Torgyán József nemcsak mint ügyvéd, hanem mint kisgazda pártelnök is gyakran volt vendég a bíróságon Fotó: Kertész Gábor A fő probléma, hogy a politikusok egyre több politikai problémát kívánnak megoldani a bíróságon; ezt nevezik perlési politizálásnak – mondta lapunknak adott júniusi interjújában Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhívta a figyelmet, hogy ilyenkor nem születhet olyan döntés, amely mindkét oldalnak tetszik. De azt nagyon fontosnak nevezte, hogy a pártok az utóbbi években nem kommentálják a döntéseket. Korábban gyakran megtörtént, hogy még folyó ügyben utaltak rá, milyen döntést várnak el a bíróságtól. Ilyen körülmények között aligha lehetett mindenkinek elfogadható megoldást találni. „Az egyik oldal azt mondhatja, hogy politikai utasítást követünk, a másik pedig azt, hogy az ellenfelének akartunk kedvezni” – fogalmazott a főbíró.
Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy egyre inkább keresik a politikusok azt a médiafelhajtást, ami a perekkel jár. Nemrég a biciklis futár megfenyegetése ügyében ártatlanul gyanúba kevert Kontrát Károly mondta azt, hogy jogi útra tereli az ügyet. Mint a Demokratának fogalmazott: elfogadja a téves hírt először közlő Népszabadság főszerkesztőjének bocsánatkérését, de ettől függetlenül jogi lépéseket tesz. A fideszes képviselő úgy látja, egyre gyakoribbak az ellenzéki politikusokat és pártokat illető efféle tévedések.
Korántsem biztos azonban, hogy egy politikus meg is nyeri azt a pert, amelyben igazát keresi. Jó példa erre Orbán Viktor, aki több mint másfél éve pert indított a Népszava és a Népszabadság kiadója, valamint Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke és Újhelyi István, az MSZP alelnöke ellen. A Fidesz elnöke azt kifogásolta, hogy a két lap olyan, szerinte megalapozatlan, valótlanságokat tartalmazó mondatokat idézett a két politikustól, amelyekkel – Orbán olvasatában – antiszemitizmussal vádolták meg. Az ellenzéki politikus úgy vélte, Simon és Újhelyi véleménynyilvánítása meghaladta az alkotmányos kereteket, és az általuk elmondottak alkalmasak arra, hogy személyét a közvélemény tévesen és hátrányosan ítélhesse meg. A két politikus Orbán tusnádfürdői beszédének egy részletét kommentálta. A Fidesz elnöke a magyar baloldalról, amely szerinte „rárontott a nemzetre”, egyebek között azt mondta: „Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy, történelmi meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek.” A pert jogerősen is elvesztette a Fidesz elnöke.
Igaz, nemcsak a jobboldalon mutatkozott eredménytelenség. Tavaly januárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította Gyurcsány Ferenc keresetét; a kormányfő a Magyar Nemzet elmarasztalását kérte a Fittelina Kft.-vel kapcsolatos cikkek miatt indított sajtó-helyreigazítási perben. A kormányszóvivő akkor arról beszélt, hogy a céggel kapcsolatos állítások alaptalansága többször bebizonyosodott, hiszen az ügyészség több esetben megtagadta a nyomozást bűncselekmény hiányában. A bíróság azonban véleménynek minősítette a Magyar Nemzetben megjelent állításokat, vagyis a közlés tartalmát nem elemezték.
A személyiségi jogi, illetve sajtó-helyreigazítási perek végkimenetele szakértők szerint azért nehezen megjósolható, mivel nem egységes a bírói gyakorlat. Tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, és a véleménynek szánt kritikákat is minősíthetik burkolt tényállításnak. „A bírói gyakorlat bizonytalan abban, hogy mi a vélemény és mi a tényközlés, illetve mikor lehet mégis szankcionálni a véleményt, mert az indokolatlanul sértő vagy bántó. Ezen elmarasztaló vagy felmentő ítéletek múlhatnak” – mondta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász arra a kérdésre, mennyire tartja egységesnek a véleményügyekben hozott bírósági ítéleteket. Visszatérő formula, hogy a bíróság kimondja: egyik vagy másik fél a bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Ez történt lapunkkal például a Kondor-ügyben, ahol a 6-os karton hitelességét nem kérdőjelezték meg a helyreigazítási perben, de első és másodfokon is elmarasztaltak minket, miután nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a nyilvántartásba vétel valós ügynöki tevékenységet takart.
A perek gyakran hosszú politikai küzdelmek részei vagy ilyen küzdelmeket zárnak le. Nemrég például jogerősen pert nyert az MDF-ből 2004 szeptemberében kizárt öt országgyűlési képviselő a párttal és Herényi Károly frakcióvezetővel szemben. A Fővárosi Ítélőtábla a júniusi döntéssel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Fidesz közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy Herényi valótlanul jelentette be: kizárták az öt képviselőt, amivel megsértették személyiségi jogaikat. Az MDF a Legfelsőbb Bírósághoz fordul felülvizsgálati kérelemmel, mert a másodfokú ítélet sem győzte meg őket arról, hogy a frakcióvezetői bejelentés perelhető lenne.
Népszava-információ
Nem lehet perrel feloldani a vitát
A politikai kultúra minőségét rontja, ha emelkedik a politikusok egymás közötti pereinek a száma. Az ugyanis azt jelzi, hogy képtelenek feloldani a vitát, nem tudják eldönteni, kinek van igaza. Ekkor fordulnak a perekhez, a jog azonban nem képes feloldani a politikai vitákat – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Vasali Zoltán politológus. Szólt arról is, hogy a perek egy részével a politikusok nyilván nagyobb nyilvánossághoz akarnak jutni. Arról pedig szinte folyamatos a vita, hogy a közéleti szereplőknek mennyit kell elviselniük. Sokszor pedig csak a tárgyalóteremben derül ki, hogy egy-egy közéleti személyiség azt állítja magáról, hogy ő nem is igazán közszereplő.
