Veszprém új fideszes polgármestere el akarja távolítani Rajk Lászlónak az 56-os forradalom emlékét megörökítő szoborkompozícióját. Vélhetően nem az alkotás szellemiségével, hanem az alkotóval van baja. Budapesten éppen ellenkezőleg, a XII. kerület polgármestere nem akarja lebontatni azt az engedély nélkül elhelyezett Turul-szobrot, amelyet elődje suttyomban röptetett jelenlegi helyére. Egyelőre mindkét alkotás a helyén van, ellentétben bronz „kollégáikkal”, melyeket szakmánkban lopnak el vagy rongálnak meg többnyire ismeretlen elkövetők.
Antall József szobrát piros festékkel öntötték le Fotó: Demecs Zsolt
Ismeretlenek gázolajjal öntötték le tegnap Erzsébet királyné Döbrentei téren álló szobrát Fotó: MTI A fővárosban az elmúlt bő másfél évtizedben politikai okokból nem távolítottak el köztéri szobrot – nyilatkozta a Népszavának Zsigmond Attila. A Budapest Galéria főigazgatója megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban csak három szobor felállítását nem engedélyezte a fővárosi közgyűlés, illetve állandó bizottságai. A XII. kerületben ugyanis engedély nélkül állították fel azt a Turul-szobrot, amelyet egyébként az alkotó bemutatott a szakmai állásfoglalásra jogosult bizottságnak. A művészettörténészekből és más szakemberekből álló zsűrinek a szobor ellen nem volt kifogása, igaz, nem tudhattak a végül kiválasztott előnytelen helyszínről és arról sem, hogy a rendszerint magas talapzaton trónoló kerecsensólyomból ilyen alacsonyan elhelyezve inkább egy a fészkét védő sast idéző műalkotás lett. A szobor körüli, mára inkább közigazgatási vita máig nem zárult le.
A szakmai zsűri művészileg ugyancsak jó szobornak ítélte Teleki Pálnak a Várba szánt, egész alakos szobrát, valamint Wass Albert mellszobrát, ám végül mégis az egyik egy vidéki templomkertbe, a másik magánterületre került, mert az önkormányzati törvény értelmében a jogosult döntéshozók nem járultak hozzá a szobrok budapesti közterületi felállításához – említette Zsigmond Attila.
A politika főleg 1945 után rendezte át a budapesti köztéri szobrok rendjét. Igaz, több alkotás megsérült, ám nyilván ha nincs ideológiai ellenérzés, több restaurálható lett volna. Így azonban egyebek mellett távozni kényszerült helyéről gróf Andrássy Gyula és Görgey Artúr tábornok lovas szobra, amelyek a Felvonulás téri Sztálin-szoborban öltöttek új alakot, de letaszították talapzatáról Klebelsberg Kunót vagy a Dózsa-féle parasztfelkelés után a hírhedt Hármas könyvet megíró Werbőczy Istvánt, Prohászka Ottokár püspököt, de a magyarok kedvenc királynéját, Erzsébetet (Sissi), a Nemzeti Múzeumot megmentő amerikai Bantholtz tábornokot vagy Nagyatádi Szabó Istvánt, a Rókus-kórház előtti Immaculata-szobrot és még hosszan sorolhatnánk.
Ezt követően 1956 októberében a „népek atyja” csizmáit hátrahagyva tűnt el a Felvonulási tér dísztribünjéről. Őt a népharag távolította el.
Legutóbb a rendszerváltás időszakában vándoroltak el tömegesen – ha nem is jó szántukból – szobrok Budapest utcáiról, tereiről. A sort Pátzay Pál Leninje kezdte meg, már a forradalom hőseinek újratemetése előtt egy héttel.
