Csaknem fél tucat javaslat van már napirenden a gyűlöletbeszéd korlátozására; most a kormány próbálja – részben beépítve az eddigi elképzeléseket – a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával megteremteni a sértő megnyilvánulások elleni eredményes fellépés lehetőségét. A javaslatot várhatóan már hétfőn a parlament elé terjesztik. A szaktárca eközben fogást keres a kuruc.info nevű internetes oldalon, míg a Magyar Gárda megalakulása nyomán szóba került az egyesülési jogszabályok átalakítása is.
Mivel a kuruc.info külföldi szerveren működik, az uszító tartalom eltávolítására nincs mód Várhatóan hétfőn nyújtja be a kormány a parlamentnek a Ptk. módosítását célzó javaslatot. Így elképzelhető, hogy még az őszi ülésszakban elfogadhatják a gyűlöletbeszéd korábbinál szigorúbb szankcionálását. A módosítás lényege, hogy a közösséget ért sértő megnyilvánulás esetén a közösség bármely tagja, illetve maguk a szervezetek is felléphessenek. Jelenleg ugyanis csak akkor van mód a fellépésre, ha a gyűlöletbeszédnek van konkrét, beazonosítható sértettje.
Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda ügyében tartott múlt pénteki nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében. A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón az igazságügyi tárca vezetője azt mondta, hogy a kormány álláspontja a koalíciós állásfoglalást követően válhat véglegessé.
Már szerda délelőtt, a kormányülést megelőzően megtartották a koalíciós egyeztetést a gyűlöletbeszédről, amelyen több miniszter és pártvezető is részt vett. Gusztos Péter liberális frakcióvezető-helyettes érdeklődésünkre annyit mondott: nem kizárt, hogy a napokban még lehet tisztázó jellegű koalíciós megbeszélés, de a hét végéig mind az SZDSZ, mind az MSZP képviselőcsoportja kialakítja álláspontját. Ha pedig mindkét frakció hozzájárul a javaslathoz, azt kormányzati javaslatként hétfőn a parlament elé terjesztik – közölte Gusztos. Szólt arról is, hogy az SZDSZ minden bizonnyal elfogadja a Ptk. módosítását, bár nem biztos, hogy minden egyes képviselő egyetért majd a javaslattal. Azt ugyanakkor nem támogatnák – igaz, a mostani kormányjavaslat nem is szól erről -, hogy a Büntető törvénykönyvben végezzenek módosításokat. Több más tervezet, illetve egy, már parlament előtt lévő előterjesztés ugyanis ezt célozza. Takács Albert miniszterhez hasonlóan Gusztos sem zárta ki, hogy még az őszi ülésszakon elfogadják a Ptk. módosítását.
Néhány nappal a kormányfő bejelentése után Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy a módosítás egy régóta fennálló szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos Ptk. védi a személyhez fűződő jogokat – így az emberi méltóságot, a jó hírnevet -, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek az illető nem kifejezetten a címzettje. A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt. Gadó a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette, hogy ha valaki a gyűlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik, és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, esetleg nincs anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében úgynevezett közérdekű kereset formájában. A tervek szerint, ha civil szervezet lépne fel és nyerne kártérítést, akkor a befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, a kártérítés őt illetné.
A gyűlöletbeszéd ügye nemcsak a Magyar Gárda megalakulása miatt került elő, hanem a kuruc.info nevű internetes portál miatt is. Ebben az ügyben a kormányfő annak vizsgálatát kérte Takács Alberttől, hogy a hatályos büntető jogszabályok, illetve a sajtótörvény rendelkezései lehetővé teszik-e a kuruc.info elleni arányos fellépést. A válasz szerint az uszító hangvételű tartalom eltávolítására nincs lehetőség a külföldi szerverről működő portál esetében, de jogszabály-változtatással elérhető, hogy az ilyen cikkek íróját, szerkesztőjét bíróság elé lehessen állítani Magyarországon, ha innen töltötték fel az anyagot. Takács Albert a közszolgálati televíziónak arról beszélt: a tárca foglalkozik azzal a lehetőséggel is, hogy korlátozza a kuruc.info elérhetőségét. Hozzátette, hogy kényes dologról van szó, „hiszen akarva-akaratlan valamilyen módon a cenzúrára hasonlít, ha az elérhetőséget korlátozzák”.
Nem a mostani az egyetlen kezdeményezés a gyűlöletbeszéd ügyében. Nyár elején a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, Lomnici Zoltán a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot – ugyancsak a Ptk. módosítására. Ők is azt akarták elérni, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Így büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult lenne magánindítvány benyújtására. Az LB és a Mazsihisz javaslata az ügyészségnek is lehetőséget biztosított volna a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépésben. A szaktárca ugyanakkor úgy vélte, mivel polgárjogi igényről van szó, amíg van olyan magánjogi szereplő, aki fel tud lépni a jogsérelemmel szemben, addig nincs szükség az ügyészségre. Áprilisban, a holokauszt emléknapon szocialista képviselők kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elő a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialisták 2003-ban is megpróbálkoztak egy hasonló javaslattal, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben elvetett. Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa az előterjesztésnek. A Ptk módosítása egyszerű többséget igényel, ám a változtatások olyan alapjogi kérdéseket is érinthetnek, amit csak kétharmados egyetértéssel lehetne rendezni.
Markotay Csaba
Javaslatok a szélsőséges megnyilvánulások ellen
Kormány Ptk.-módosítás
LB és Mazsihisz Ptk.-módosítás
Mazsihisz Btk.-módosítás
MSZP-képviselők Btk.-módosítás
MSZP-képviselők Egyesülési törvény módosítása
Szigorítanák az egyesülést
A Magyar Gárda megalakulása más irányban is gondolkodásra késztette a politikusokat. Szocialista képviselők azt javasolták, hogy egészítsék ki az egyesülési törvényt a párizsi békeszerződés egyik pontjával, ami megtiltja a katonai jellegű szervezetek alakulását, ha azok veszélyeztetik a demokráciát. Szabó Zoltán és Török Zsolt az utóbbi hetek aggasztó eseményeivel magyarázta a javaslatot. Az egyesülési törvény módosításához kétharmados támogatás kell.
