok, a Jobbik alelnöke, Bíber József Tibor követte.

– Elég volt a cigány terrorból, nem tűrünk tovább, szerveződjünk a cigányok ellen, ha az állam nem segít. Nem leszünk tovább tartalékhaza! – vágott a közepébe, mire néhány spicces, nagy hasú férfi közbekiáltotta: meg lakást is adtak nekik!

Az est fénypontja Kovács Géza, a MÖM tiszteletbeli elnöke volt, aki megpróbált minden előtte szólót überelni.

– Fel kell világosítani a cigányokat, hogy a zsidók, miután velünk végeztek, ki fogják nyírni őket. A rendszerváltásnak nevezett időpont óta Magyarországnak nem volt miniszterelnöke, mert mindegyikük a szabadkőműveseknek szolgált.

Miközben beszélt, “Ha eggyel többen leszünk, támadunk!” feliratú fekete pólós fiatalemberek fotózták, kézikamerázták a közelben kíváncsiskodókat, a fotósokat és az újságírókat. Kovács ez idő alatt rátért a hazug média témakörére, majd hirtelen felemelte a hangját: – Takarodjon ki az országból az RTL Klub, a tv2, a Népszabadság és a Népszava! – mondta. Aztán azzal búcsúzott, hogy a következő állomásuk Körmend lesz, ahol az ártatlanul elítélt Tánczos Gáborért fognak demonstrálni. – Miközben ő a börtönben ül, a Berkoviczok szabadlábon vannak, hiszen ki kell végre mondani: ez egy rituális zsidó gyilkosság volt! Nekünk nincs médiánk, de fel fogjuk nyitni a magyarság szemét, és ha kell, házról házra fogunk járni! – tette hozzá a hangját elnyomó tapsviharban.

Toborzás a hálón

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat kezdeményezte a rendezvény betiltását, de a rendőrség szerint ennek nem volt meg a jogszabályi alapja.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) augusztus 14-én faxon jelezte a Kecskeméti Rendőrkapitányságon, hogy 23-án, csütörtökön este hat órától tíz óráig a városközpontban “erőszak elleni demonstrációt” szervez mintegy ötszáz fővel. A kérelem szerint a demonstráción a tizennégy éve meggyilkolt Kiss Norbertről is megemlékeznek. A rendezvény felhívása a kuruc.info honlapjára is felkerült, ahol a következőképpen hirdették az eseményt: “Tüntetés a cigány bűnözés ellen! – Kiss Norbertre emlékezünk!” A nagybetűs cím mellett egy fürdőnadrágos, nagy hasú roma férfi fotója állt, nyakában köldökig érő aranykereszttel. A megnyitott oldal szövegének címe a következő: “Kecskeméten tehetünk a magyargyűlölet ellen: cigány gyilkosok karókkal agyonvert áldozatára emlékeznek. Mint ismert, 14 éve, augusztus 23-án, az akkor 16 éves Kiss Norbertet karókkal verték agyon felheccelt cigány bűnözők. A megtorlatlan cigánybűnözés ellen lépnünk kell magyar önvédelemből. (…) Már 1993-ban meg kellett volna állítani a magyargyűlölőket! Mi, magyarok, semmilyen formában nem bántottuk eddig a cigány kisebbséget, mely agresszivitása és jellemzően lump életvitele miatt megérdemelné az azonnali, többségi, határozott fellépést. Emlékezzünk az ártatlan áldozatokra és közben a politikai hatalomtól, a magyarnak nevezett rendőrségtől, médiától követeljük, hogy álljanak ki, és védjék meg a békés többséget!”

Hol a hézag?