A műalkotások eltávolítását nem művészi értékük, hanem a politika, az önkormányzat döntéshozói határozták el. A Budapest Galéria javasolta, hogy ne semmisítsék meg négy évtized hivatalos szobrászatának lenyomatait, köztük színvonalas alkotásokat, hanem európai megoldásként egy szoborparkot hozzanak létre – említette Zsigmond Attila. A főigazgató nem tart a politikai „szobordöntögetéstől”, annál inkább a színesfémtolvajoktól és a festékkel szennyezőktől. Legutóbb egy külső kerületben fölavatott 56-os emlékműről feszítettek le egy nagyobb, gyökereket ábrázoló bronzrészletet. Az elmúlt években és az elmúlt hónapokban azonban sok értékes bronzszobornak már csak a hűlt helyét találták a városlakók. Tétényben például Schaár Erzsébet alkotását, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt ábrázoló szobrát vitték el. A szobor ugyan meglett, és az előzőhöz képest kétszer annyi csavarral erősítették vissza, ám a szorgos színesfémgyűjtők így is elvitték, s azóta sem került többé elő. Mivel az öntőminta nem maradt fenn, így ez a mű pótolhatatlan. Ugyancsak „lebontották” a III. kerületi Római úti lakótelep mobil szobrát, a „Víziorgonát”, de lába kélt a gellérthegyi szoborcsoport, a „Filozófiai kert” három, több- mázsás bronzszobrának is. Antall József pestújhelyi mellszobra, amelyet szintén elloptak, végül is szerencsésen előkerült. A Margitszigeten viszont némi túlzással csak a kőből készült alkotásoknak van esélyük a megmaradásra. A Madách-szobornak, igaz, csak a kezét, majd a karjait, de rendszeresen lefűrészelték a tolvajok.
A feljelentést általában ismeretlen tettes ellen tesszük meg, és a tettesek általában ismeretlenek is maradnak – jegyezte meg a galéria vezetője. Éppen ezért a szakember szerint a színesfém-kereskedelmet, -kereskedőket kellene az eddigieknél sokkal szigorúbban ellenőrizni. Bronzot, színesfémet csak eredetigazolással szabadna a kereskedőknek átvenni, de az egyébként privatizációpárti szakember azt sem tartaná az ördögtől valónak, ha a színesfém-kereskedelmet állami kézbe vennék. Harmadik megoldásként pedig azt javasolta, hogy aki színesfémet akar leadni a kereskedőnél, az fizessen a kereskedőnek, hogy hajlandó legyen átvenni. Szeptember 3-án ismét beszennyezték festékkel Antall József tabáni mellszobrát. Ide vezet a szoborromboló terroristák mélységes tudatlansága vagy az első szabadon választott miniszterelnök emlékét meghamisítani akaró felelőtlen, gyáva, de leginkább súlyosan igaztalan támadás – említette a szakember.
Churchill városligeti mellszobrát most ötödször, Reagenét most először öntötték le, szennyezték be. Egy napra rá Zala György Erzsébet királyné-szobrát szennyes gázolajjal mocskolták be ismeretlenek.
Mindenesetre az eddig festékes támadások közül alighanem a legérthetetlenebb Washington szobrának a leöntése vagy a Horváth-kerti Haydn-emlék festékszórós felirata: „Te rohadt fasiszta!”
Bihari Tamás
Csak a csizmák maradnak állva
A XXII. kerületben található Szabadtéri Szoborparkban jelenleg 43 alkotás található. Közülük 23 nagy méretű szobor. A többi dombormű vagy emléktábla.
Itt található egyebek mellett Pátzay Pál Lenin-szobra, Varga Imre Kun Bélája vagy Segesdi György Marx-Engels kubista márványalkotása vagy a gellérthegyi Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta Szabadság-szobor szovjet katona figurája. – Réthly Ákos, a park vezetője elárulta, hogy ma már a szoborpark is egy önálló műalkotás, így oda már nem helyeznek el újabbakat, és még kölcsönbe sem visznek ki egyetlen darabot sem.
A szoborpark 17 éve nem készült el véglegesen, pedig eddig minden kormányzat ígért pénzt az eredeti tervek, épületek megvalósításához. Tavaly október 23-án a főbejárattal szemben adták át az egykori Sztálin-szobor dísztribünjének másolatát, rajta a mára legendássá vált csizmákkal. Réthly megjegyezte, hogy ma már ez az objektum sem csak Sztálinról, hanem a mindenkori diktatúrákról, bukásukról szól – elég csak Dzserdzsinszkij vagy Szaddám Huszein hasonló módon árván maradt csizmáira gondolni. Az épületben tavasszal nyílik a korszakról kiállítás. Ideiglenesen a tér két oldalán felépült a „két legvidámabb barakk”, s az egyikben idén október 11-én nyílik a Sztálin csizmája című kiállítás. A barakk vetítőtermében pedig Papp Gábor Zsigmond Civilek élete című, a diktatúra a kádári diktatúra politikai rendőrségének oktatófilmjeiből összeállított munkáját vetítik folyamatosan. A másik barakkban szintén tavasszal nyílik egy kiállítás. Nem mondtam le arról sem, hogy a végleges épületek is elkészüljenek a szoborpark stílusához igazodva, s azokban látogatóközpontot alakítunk majd ki – mondta Réthly Ákos.
