Forrás: NOL

NOL * Népszabadság Online * 2007. augusztus 27.

2007. augusztus 25-én megalakult a Magyar gárda, tagjai esküt tettek a budai várban a Szent György téren, a köztársasági elnöki palota tőszomszédságában. A rendezvényen részt vett Für Lajos – az Antall kormány honvédelmi minisztere, napjainkban a rendszerváltás és néhai Antall József politikájának legfőbb kritikusa – és Wittner Mária, a FIDESZ – MPSz országgyűlési képviselője. A rendezvény többezres nézősereget vonzott.

A magyar közvélemény hetek óta tudta, hogy a JOBBIK létre akarja hozni saját párthadseregét. Az, hogy ennek egyenruhája kísértetiesen hasonlít az egykori nyilas pártszolgálatosok uniformisára, az csak részletkérdés, pontosabban számomra azzá vált.

Miért?

1.: mert kiderült, hogy ez immár a hatodik (nem tévedés: 6!) ilyen, szélsőjobboldali alapítású, illetve befolyású, félkatonai, ön- és hazavédelmi szervezet hazánkban. Egyikük – a nyírségben tevékenykedő Nemzeti Őrsereg – a Magyar Gárda avatásán képviseltette is magát. Megjelenésük, egyenruhájuk, karszalagjuk sajátos keveréke volt a Böszörményi Zoltán és Meskó Zoltán féle első magyar fasiszta pártokénak. Őszintén megvallva, nem volt túl megnyugtató, hogy a Magyar Gárda még csak az alaki kiképzésen van túl: hol tarthatnak akkor a többiek? Gondolom – és remélem is -, hogy a Magyar Köztársaság kormánya és polgári titkosszolgálatai tudják…

2.: mert a magyar jogban és jog(ász)államban lassan tényleg nem lehet tudni, hogy mi mit jelent, és mi bűntett. Pontosabban azt tudjuk az eddigi bírósági ítéletekből, hogy mi nem az! Kódoltan lehet zsidózni (a Jordán partjáról jöttek, J+, idegenszívűek stb.), cigányozni (C+, brazil gépsor stb.); és ha egy cikkben a kirekesztés szó szerepel, az nem feltétlenül a kirekesztésre utal. A példákat hosszan lehetne sorolni.

A szombati gárdaavatás kapcsán nem felesleges megvizsgálni, hogy mit tett Sólyom László a Magyar Köztársaság elnökeként? Olyan apróságoktól tekintsünk most el, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatban gyakorlatilag csak az utolsó pillanatban adott ki egy dodonai nyilatkozatot. Igaz, ebben legalább akkora hangsúllyal ítéli el a veszéllyel fenyegetőket, mint azokat, akik a veszéllyel fenyegetőkkel fenyegetnek. Az is elhanyagolható, hogy Elnök Úr nem szokta észrevenni, ha egy olyan tömeg élén áll, ahol Árpád-sávos zászlót lengetnek. De mindezekkel szemben részletesen kifejtette véleményét, ha az úgynevezett gyűlöletbeszédről szóló törvénytervezetről kérdezték. Álláspontja szerint a szólásszabadságra, úgy kell vigyázni, mint „a szemünk fényére”. Annak bárminemű korlátozása káros lenne. Vagyis, ha bármely mondat úgy (vagy annak szinonimájával) kezdődik, hogy „véleményem szerint”, akkor minden rendben van. Legalábbis jogilag.

Annak természetesen nagyon örülünk, hogy Elnök Úr a magyarországi holokauszt emléknapján felkereste a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot és megdöbbent. Gondolom nem csak a koncentrációs táborokban készült fényképeken, hanem például a Turul Szövetség korabeli antiszemita, kirekesztő plakátjain is…Ugye tudjuk, hogy minden a szavakkal kezdődött!

Nem árt aktuális okból felidézni azt sem, hogy mit tett Sólyom László az alkotmánybíróság (AB) elnökeként? Az AB megvizsgálta az 1945. évi VII., a népbíróságokról szóló törvényt (ez alapján ítélték el a háborús bűnösöket), és 1994-es határozatában – két pont kivételével – megsemmisítette. Én itt és most hadd idézzek belőle két mondatot: (www.mkab.hu/content/hu/kotet/1994/1994_0027_0372_I_tuh_mk.pdf )

„… az Nbr. [népbírósági törvény] szerinti háborús bűntettek elévülésének utólagos kizárása a Btk. 33 § (2) bekezdésében alkotmányellenes annak ellenére, hogy Magyarország csatlakozott a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló nemzetközi egyezményhez és azt az 1970. évi 1. tvr-rel kihirdette. A háborús bűntettek esetére az Nbr. által meghatározott bűntettek alkotmányellenesek alapvetően a nulla poena sine lege elvének sérelme miatt.” Vagyis akkor a hivatkozott nemzetközi egyezmény is alkotmányellenes! Ha ezt az ENSZ-nél tudnák…

Nos, a magyar népbírósági törvény nagy része átvett joganyag, ezt több országban alkalmazták. Például a nürnbergi perben is hasonló jogelvek és bűncselekmények mentén hoztak ítéleteket. Németországban vagy Ausztriában még nem merült fel az elitéltek perének perújrafelvétele vagy az ítéletek megsemmisítése.

Bár gondolom, ezt Sólyom László sokkal jobban tudja nálam, hiszen ő a jénai Friedrich Schiller Egyetem egyetemen doktorált és tanított 1966 és 1969 között ( http://www.keh.hu/keh/solyomlaszlo.html ).

Magyarországon ugyanis a „90-es évek közepén – éppen erre az AB határozatra hivatkozva – számos egykori népbírósági pert, illetve ítéletet felülvizsgáltak. Egy azóta megjelent könyvből tudjuk, hogy 95%-ban megsemmisítették az egykor keletkezett elmarasztaló ítéleteket…

Mindez persze csak egy része a „90 óta folyó és napjainkban is tartó történelemhamisításnak.

Végezetül személy szerint örülök annak, hogy a Magyar Gárda a budai várban, a Szent György téren tartotta alakuló rendezvényét.

Így Sólyom László közvetlen közelről láthatta jogászi munkásságának egyik eredményét.

Köszönjük?

  Kovács Tamás

A szerző történész