Az árpádsávos zászló első ismert nyilvános előfordulása 1991-ben, a tatabányai Turul-szobor újraavatásán volt, ahol az ünnepségtől távoltartott bőrfejűek lengették, majd 1992. október 23-án, a Kossuth téren zajló megemlékezésen bukkant fel, ahol Göncz Árpád akkori köztársasági elnök a zajongó rendzavarók miatt nem mondhatta el beszédét.
A jelképet mára kilencvenes évek elejéna radikális szélsőjobboldali csoportosulások használták. A kilencvenes évek elején a neonáci Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség és a posztnyilas, Bácsfi Diána-féle Magyar Jövő Csoport, illetve a Vér és Becsület Kulturális Egyesület alkalmazták az árpádsávos zászlót, illetve karszalagot.
A zászló feltűnt a Magyar Igazság és Élet Pártjának rendezvényein, 2002-től pedig – a polgári körös tömegrendezvények rendszeressé válásától – a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz támogatói között is terjedni kezdett a használata.
Áttörés a Kossuth téren
A 2006-os zavargások és a Magyar Televízió ostroma idején már szabályos árpádsávos zászlóerdővel találkozhattunk a köztereken. Orbán Viktor a sajátos szimbólummal kapcsolatban egy tévéműsorban azt mondta: „Mint minden komoly kérdésnél, ez esetben is a tények tisztázásával kell kezdeni. Vagyis azzal, hogy az árpádsávos zászló nem nyilas zászló. A nyilas zászló úgy festett, hogy az árpádsávos zászlóba nyilaskeresztet tettek. Ilyen zászlókat én ma nem látok a köztereken, ami nagyon helyes, mert szerintem az bűncselekmény volna, lévén hogy önkényuralmi jelképet szimbolizálna.”
Hozzátette: az ötvenes években a kommunista diktatúra is beletette a magyar zászlóba a maga önkényuralmi jelképét, amelyet aztán „56-ban kivágott belőle a magyar nép – de még ma is nemzeti lobogónkként használjuk. Ugyanígy az árpádsávos zászló is egy önkényuralmi jelképtől megszabadított történelmi zászló a Fidesz elnöke szerint.
Kossuth tér, 2006 őszén: fényes szelek (Fotó: Járdány Bence)
A történészek véleménye megoszlik az Árpád-házi zászló eredetéről,ám abban egyetértenek, hogy előszörImre király (1196-1204) választotta a vízszintes vörös-ezüst sávokat – ibériai mintát követve -, aragóniai feleségének vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként. Később II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlójaként jelent meg, az Árpád-házi zászlók egyik változataként.
A fejedelem után az árpádsávokat a Nyilaskeresztes Párt használta először. Gerő András történész szerint „a piros-fehér-zöldhöz képest ellenkultúrát kívánt megjeleníteni a szélsőjobb a múlt század közepén. A nyilasok az árpádsávos zászlót nyilaskereszttel egészítették ki.”
Nemzeti jelkép vagy a megfélemlítés eszköze?
A zászló használata mellett korteskedők azt mondják, a lobogónak semmi köze a nyilasokhoz, csupán nemzeti jelképeink sorában kell a méltó helyre kerülnie. Az ellenzőket viszont sérti a nyilaskeresztes rémuralomra emlékeztető jelkép, számukra nem jelent mást, mint kirekesztést, megfélemlítést.
Ez év júliusában a Bozsik Stadion vezetősége tiltotta ki rendezvényeiről az árpádsávos zászlókat, de annak a több száz ellentüntetőnek is ez volt a kezében, akik megzavarták a Meleg Büszkeség Napja alkalmából rendezett felvonulást. Debrecenben a Klubrádió élő adása után a Népszabadság tudósítóját árpádsávos zászlórúddal verték meg, közben lecigányozták és -zsidózták.
Legutóbb Budakeszin csaptak magasba az indulatok: a helyi lakosoktól való bocsánatkérésre szólította fel a Fideszt az MSZP képviselője, Varga László, mert július végén egy helyi rendezvényen a nemzeti trikolor helyére árpádsávos zászlót húzott fel a Fidesz egyik képviselője.
Varga László kérdésünkre elmondta, tisztában van azzal, hogy az Árpád-házi királyok zászlója nemzeti jelkép, és a nyilaskeresztes korszak alatt egy „kicsit más zászlót” használtak, de álságosnak tartja, ha nem veszünk arról tudomást, hogy ez a zászló ma állampolgárok százezreiben kelt félelmet, és azt lélekben a nyilasokkal azonosítják be. Sajnos, mint fogalmazott, ez már nem ugyanaz a jelkép, a gyalázatot lemosni róla nem lehet. Ilyen módon nem kívánatos a magyar közéletben.
