Csak az evangélikus egyház határolódott el a Magyar Gárdától a kormány szerdai felhívása nyomán. Az evangélikus vezetők azonban, Bölcskei Gusztáv református püspökhöz hasonlóan, a kormányt is felelősnek tartják a kialakult helyzetért. Az ugyancsak elhatárolódásra felszólított államfő nem élt az újabb megszólalási lehetőséggel, pedig Halmai Gábor nyílt levélben kérte erre Sólyom Lászlót. Megszólalt viszont a Fidesz elnöke, aki szerint az „elhatárolódás rossz kifejezés”.
Együtt a történelmi egyházak vezetői – Bölcskei Gusztáv (középen) szerint a kormány hadjáratot indított a református felekezet ellenFotó: Kertész Gábor Az evangélikus egyház aggódik a kicsi, de radikális csoportok megjelenése miatt, s elutasít minden olyan ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzetiszocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal, de a kialakult helyzetért a kormányt is felelősnek tartja – írta az egyház vezetése. Ismert, Gyurcsány Ferenc – a kormány állásfoglalását ismertetve – azt kérte az államfőtől, az egyházaktól és a legnagyobb ellenzéki párttól, tegyék egyértelművé, hogy osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, továbbá azt is: a Magyar Gárda egyenruhája, retorikája és szóhasználata a neonáci mozgalmakra utal.
Egyértelmű evangélikusok
„Elutasítunk minden olyan jelképet, viseletet, szóhasználatot, ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. Elítélünk minden olyan megnyilvánulást, mely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért” – írta az evangélikus egyház elnöksége és püspöki tanácsa. Az egyházi vezetők – Prőhle Gergely országos felügyelő, Ittzés János elnök-püspök, Fabiny Tamás és Gáncs Péter püspökök – annak ellenére tartották szükségesnek kifejteni ezt, hogy a gárdával kapcsolatban már ismertették álláspontjukat. Ugyanakkor felelőtlennek nevezték „azt a gyakorlatot, mely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körű legitimációval rendelkező szervezetekre, csoportokra”. Nyilatkozatuk szerint nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában. Mint írták, az elmúlt egy évben aggasztóvá vált az általános békétlenség, elkeseredés, a radikális csoportok megnyilvánulásainak elszaporodása és a közállapotaink romlásában, a társadalom szűk rétegének radikalizálódásában „döntő szerepe volt a 2006 késő nyarán, őszén történteknek”. „Meggyőződésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkérés, a felelősök megnevezése elkerülhetővé tette volna az azóta tapasztalható radikális megnyilvánulások jó részét” – fogalmaztak az egyházi vezetők, akik arra kérték a kormányt, a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és közrend, valamint az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért.
Az evangélikus egyházi vezetők állásfoglalásának e második része tartalmilag egybevág a református egyház szerdai közleményével, amelyet Bölcskei Gusztáv jegyzett. A református zsinat elnök-püspöke szerint egyháza „aggódva figyeli az elmúlt öt napban folyó intézményes figyelemelterelést a társadalom valóságos problémáiról, különös tekintettel a közel egy évvel ezelőtti zavargásokra”. Bölcskei úgy vélte, a kormány a református egyház ellen politikai és kommunikációs hadjáratot indított, pedig a református egyház egyértelművé tette álláspontját a szombati eseményekkel kapcsolatban. Mindeközben – Bölcskei szerint – „nem esik szó, és nem történik semmi a társadalom megannyi szintjén és területén egyre erősödő esélyegyenlőtlenség megszüntetése érdekében, sőt a folyamatokat a kormány tovább generálja”.
Vizsgálat a tábori püspök ügyében
A Dunamelléki Református Egyházkerület vizsgálatot indított Csuka Tamás lelkész ügyében. Az egyházkerület püspöke, Szabó István a távirati irodának ezzel kapcsolatban annyit üzent, hogy a vizsgálat befejezéséig nem kíván nyilatkozni. Az ügy előzménye, hogy szombaton az egyházak tudta nélkül áldotta meg a Magyar Gárda zászlaját Dévényi Ferenc katolikus pap, Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkész és Csuka Tamás református lelkész, nyugalmazott dandártábornok, tábori püspök. Csuka Tamás a gárda zászlójának felszentelésekor azt mondta: „Isten áldása kísérje mindazokat, akik felsorakoznak e zászlók alatt”. (…) „Az én imádságom az, hogy ezek a zászlók jelentsenek félelmet mindazok számára, akik akár anyagilag, szellemileg vagy fizikailag a kisujjukat is megmozdítják Magyarország ellen”.