A demonstráció napjának délelőttjén a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tanácstermében rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze a megye cigány kisebbségének képviselői. A közgyűlésre eljött Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, akit szinte folyamatosan hívtak a mobilján. Kolompár felháborodott vidéki romákat próbált lebeszélni arról, hogy aznap Kecskemétre és a rendezvény közelébe menjenek. A romák kérték a jelen lévő magas rangú rendőröket, hogy tiltsák be a rendezvényt, hiszen a rendezők becsapták a hivatalos szerveket. Rigó János alezredes szerint erre nincs módjuk, de ha este bármi törvénytelenség felmerül, abban az esetben feloszlatják a rendezvényt. Kolompár Orbán ekkor azt mondta: ez semmiképpen nem jó így, itt joghézag van, mert egyértelmű, hogy az unokák folytatják azt, amit nagyapáik 1944-ben félbehagytak. A kisebbségi önkormányzatok képviselői határozatot hoztak, hogy büntetőeljárást kezdeményeznek a Jobbik ellen. Egyúttal kérték a rendőrséget, hogy aznap este minden tőlük telhetőt tegyenek meg a kecskeméti romák biztonsága érdekében. A kisebbségi vezetők az ülést követően nem utaztak haza, hanem késő estig a romák lakta körzetekben tartózkodtak. Velük volt Zombor Gábor, a város fideszes polgármestere, egyik alpolgármestere és a párt helyi elnöke. Zombor a Klubrádió aznap esti adásában azt mondta: szerencsétlennek tartja, hogy a városban ilyen jellegű demonstrációt tartottak, és szíve szerint betiltotta volna a rendezvényt. Míg a polgármesterrel a telefonos interjú zajlott, a demonstrálók az egykori tragédia balladaként megzenésített változatára átvonultak Kiss Norbert halálának helyszínére. A dallamtalan, teátrális rockzene erőltetett szövege bírálta a romákat, a bíróságot, és felmagasztalta az ártatlanul elhunyt tizenhat éves fiút. De mi is történt a korabeli hivatalos akták szerint azon a végzetes napon?

Lendül a karó

A tizenhat éves helyi szakközépiskolás, Kiss Norbert késő délután a barátnőjével, B. Anikóval találkozott a város főterén, majd a város egykori korzóján, a Rákóczi utcán keresztül elindultak egyik kedvenc helyükre, a Fortuna presszóba. A széles utca közepén fákkal övezett sétány található, két oldalán egyirányú gépjárműforgalom zajlik. A borotvált hajú fiún rövid, kockás nadrág, fehér póló és magas szárú tornacipő volt, barátnőjének haja szintén feltűnően rövidre volt vágva. Haverjai szerint Norbi szkinhednek vallotta magát, bár ezt több hozzátartozója az eljárás során cáfolta, szerintük a fiú a Martens bakanccsal és a bomberdzsekivel csupán az akkori divatirányzatot követte. A Fortuna presszóban a fiatalok egy másik párral találkoztak, söröztek és boroztak. A tanúkihallgatások szerint Norbi hat kisfröccsöt ivott meg. Az orvos szakértő a fiú vérében 1,04 százalékos alkoholtartalmat állapított meg. Italozás közben a presszóba bejött egy roma férfi, akire Norbi hangos megjegyzéseket tett, barátnője kérte, hogy ne kötözködjön. A férfi rájuk nézett, majd gyorsan távozott. A fiatalok körülbelül fél hét körül, még világosban indultak vissza a városközpontba. Négyükhöz még két fiatal fiú csapódott. Norbi és P. Zoltán elöl ment a sétányon, mögöttük a lányok és a másik két fiú.

