Közös állásfoglalás helyett szóváltást és üzengetést hozott a Magyar Gárda ügyében összehívott ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a szélsőjobboldalt nem integrálni vagy takargatni kell, hanem elhatárolódni tőle, de egyes pártok képtelenek a távolságtartásra. A Fidesz nevében Navracsics Tibor erre szintén konkrét példákkal válaszolt és Gyurcsányra utalva a gyűlölet politikájáról beszélt. A kormány a jövő héten kezdeményezi a Ptk. módosítását.
A miniszterelnök bemutatta a Demokrata egyik számát, címlapján Orbán ViktorralFotó: Szalmás Péter Továbbra sincs egyértelmű válasz a Fidesztől a Magyar Gárdára: Navracsics Tibor frakcióvezető a tegnapi ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten többszöri kérdésre sem mondta ki az elhatárolódás szót, csak azt ismételte meg, hogy a szervezet megalakulása „rossz Magyarországnak és a Fidesznek”, illetve, hogy „nem tartják jó és szükséges egyesületnek a Magyar Gárdát”. Hasonlóan tett előző nap Orbán Viktor pártelnök is, aki arról beszélt, hogy a Fidesz az alkotmányosság, a törvényesség és a rend pártja, szemben a válságból válságba evickélő kormánnyal. Arra a kérdésre, hogy az elhatárolódás a Fidesz elnöke szerint rossz kifejezés-e ebben a helyzetben, Orbán azt mondta: „igen, ez egy rossz kifejezés, öntől is el vagyok határolódva, meg öntől is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk”. Az ötpárti tájékoztató egyébként közös állásfoglalás helyett szóváltást és üzengetést hozott, noha a végén mindegyik résztvevő úgy nyilatkozott, hogy volt értelme a találkozónak – ha másért nem, azért, mert segítette a tisztánlátást a Magyar Gárda ügyében.
Gyurcsány: történelmi példák figyelmeztetnek
A Magyar Gárda a komplett nemzetiszocializmust, a nácizmust képviseli – mondta Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnök, kormányfő. A hazai és nemzetközi média, valamint több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Gyurcsány több példát mondott arra, hogyan kapcsolódik a Fidesz a Jobbikhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. Ide sorolta, hogy a tavaly októberi önkormányzati választáson mintegy 80 helyen voltak közös jelöltjeik, akik 27 helyen most is mindkét pártot képviselik a helyhatóságokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőséges csoportok már nem elszigetelten, hanem egy parlamenti párttal együttműködve fejtik ki nézeteiket. Valakik szervezetszerűen menteni próbálnak „fasiszta jellegű megnyilvánulást és magatartást”, „valaki” politikai kommunikációs eszközökkel próbálja megkerülni a világos politikai álláspont kialakítását – mondta a kormányfő. Emlékeztetett a történelmi tapasztalatokra is: például arra, hogy annak idején a német Nemzetiszocialista Munkáspárt 6 alapító taggal indult, és az általuk létrehozott egyesület, az SA (Sturmabteilung, azaz rohamosztag) hivatalosan torna- és sportrészleg volt. Itthon 1935-ben még csak annyi híve volt Szálasinak, mint most a gárdának – folytatta a történelmi példákat Gyurcsány.
Le kell győzni a fasizmust. Itt hungaristák, fasiszták gyülekeznek az államfő palotája előtt – fogalmazott a kormányfő, aki további példákat is sorolt. Így a Magyar Demokrata című hetilapot, amelynek olvasására buzdított Orbán, és amely tavaly egyik cikkében tagadta a holokausztot, valamint egy másikban fajelméleti kérdésekkel foglalkozott. Utalt arra, hogy a Demokrata főszerkesztője a Magyar Gárda egyik alapítója. Gyurcsány szerint ezek a példák jelzik, hogy folyamatos a fasizálódás, amelyben egyes parlamenti tényezők képtelenek a távolságtartásra, a Fidesz elnöke is inkább „arcát adja” a fasiszta nézeteket valló újsághoz.