A katolikus, az evangélikus és a református egyház vezetői még szombaton arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az egyházak tudta nélkül szentelte fel a zászlót a katolikus pap, valamint az evangélikus és a református lelkész. Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóirodájának vezetője annyit mondott lapunknak, hogy az MKPK titkára többször elhatárolódott a szervezettől. Német László szombaton azt mondta: Dévényi Ferenc nem kért engedélyt az egyháztól arra, hogy részt vegyen a Magyar Gárda megalakulásán. „Az, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, az még nem jelenti, hogy az egyházat képviselte” – mondta a titkár. Hozzátette, a püspöki kar nem foglalkozott a gárda megalakulásának kérdésével. Megítélni csak akkor tudná a szervezetet, mondta a püspöki kari titkár, ha pontosan tudná, hogy milyen programra esküdött fel az egyesület, de gyűlöletet egy papnak sem szabad támogatnia.
Nyilas megmozdulás volt
Ki kell mondani, hogy ami múlt szombaton történt, az egy nyilas, neonáci megmozdulás volt, amelyhez sem történelmileg, sem aktuálpolitikailag, sem szellemileg az egyháznak nincs és nem is lehet köze – nyilatkozta lapunknak Donáth László evangélikus lelkész. Az MSZP parlamenti képviselője hozzátette: az evangélikus egyház nyilatkozata nagyjából megfelel saját gondolkodásának, ám hiányolja belőle a neonáci és más szélsőjobboldali csoportokkal való kapcsolat teljes megtagadását. „Ha ezek az emberek magánszemélyként igényt tartanak a lelkészi segítségre, természetesen nem lehet megtagadni. De semmilyen politikai szövetség, közösség nem tarthat arra igényt, hogy az egyház a vele kapcsolatos tiltakozását visszafogja” – fogalmazott Donáth. Hozzátette, az egyház nem gazdasági, politikai szervezet, nem társadalmi intézmény, hanem az ember-ember és ember-Isten közötti kapcsolat munkálására hivatott szakrális közösség, amely nem tetszeleghet abban a hamis pózban, mintha hivatása arról szólna, hogy az állam irányítóit kioktassa. „Nem helyes, erre nincsen felhatalmazás sem Istentől, sem a hívektől” – mondta a lelkész. Donáth László szerint az vita alapja lehet, hogy a tavaly őszi zavargások kialakulásában a kormányt milyen felelősség terhelheti, de nem úgy a Magyar Gárda esetében, ahol a kormányt még áttételesen sem terheli semmi. „Le kell ülni, szót, gondolatot kell váltani egymással. De nem egyháznak és államnak, hanem konzervatív katolikusnak a szocialista evangélikussal, liberális reformátusnak a konzervatív evangélikussal és így tovább. Ez lenne a lényeg, hogy egy hitet valló, bár különféle hitvallásokat követő keresztények megvitassák, hogyan gondolkodnak bizonyos kérdésekről. Politikai, irányító eszközzé degradálni az egyházakat azonban nem lehet” – nyilatkozta Donáth László.
A keresztény egyházak hivatalban lévő papjai, lelkészei minden esetben óhatatlanul egyházuk képviseletében cselekszenek, szolgálati idejük alatti közéleti szerepvállalásukkal mindig egyházukat jelenítik meg – mondta lapunknak Fazekas Csaba történész. Az hihető, hogy a gárda avatásán részt vevők egyházuk jóváhagyása nélkül, saját elhatározásukból tevékenykedtek. Azonban – tette hozzá a Miskolci Egyetem tanára – jelenlétükkel mégis egyházi jelleget adtak az eskütételnek. Mint mondta, a szélsőjobboldali pártok, politikai erők gyakran hivatkoznak a kereszténységre, az egyházi személyek jelenléte pedig a kívülállóknak azt sugallhatta, mintha az egyházak legitimálták volna a gárdát. Fazekas Csaba szerint ezért is szükség lenne, hogy az egyházak egyértelműen kifejtsék, nem értenek egyet a gárda avatásán részt vevők szerepvállalásával.
