A Magyar Gárdának európai híre lett
A francia Le Figaro bécsi tudósítója, Maurin Picard „A Magyar Gárda, a szélsőjobb új milíciája” című írásában tudósított a Magyar Gárda megalakulásáról. A szerző szerint Magyarország Kelet-Európa örökösen beteg demokráciája, ahol a zavargások egy évvel ezelőtt lángba borították Budapestet.
Picard a tekintélyes konzervatív napilapban leírja: augusztus 25-én a szélsőjobb milícia mintegy ezer támogatója vonult fel a budai elnöki palota elé, ami heves tiltakozást váltott ki. A marginális szélsőjobb Jobbik által létrehozott mozgalomhoz 56 fő csatlakozott egy háromezres tömeg előtt. A tagok a nyilaskeresztesek egyenruhájára emlékeztető öltözékben voltak, felesküdtek a nemzet védelmére, majd egy oklevelet kaptak Für Lajos volt honvédelmi minisztertől. Ezt követően harcias felvonulást tartottak a nemzetiszocialista nosztalgiázók által is előszeretettel használt Árpád-sávos lobogók alatt. A szélsőjobb néhány éve átformálta a magyar politikai szférát.A szerző szól Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kritikájáról (a Gárda „Magyarország és a magyar demokrácia szégyene”), a legfőbb ügyészhez intézett leveléről, továbbá a Gárda alapítója, Vona Gábor válaszáról. A Gárda a nyíltan idegenellenes és homofób Jobbik újabb provokációja, amely nem rendelkezik parlamenti képviselettel, de egyes körzetekben együttműködik az Orbán Viktor volt miniszterelnök által vezetett jobboldali ellenzéki Fidesz-szel. A Jobbik júliusban homoszexuálisokat támadott meg Budapesten. Picard megemlíti: bár a jobb- és baloldali nagy pártok elítélik a Gárda létrehozását, a Fidesz abban egyszerű polgári mozgalmat lát támadó jelleg nélkül, mivel a párt nem akarja elidegeníteni magától választói bázisának ultranacionalista beállítottságú részét. Az írás végén szót kap Fleck Zoltán jogszociológus, aki arra figyelmeztet, hogy a Magyar Gárda példáját mások is követhetik, ami egy fejlődőben lévő fiatal demokráciában a félelemérzetet növeli.