Különösen felháborítónak tartja az esetet, mert a nemzeti trikolórt húzták le azért, hogy helyet csináljanak az árpádsávos zászlónak, és tudomása szerint hivatalos úton a bocsánatkérés sem történt meg.
„Nem szabad sokkolni az embereket”
AMagyar Gárdához hasonlóan Budakeszi esete is aJobbikhoz kötődik: a pártmárciusban az egész országra kiterjedő akciót indított azzal a célllal, hogy az emberek megismerjék a zászló történetét, ezért kéréssel fordultak az önkormányzatokhoz: igényeljenek árpádsávos harci lobogót.Ha a pártnak hinni lehet,az igénylések száma minden előzetes várakozásukat felülmúlta: eddigúgy száztelepülés kérte a harci zászlót, és több település már át is vette az ősi jelképet, köztük Kétpó község és Szarvas város önkormányzata.
Kétpó polgármestere, Boldog István lapunknak elmondta: elfogadták a lobogót,és büszkék arra, hogy Árpád fejedelem halálának évfordulóján a Jobbik megtisztelte őket az ajándékkal. Mint mondta, „a falunap legfényesebb pontja volt az átadási ceremónia”. Véleménye szerint beteg ember az, aki ezt a történelmi zászlót összemossa a nyilaskeresztes zászlóval.
Kérdésünkre, hogy a történelmi zászlók közül miért az árpádsávos zászlót preferálják, elmondta, hogy ez a lobogó mindig a nemzeti összetartozást jelképezte, nem érti, hogy azok a miniszterek, képviselők, akik ez előtt a zászló előtt teszik le az esküjüket, és ez előtt hajlonganak, hogyan vonhatják kétségbe azt a jogát, hogy elfogadja az ajándékot.
A szarvasi polgármester, Babák Mihály kérdésünkre azt mondta, a trianoni békediktátum alkalmából rendezett ünnepségen vették át a történelmi Árpád-házi sávos zászló korhű másolatát. Ennek a városnak a vezetője is büszke arra, hogy szobájában, az uniós, a magyar és Szarvas város zászlója mellett tarthatja az Árpád-házi lobogót. Véleménye szerint a XX. században gyalázatos dolgok történtek, többek között népirtás, de „az embereket sokkolni sem szabad”. Mint mondta: „Én átéltem, hogy a magyar nemzeti zászlóba egy idegen hatalom sarló-kalapács jelképét rakták, emberek millióit küldték alatta a Gulágra, mégsem köpöm le.”
„Úgynevezett békés zászló”
Orbán Éva 56-ot kutató, közíró, végzettsége szerint nem történész, de magánemberként felháborította az Árpád-házi sávozott zászló körül kialakult vita, így magánszorgalomból kezdte kutatni a kérdést, és végső következtetéseit egy nemrég megjelent kötetben foglalta össze.
A kutató kérdésünkre elmondta: nem tiszte az árpádsávos zászlót megvédeni, mert ez a Köztársasági Elnök feladata lenne. „Ez egy úgynevezett békés zászló, mert a hadi zászlókkal ellentétben nincs farkincája” – állította Orbán Éva, emlékeztetve arra, hogy az árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (pl. a Nemzetbiztonsági Hivatalénak). A közíró szerint a zászlót helyesen Árpád-házi sávozott zászlónak kellene nevezni. „A holokausztot meg nem történtté tenni nem lehet. Ám a háborús rémtetteket nem az Árpád-házi sávozott zászló alatt követték el, mert a nyilasok zászlója egyértelműen más” – állította kérdésünkre a szakértő.
Mint elmondta, a zászló teljesen egyedi, jellemzője, hogy fekvő alapon, hétszer vágott mezőben nyolc csík található, vörös-ezüst/fehér színben. A nyilasok azonban a nyolc vágott mezőben kilenc csíkosat rendszeresítették 1939-ben, és a zászlórúd felőli végén helyezték el a vörös alapon fehér négyszögben elhelyezett nyilaskeresztet, a zászló kétharmad részén pedig az árpádsávot használták. Ugyanígy, sávozott karszalagjuknak a közepén volt elhelyezve a „H” betűvel ékesített zöld nyilaskereszt.
A közelmúltban a tüntetéseken is használt Árpád-házi sávozott zászló része a történelmi zászlósornak, és a lobogót mindig a mindenkori kormány elleni protestként használják a tüntetők – állítja Orbán Éva. Véleménye szerint így volt ez Rákóczi idejében is, amikor a fejedelem a Habsburgokkal szembeni ellenállását fejezte ki. Véleménye szerint a történelmi zászlót méltón kell használni, előtte csak tisztelegni lehet, verekedésre, erőszakra felhasználni tilos.