Arról, hogy a gárdától való egyértelmű elhatárolódást miért nem vállalták – az evangélikuson kívül – az egyházak, Fazekas azt mondta, az okokat csak sejteni lehet. Úgy vélte, hogy a keresztény egyházak hívei között vannak, akik szimpatizálnak a Magyar Gárda mögött álló politikai erőkkel, az egyházak pedig nem vállalnak egy efféle belső konfliktust. A történész szerint azonban, ha a jobboldal legnagyobb pártjai – a Fidesz és a KDNP – határozottan elhatárolódnak a gárdától, akkor a keresztény egyházaktól is várható hasonló magatartás.
*
A Magyar Gárda elutasításáról fogadott el felhívást a szocialista, a szabad demokrata és az MDF-es frakció a fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén a főpolgármester előterjesztésére. A Budapest demokratikus pártjai nem kérnek a Magyar Gárdából – című dokumentumban az áll: a közgyűlés visszautasítja a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezésére megalakult Magyar Gárda eszmeiségét. A közgyűlés munkájában és így a szavazásban a Fidesz frakciója nem vett részt; az ellenzék azért vonult ki délután, mert véleményük szerint a főpolgármester aktuálpolitikai vádaskodásokra használta ki a Magyar Gárda ügyét. A KDNP tartózkodott.
Népszava-összeállítás
Félelmet kelt a szervezet
Össznépi riadalmat nem, sokakban viszont félelmet kelt a politikai radikalizmust külsőségekben is megjelenítő csoportok nyilvános megjelenése – derült ki a HVG számára készített Medián- elemzésből. 1996-hoz képest mára jelentősen csökkent (70-ről 55 százalékra) azok aránya, akik szerint veszélyt jelentenek „a szélsőséges csoportok, amelyek nyilas, antiszemita nézeteket hirdetnek”. Ugyanakkor 1996 óta 5-ről 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint ezek a csoportok valódi problémákra hívják fel a figyelmet. A felmérés szerint a lakosság 82 százaléka hallott a Magyar Gárda megalakulásáról. Az alapításban részt vevő szervezetek között a legtöbben (42 százalék) a Jobbikot említették, a személyek közül pedig Für Lajost (14) és Wittner Máriát (12). Az utóbbi részvétele is közrejátszhatott abban, hogy az eseményről értesültek ötöde a Fideszt is az alapítók közé sorolta.
A gárda létrejöttét a többség veszélyes dolognak tartja, sőt minden ötödik megkérdezettben (21 százalék) személyes félelmet is kelt. Nagyjából ennyien vannak azok is, akik komolytalan dolognak tarják a gárdát (23 százalék), 13 százalék viszont kifejezetten rokonszenvez vele. A többség (52 százalék) szerint a gárdisták egyenruhája a nyilasokéra emlékeztet, s a lakosság többsége (61 százalék) szerint a gárda félkatonai szervezet és nem kulturális mozgalom.
A többség (60 százalék) szerint a Fidesznek el kell határolódnia a szervezettől. Sólyom Lászlótól is ezt várja a polgárok fele, bár 41 százalékuk szerint „ennek az ügynek nincs akkora jelentősége, hogy a köztársasági elnöknek meg kellene szólalnia”. Hajszálra ugyanannyian vannak, akik betiltanák (30 százalék), akik politikai eszközökkel lépnének fel ellene (30 százalék) és akik egyáltalán nem foglalkoznának (29 százalék) vele, de van további 9 százalék, akik szerint kifejezetten támogatni kellene.