Navracsics: hisztériakeltés van
Hisztériakeltéssel vádolta Gyurcsány Ferencet a Magyar Gárda ügyében a Fidesz frakcióvezetője. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: tény, hogy vannak gondok az országban, a Magyar Gárda rossz az országnak és a Fidesznek, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc nem tudja az ország problémáit megoldani, mert nem ért a kormányzáshoz, csak a hisztériakeltéshez. Navracsics szerint tavaly tavasszal „besült az antiszemita kártya”, bebizonyosodott, hogy a Fidesz nem antiszemita. A frakcióvezető azt mondta, a Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést. Úgy vélte, hogy Gyurcsány Ferenc 2001-es színrelépése hozta meg a gyűlölet politikáját. A frakcióvezető hozzátette: pártja nem antiszemita, és „ha gyurcsányi mélységekbe” szállna le, akkor azt mondaná, hogy az MSZP antiszemita. Állítása szerint ugyanis az MSZP még mindig fontos pozícióban tartja például a holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag Jánost vagy a „Fidesz kettes számú díszzsidajáról” írogató Pásztor Tibort.
Dávid: a többség nemet mond
Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély, de vannak tízezrek vagy talán százezrek, akik okkal félnek – mondta az SZDSZ frakcióvezetője. Eörsi Mátyás kedvezőnek nevezte, hogy az Országgyűlésben – a térség többi parlamentjével ellentétben – nincs olyan párt, amely radikálisnak lenne minősíthető. Beszédében megismételte azt az ajánlatot, amit előzőleg Kóka János pártelnök tett a Fidesznek: ha felmondják a helyhatóságokban az együttműködést a Jobbikkal, akkor az SZDSZ konstruktív ellenzékként segíti a működőképesség megőrzését. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az érintett helyek többségében a Fidesz a Jobbik nélkül is többségben lenne.
A KDNP értékrendje hiteles, cselekedetei kiszámíthatóak, így nincs szükség arra, hogy elhatárolódjon a Magyar Gárdától – mondta Harrach Péter alelnök. Véleménye szerint egy határozott kormányzat minden társadalmi mozgást kezelni tudna. Erre lenne szükség, nem hisztériakeltésre – mondta. Egyébként Eörsi Mátyáshoz hasonlóan úgy vélte: ma Magyarországon nincsen közvetlen fasiszta veszély.
Egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország polgárainak békés többsége nemet mond a gárdákra és hasonló csoportokra – mondta Dávid Ibolya, a nemzetközi tájékoztatót kezdeményező MDF elnöke. Mint fogalmazott, egyértelművé kell tenni, hogy az emberek többsége a rendet választja a káosz helyett, a kulturált párbeszédet az erőfitogtatás helyett. Ahhoz, hogy Magyarország megnyugtatóan mondhasson nemet a magyar polgárokban és a külföldi közvéleményben megfogalmazódó aggodalmakra, a parlamenti pártok közös fellépésére van szükség – vélte. Pártja eredetileg azért kezdeményezte a sajtóértekezletet, mert riasztónak tartja a Magyar Gárdával kapcsolatos nemzetközi sajtóvisszhangot, és úgy véli, Magyarországnak nem áll érdekében, hogy ilyen kép alakuljon ki róla. Mint mondta, ha az öt parlamenti párt kifejezi, hogy távol áll a Magyar Gárdától, akár egy közös nyilatkozatot is elfogadhatnak erről, ami eljelentéktelenítheti az egyesületet.
A résztvevők nem fogadtak el közös nyilatkozatot a Magyar Gárdáról. A pártok képviselői kérdésre válaszolva azt mondták, volt értelme a közös tájékoztatónak. A kezdeményező MDF szerint azért, mert kiderült, hogy egyik párt szerint sincs szükség félkatonai szervezetekre, a Fidesz szerint azért, mert kinyilvánították: a gárda szükségtelen egyesület. A KDNP azt emelte ki, minden párt elmondta álláspontját, az SZDSZ azt, hogy minden párbeszédnek van értelme. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a rendezvény hozzásegített a „tisztánlátáshoz”.
