Korlátozná a vélemény és az egyesülés szabadságát az MSZP
Népszabadság * Nyusztay Máté * 2007. szeptember 3.
Lehet-e, egyáltalán: kell-e gyűlöletbeszéd ellen jogi eszközökkel fellépni? A kormány ismét megnyitja a régi vitát, bár mozgásterét változatlanul behatárolják az Alkotmánybíróság verdiktjei – meg az államhatárok.
A kormány a héten ismét napirendre tűzi a gyűlöletbeszéd szankcionálhatóságának kérdését, miután elkészült az igazságügyi minisztérium erre vonatkozó előterjesztése.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem utolsósorban az interneten (is) burjánzó uszításnak kíván véget vetni. A világhálón százával találhatók ugyan szélsőséges nézeteket propagáló honlapok, de Gyurcsány most a (nyíltan zsidózó, cigányozó, buzizó) kuruc.info ellen hirdetett háborút. Felkérése is annak vizsgálatára vonatkozott, hogy a büntetőjogszabályok, illetve a sajtótörvény lehetővé teszik-e a kuruc.info elleni „arányos fellépést”; van-e mód határozottabb fellépésre a tartalmait külföldi szerveren közlő portál ellen.
A hatóságok jelenleg is cenzúrázhatják a nemkívánatos tartalmakat, mégsem kell sokat keresgélni a neten, ha valaki uszításra vágyik. Számos szélsőséges portál külföldi szerverekre „emigrált” ugyanis – tudván, hogy a hatóságok mozgásterét az államhatárok jelölik ki. A határokat persze a jövőben sem léphetnék át a magyar hatóságok, ám amennyiben itthonról töltik fel a „cenzúraérett” tartalmakat, azok szerzőit, illetve a közlő orgánum szerkesztőit is bíróság elé lehetne citálni az előterjesztés alapján.
A gyűlöletbeszéd minden más formáját is támadná egy másik jogszabály-módosítás. Most, ha egy közösség, kisebbség egészét éri sérelem, nehezen érhető el jogorvoslat. Csak személyében sértett ember perelhet ugyanis, pedig az uszítás büntethető, annak vádja azonban nemigen áll meg a bíróságok előtt. Az erőszak közvetlen és azonnali veszélye, ami az uszítás egyik feltétele, aligha áll meg. (Lásd a „galíciai jöttmentek” kirekesztéséről cikkező MIÉP-es Hegedűs Lóránd esetét). A kormány ezért a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek a közösségüket ért sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben személyesen és szervezeteik által egyaránt kérhessék a bíróságtól a jogsértés megállapítását, további jogsértéstől való eltiltást, illetve kártérítés, közérdekű bírság kiszabását. (Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a fasizálódás veszélyeiről szóló pénteki ötpárti sajtóértekezleten.) Ehhez azonban a szólásszabadság korlátozhatóságának kérdésében (is) erősen megosztott parlamenti pártok szavazataira lesz szüksége Gyurcsánynak, akinek a kezdeményezése iránt egyébként valamennyi parlamenti párt nyitottnak mutatkozott (szóban).
A „gyűlöletbeszélők” ellen más eszközökkel is hadba lép a vezető kormánypárt. Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői szombaton bejelentették, hogy kezdeményezik az egyesülési törvény kiegészítését az 1947-es párizsi békeszerződés azon pontjával, amely megtiltja fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását. A bíró szabadon mérlegelhetné, hogy bejegyzi-e az egyesületet, azt megtagadhatná, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak sérelmét okozná.
Kérdés: mi számít veszélynek? Az Alkotmánybíróság (AB) már több alkalommal – legutóbb a „gyűlöletre izgatást” Btk.-ba foglaló 2003-as törvény megsemmisítésekor – kinyilvánította, hogy maga a véleménynyilvánítás védett, annak tartalmára tekintet nélkül. „Szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását”. Magyarán: feltételezett veszélyre nem lehet jogkorlátozást alapozni.
– Az alkotmányosság problémája csak egy a sok közül az újabb kormányzati kezdeményezésekkel kapcsolatban – így vélekedik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Schiffer András a szélsőségekkel, a diktatórikus kísérletekkel szembeni biztosítékot a stabil jogállami intézményekben látja: a szilárd szabadságjog-garanciákban – akár azon az áron is, hogy undorító nézetek is nyilvánosságot kaphatnak. Nincs olyan polgári vagy büntetőjogi eszköz a jogász szerint, ami erősebb védelmet nyújthatna, mint az, ha a demokratikus erők egyértelműen határt húznának saját politikájuk és a kirekesztő csoportok között. Ha erről nincs konszenzus, akkor mindegy, milyen jogot alkotnak, tette hozzá, mert ahol az egyik tábor „nem zár hermetikusan”, a másik pedig a jogi barkácsolásban látja a megoldást, ott megrendülhetnek a szabadságjogi garanciák, és elfogadhatóvá válnak a nemtelen, szélsőséges nézetek.
Az egyesülési törvény tervezett módosításával kapcsolatosan Schiffer arra figyelmeztetett: alapvető jogok korlátozásáról van szó, óvatosan kell tehát bánni a bírói mérlegeléssel, ami ráadásul a nem peres eljárások (mint amilyen egy egyesület bejegyzése) természetével is összeférhetetlen. Az internetes tartalmak korlátozásával összefüggésben úgy vélekedik, hogy a jog a névtelenség problémájával úgysem tud mit kezdeni – legfeljebb az internetszolgáltatók felelősségét leíró törvény módosítását tudná elképzelni.
Pásztor Tibor feljelenti Navracsics Tibort
Gyurcsány Ferenc az MSZP-nek is hadat üzent akkor, amikor pénteken a nemzetközi sajtótájékoztatón védelmébe vette a „díszzsidózó” Pásztor Tibor szocialista önkormányzati képviselőt, és a zsidó áldozatokon viccelődő Zuschlag Jánost – jelentette ki a Fidesz szombati választmányi ülésén Navracsics Tibor frakcióvezető. Pásztor Tibor válaszként tudatta, alaptalanul vádolják antiszemitizmussal, ezért bepereli Navracsics Tibort és Cser-Palkovics Andrást. (A Fidesz helyettes szóvivője közleményben idézte fel a szocialista politikus tavalyi internetes bejegyzését: „Nem volt ez más, mint egy magasra földobott, szépen csavart labda, amit a Fidesz kettesszámú dísz-zsidója nagy svunggal ütött le”. A Fidesz számára ez a bejegyzés alapozná meg Pásztor antiszemita minősítését.) (Munkatársunktól)