Halmai levele az államfőnek
A köztársasági elnök megszólalását és fellépését sürgeti a Magyar Gárda ügyében Halmai Gábor alkotmányjogász, aki a rendszerváltás utáni években közvetlen munkatársa volt az akkori alkotmánybírósági elnök Sólyom Lászlónak. Az Élet és Irodalom legfrissebb számában közölt levélben Halmai felidézte az államfő hivatalának közlését, amely szerint az államfő elítéli a félelemkeltésre alkalmas rendezvényeket és a félelemmel való manipuláció eszközét egyaránt. Halmai szerint nem feltételezhető Sólyom Lászlóról, hogy egyenlő mércével méri és ítéli el azokat, akiknek céljuk a félelemkeltés, azokkal, akik a megfélemlítettek helyzetét esetleg a manipulációra használják. Felhívta a figyelmet arra is, ebből a mondatból épp a lényeg hiányzik: azok, akiket megfélemlítettek. Róluk tudomást sem venni ebben a helyzetben több mint feledékenység – írta Halmai, aki szerint sok-sok állampolgár félelemérzete – még ha eltúlzott is vagy visszaélnek vele – egy jogállamban megengedhetetlen.
Orbán: rossz kifejezés
A Fidesz az alkotmányosság, a törvényesség és a rend pártja, szemben a válságból válságba evickélő kormánnyal – mondta Orbán Viktor újságíróknak arra a kérdésre, hogy elhatárolódik-e a Magyar Gárdától és a Jobbiktól. Arra a kérdésre, hogy az elhatárolódás a Fidesz elnöke szerint rossz kifejezés-e ebben a helyzetben, Orbán a kérdező újságírónak azt mondta: „igen, ez egy rossz kifejezés, öntől is el vagyok határolódva, meg öntől is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk”. A Fidesz elnöke szerint az egyetlen megoldása a helyzetnek az, ha a kormány távozik.
Heves szópárbaj alakult ki a gárda miatt a fővárosi közgyűlésben. Demszky Gábor főpolgármester felhívást kívánt elfogadtatni a közgyűléssel a szervezet elutasításáról. Az ellenzéki képviselők a dokumentumban foglaltakat támogathatónak tartották, ám azt is kérték: ezzel együtt utasítsanak el minden más szélsőséges megnyilvánulást is. A Fidesz bejelentette, hogy nem vesz részt a testület további munkájában. Pokorni Zoltán szerint azonosan ítélik meg a frakciók, hogy a Magyar Gárda félelemkeltő szimbólumokat használ. Bár a szervezet tetteiről, cselekedeteiről, szándékairól nem tudni semmit, de az bizonyos, hogy alkalmas félelemkeltésre, hisztériakeltésre, riogatásra – mondta a fideszes politikus, aki ugyanakkor úgy vélte, Demszky ennek kapcsán politikai riválisait igyekszik megbélyegezni.
Paul Lendvai: hiba volna jelentéktelennek tartani a radikálisokat
A gárda nyilaskeresztes viseletet utánzó felszerelése megdöbbentette a világsajtó kommentátorait, és felháborította a zsidó szervezeteket – írta Paul Lendvai a Der Standarban. Az osztrák liberális napilapban Kísértetek Magyarországon címmel megjelent írásában Lendvai beszámolt arról, hogy az „egyelőre fegyvertelen” félkatonai szervezet nemzeti küldetését Vona Gábor, a szélsőjobboldali Jobbik vezetője abban jelölte meg, hogy meg kell védeni a magyar nemzetet azokkal a veszélyekkel szemben, amelyek állítólag a nagyszámú magyar kisebbségeket fenyegetik a szomszédos NATO-országokban. Ezért a gárda tevékenysége különösen heves visszhangot keltett a szomszéd államokban – mutatott rá Lendvai.
Súlyos következményekkel járó hiba volna az új Magyar Gárdát és a többi radikális csoportot azzal elintézni, hogy jelentéktelenek vagy nevetségesek – írta Lendvai, aki utalt arra, hogy széles tiltakozó mozgalom bontakozik ki a kormányzó szocialista párt és liberális koalíciós partnere által végrehajtott reformprogrammal szemben. Felhívta a figyelmet, hogy sem Orbán Viktor, sem a Fidesz nem határolódott el eddig egyértelműen a Magyar Gárdától és annak etnikai-népi vonalától. Lendvai szerint nehezen érthető, hogy az ilyen „gárdák” létrehozását eddig sem az államelnök, sem az egyházak vezető képviselői nem ítélték el világosan.