Népszava-összeállítás
„Csonttollú” röpült a pártjából
Kizárták a Fideszből az egyik leányfalui önkormányzati képviselőt, Cs. Kovács Gabriellát, aki különféle internetes fórumokon antiszemita kijelentéseket fogalmazott meg. Amint arról a Népszava már júliusban beszámolt, a „Csonttollú” álnéven levelező képviselő egyebek mellett a következőket írta: „A zsidó Kurvaországiak mindent megtesznek, hogy kimossák végrehajtó hóhér fattyaikat. Nem volt elég a magyarok gyilkolászása szeptemberben, októberben, most már az erőszakra is biztatják őket. Eljön még a mi időnk! Mi fogunk ítélkezni felettük. Keserves lesz számukra. Én kész vagyok elpusztítani őket. Isten kegyelmezzen nekik!” Június 19-én „Csonttollú” így fogalmazott: „A közéleti szerepvállalással nem kellene együtt járjon a rágalmazás és a mocskolódó-antiszemitázó névtelen levelek áradata. Gusztustalan – de hát >>a koszosgarbós-szakállas-makkoscipős«, Magyarországot megszállva tartó kurvaországi fattyaktól nem is várhatunk mást”. Egy másik műve: „Tiltakozom az ellen, hogy elmekórtani eseteket engednek publikálni. Tiltakozom az ellen, hogy lefizetett bérgyalázkodóik bemocskolnak mindent, ami értékes és nemes.” Nyíri Csaba, Leányfalu polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, megdöbbent a hírek hallatán, és – mint mondta – nem tudja elképzelni, hogy a képviselő valóban ilyen mondatokra ragadtatta magát. Akkor egy testületi ülésen is szóba került az ügy. Cs. Kovács Gabriella pedig személye elleni támadásként értékelte a történteket, és utalt rá, hogy a képviselőknek nyilatkozatban kellene kiállniuk mellette. A testület azonban erre sem akkor, sem azóta nem volt hajlandó. A polgármester lapunknak tegnap elmondta, ő és a testület is elítéli a képviselő tetteit, ám soha nem hallottak tőle szóban olyasmit, amiket írásaiban olvashattak. Ő egyébként csütörtökön azt a tájékoztatást kapta Cs. Kovácstól, hogy önként lépett ki a pártból, nem kizárták. Egyébként Leányfalun mostantól valamennyi képviselő független, ugyanis 2006-ban Cs. Kovács volt az egyetlen pártszínekben induló jelölt.
Perelné a gárda a kormányt
Büntetőfeljelentést tesz a kormány ellen a Magyar Gárda – közölte Vona Gábor, a szervezet és az azt életre hívó Jobbik elnöke. Mint mondta, „nem vagyunk sem nácik, sem fasiszták, sem pedig félkatonai szervezet, minden ilyen rágalmat visszautasítunk”. Utalt arra, hogy egyesületüket törvényesen bejegyezte a bíróság, törvényes keretek között működik, és teszi azt a jövőben is. A Jobbik elnöke egyúttal nyilvános vitára hívta Gyurcsány Ferencet, az MSZP, Kóka Jánost, az SZDSZ és Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy kiderüljön, „ki hazudik”. Szólt arról is, hogy a gárdisták egyenruhájukat a népviseletből és a népmesékben hősként szereplő „szegénylegények” ruházatából és nem a náci SS egyenruhájáról mintázták, de a velük bajtársi szövetségre lépett Nemzeti Őrsereg karszalagját – amely kísértetiesen hasonlít a nyilaskeresztes karszalagra – „szerencsétlennek” tartja.
Újabb javaslat a Ptk.-ra
A kormány a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében – jelentette be Gyurcsány Ferenc az ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten. A kezdeményezés célja, hogy a kisebbségben lévő személyek, illetve szervezeteik akkor is felléphessenek, ha a közösséget éri sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulás. Jelenleg ebben az esetben nem léphetnek fel a közösség egyes tagjai, csak akkor, ha a gyűlöletbeszédnek van konkrét sértettje. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a törvénymódosítást már a jövő héten kezdeményezi a kormány. Nem ez az egyetlen kezdeményezés az úgynevezett gyűlöletbeszéd ügyében. Nyár elején a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot. Ebben szintén a Ptk. módosítása szerepel. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazza. Azt szeretnék elérni, hogy büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult legyen magánindítvány benyújtására. Áprilisban, a holokauszt-emléknapon szocialista képviselők kezdeményezték ismét, hogy a Btk. írja elő a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése azonban nem könnyű, arra az Alkotmánybíróság többször mondott nemet a rendszerváltás óta.