A hét osztályt végzett, negyvenéves Sztojka János aznap délután orvost hívott élettársához, a harmincéves, kétgyermekes, két osztályt végzett Kanalas Máriához, akinek lopás miatt másnap be kellett vonulnia a kecskeméti börtönbe. Az asszony nyugtatóinjekciókat kapott. Sztojka ezután felesége testvérével, a harminchét éves Kanalas Mihállyal együtt elindult a Rákóczi utcai önkiszolgáló étterembe vacsorázni, ahol egyikük sem ivott alkoholt. A három roma akkor lépett ki az étteremből, amikor a sétányon Kiss Norbert a barátaival épp odaért. A fiú odakiáltott nekik: “Rohadt cigányok, takarodjatok ki az országból!” – áll a tanúvallomások jegyzőkönyveiben és az elsőfokú ítéletben. Barátnője újra arra kérte, ne kötözködjön. A fiú azonban hajthatatlan volt, odament Kanalas Mihály elé, “bokszállást vett fel, ugrált előtte, és azt hangoztatta, hogy ő skinhead” – írja az elsőfokú ítélet indoklása. Kiss Norbert megpróbálta megrúgni a férfit, aki elhajolt, de a tornacipős láb kirepítette a szájából a cigarettát. P. Zoltán ekkor megfogta Kiss Norbertet, és megpróbálta átvinni az utca másik oldalára, de a fiú szitkozódva kiszabadította magát, visszaszaladt, és Sztojka János előtt kezdett el ugrálni bokszállásban. Közben Kanalas Mária a parkból két másfél méteres csemetefakarót hozott, és hátulról odanyújtotta a férfiaknak. Kanalas Mihály P. Zoltán felé ütött, aki karjával kivédte az ütést, Sztojka pedig Kiss Norbert felé suhintott, aki hátraugrott, majd azonnal a férfi feje irányába rúgott, de Sztojka elkaszálta a támasztó lábát, majd ugyanazzal a lendülettel visszakézből mellkason vágta a hanyatt eső fiút. Kiss Norbert a földön maradt. Több, a veszekedést ez idáig messziről figyelő járókelő odasietett hozzá, a barátai is segíteni próbáltak, eközben a romák eltűntek. A fiú néhány percen belül a helyszínen meghalt. A másnapi megyei napilap a címlapon közölte a hírt: “Agyonverték Kecskemét belvárosában.” A cikk szerint több cigány karókkal ütlegelt egy férfit. A három romát napokon belül elfogták. Tettüket beismerték, azt önvédelemként tüntették fel. Az 1/B.30/1994/17 számú büntetőügyben két orvos szakértő is közreműködött, de nem támasztották alá azokat a tanúvallomásokat, miszerint többen verték karókkal a földön fekvő fiút. A szakértő a sérülésekből és a karón lévő textilmaradványokból arra következtetett, hogy annak nem a vége, hanem középső része érte esés közben Kiss Norbert mellkasát, akinek szíve az ütéssel egy időben dobbant. Halálát úgynevezett pukkanásos sérülés következtében kialakult szívburki vérömleny okozta.

1994. március 9-én a Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Bodóczky László vezette büntetőtanácsa az elsőrendű vádlott Sztojka Jánost halált okozó testi sértés bűntettében találta bűnösnek, és mint többszörös visszaesőt, hét év fegyházra ítélte. Élettársát, Kanalas Máriát, bűnsegédként, két év hat hónap, testvérét, Kanalas Mihályt pedig tíz hónap börtönre ítélték. A Legfelsőbb Bíróság 1995. január 26-án meghozott jogerős döntésében mindhárom vádlott ítéletét megváltoztatta. Sztojka János büntetését három és fél év fegyházra, Kanalas Máriáét egy év börtönre, Kanalas Mihályét pedig hét hónap börtönre enyhítette. A bírói tanács kimondta, az elsőfokú bíróság “nem tulajdonított azonban kellő súlyt annak, hogy a sértett tettlegességben megnyilvánuló provokatív magatartása alappal váltott ki komoly felindulást a vádlottakban, akik kezdetben el kívánták kerülni az összetűzést”.

A kecskeméti cigány kisebbségi önkormányzat a demonstráció miatt közösség elleni izgatás és uszítás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a kecskeméti rendőrkapitányságon. A feljelentéshez csatolták azokat a városban és a megyében terjesztett plakátokat, amely nem volt azonos a demonstrációról szóló kérelemmel, mert a következő állt rajta: “Emlékezzünk a cigánybűnözés áldozataira!” A városiak a beadványt hatáskör hiányában átadták a megyei főkapitányságnak, amely a feljelentést megalapozó tények további kiegészítésére kérte a kisebbségi önkormányzatot.

Élet és Irodalom

51. évfolyam, 36. szám

Comments are closed.