„…s a viszály elvérzik a csatákon.”
(Vörösmarty)
Ez volt a te reménységed, mielőtt beleőrültél a Bach-korszak csapásaiba, amelyeket a magyar szabadságra mért. Lenézel-e még ránk az egekből, vagy reményvesztetten elfordultál tőlünk? Szeretném hinni, hogy még nem, ezért szólítom meg azt a lelkes közönséget, amelyik azon a bizonyos szombat délutánon a fogadalomtétel alkalmából összegyűlt, ünnepelt, abban a meggyőződésben, hogy valami nagy és nagyszerű történésnek a tanúja lehet.
A sokszorosan elismételt előjelek a múlt ismeretében igenis baljósak, ám a hasonlóság még nem feltétlenül jelent azonosságot. Ami az én számomra a legaggasztóbb, az nem az egyenruha, nem a katonásdi, sem a nyilaskeresztes jelképek, hanem azok a szavak és mondatok, amelyek unos-untalan, súllyal vagy már súly nélkül is, mint egy megszokott káromkodás, visszatérően elhangzanak. Először az után érdeklődöm, hogy Magyarországon szabad-e a törvényes miniszterelnököt tetűnek nevezni, és meggyilkolására biztatni bárkit is. „Gyurcsány, ez a közellenség, szintén rászolgálna a likvidálásra. Nem fogunk sírni, ha valaki netán elintézné ezt a tetvet.” (Honlap az interneten.) Hát bizony ez vastagon felbujtás a gyilkosságra. Úgy látszik, most már ezt is szabad.
Idézném Orbán Viktor szavait, amelyekkel a szocialista párt tagjait szokta illetni: „Tolvajok, csalók, beteges hazudozók, gátlástalanok, erőszakosak, hatalomvágyók, kapzsik, pénzéhesek, szélhámosok, bűnözők, pimaszok, ripacsok, szavazatvásárlók, félelemkeltők, a szélsőjobbos akciók támogatói.” Tetszik? Aki magyar, vele tart? Kiskorukban a mama vagy a papa nem szólt vagy nem vágta szájon magukat, ha valakiről ilyen csúnyán beszéltek? Különben e jelzőknek nincs különösebb jelentőségük. Csak azt bizonyítják, hogy hazánk exminiszterelnökének hiányos volt a nevelése, vagy ahogy polgári körökben mondani szokták, nem volt gyerekszobája.
Folytatom. A hódmezővásárhelyi kórházvédő tüntetésen Kovács László, a kórház orvos-igazgatója, a MIÉP alelnöke a következőt mondta: „Ezért a népirtásért annyi börtön jár ezeknek a gazembereknek, hogy a műanyag bilincs is el fog rohadni a kezükön”. Szóval innét ered, hogy népirtás folyik. Nem a tatárjáráskor, nem az örmények, kurdok között, nem a gulágban és a német lágerekben, nem Recsken folyt népirtás, hanem ma, most Magyarországon! Tessék elképzelni, hogy ehhez az orvoshoz egy olyan beteg kerül, akiről kiderül, hogy liberális, szocialista, netán kommunista. S a lelkében ennyi gyűlölettel „gyógyítja” őket.
Morvai Krisztina szuperhumanista elnöknő meg azzal kezdte mondanivalóját: „Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez.” És király lehet? Mondjak példákat? És szent lehet? Kellenek példák? Csak a miniszterelnök nem lehet véreskezű? Kire célozhat? Bárdossyra? Imrédyre? Gömbös Gyulára? Szálasi nemzetvezetőre? Rákosira? Kádárra? Hornra? Gyurcsányra? Talált! Mindezek közül Gyurcsányra céloz. De a célzás mégis téves. Javaslom, hogy játsszunk a tv nyilvánossága előtt. Ő felsorolja Gyurcsány véres áldozatait, én bármelyikükét 1939 és 1989, a rendszerváltás között.
Tisztelt ünneplő közönség. Most az a meggyőződés késztetett írásra, hogy a magyarság, a magyar kultúra és Európa részévé válása elsősorban a magyar nyelv kiművelésének köszönhető. A latin és a német uralma után, elsősorban a nyelvújítóknak, akik olyan szavakat teremtettek számunkra, amin kialakulhatott, például Európa egyik leggazdagabb költészete. S a beszélt köznyelvnek ez a jelenlegi lezüllése, kritikátlan trágársága, – nem csak divatozó fiatalok, alkoholisták, bűnözők és hagyományosan a kocsisok között, de az elit, a parlament, a magas politika urainak egyre soványabb szókészletében – fenyegető jelenség a magyar közélet elpiszkolódása szempontjából.
S aki a magyar nyelvet gondolatok és érvek közlése helyett gyalázkodásra és káromlásra használja, annak ne adjanak lehetőséget, hogy az önök vezetőjének érezhesse magát. Megvető csendtől körülvéve kotródjon vissza az egykori elemi iskolába, ahol volt egy „beszéd- és értelemgyakorlatnak” nevezett tárgy, pótolni a mulasztottakat.
Popper Péter pszichológus
