Dévényi István, eletstilus@hetivalasz.hu
Az átlagos magyar golfozó nemcsak hogy a felső tízezer, hanem a valóságos döntéshozók elitjének is tagja. Máskülönben meg jól szituált férfi, aki szereti a klubszellemet meg a természetközeliséget.
Az ég kék, a fű zöld, a nap hétágra süt, csak a fránya szél szaggatja az ember fejét olyan elemi erővel, ami sehogyan sem illik az idillbe. A Bicske felől támadó forgatag a versenyzőket azonban a legkevésbé sem zavarja; odalent, az Alcsút felé vezető platánfasor végében elterülő Pannonia Golf & Country Club golfpályáján az elegáns hölgyek és urak a filmekből és külföldi sporthírekből ismerős méltóságteljes mozdulatokkal teszik a dolgukat. Pedig ilyen cudar időben a távoli lyukakat nézni sem könnyű, nemhogy eltalálni.
Nem igazán hallottam még elhalasztott golfversenyről, tényleg szélsőséges időjárás kell hozzá, szakadó eső és villámlás, hogy elmaradjon egy rendezvény. Egyébként is, ilyen nagy szélben derül ki, hogy ki az igazán jó játékos – találja meg a helyzet pozitív olvasatát Váczi János sportközgazdász, aki most ugyan csak nézőként vesz részt a DHL Nemzetközi ProAm-kupán, egyébkor viszont versenyzőként is szívesen kipróbálja magát. Ezért aztán ő az ideális idegenvezető, hiszen nemcsak a szabályokat, hanem a golf világának gazdasági, szociológiai és kulturális hátterét is jól ismeri. Kezdésként például elárulja, hogy a golf Magyarországon egyelőre még a felső tízezer hobbija, habár ezt a Pannonia Clubnak otthont adó, egykori Habsburgkúria parkolójában sorakozó luxusautókból is könnyedén kitalálhatja bárki. Csakhogy Váczi Jánosnak erről hivatalos papírja is van, miután a Semmelweis Egyetem szakembereinek segítségével nemrégiben készítette el a Magyar Golfszövetség felkérésére a honi helyzetet elemző marketingkutatását.
A felmérés fókuszában a hazai golftársadalom szociodemográfiai karakterisztikájának, életstílus-jellemzőinek és médiafogyasztási profiljának meghatározása állt. Vácziék 200 főt kérdeztek meg, s mivel nemcsak kis ország, de kicsi golfhatalom is vagyunk, ez a létszám reprezentatívnak tekinthető, mivel a magyar golfozók öt százalékát jelenti. – A tanulmányban úgy fogalmaztunk: az a vélekedés, hogy a golf iránt kereslettel jelentkező fogyasztói csoport az üzleti döntéshozók szegmenséből kerül ki, eddig csupán különböző, empirikusan nem igazolt sztereotípiából, feltételezésekből táplálkozott. A kutatásunk azonban megerősítette az elitsport meghatározást, mert kiderült, hogy a golfozók társadalmigazdasági státusa, életstílusbeli jellemzőik, médiafogyasztási profiljuk jelentősen eltér a magyar átlagtól. A hazai golftársadalmat főként a versenyszféra döntéshozó pozícióiban lévő vezető-menedzser réteg tagjai adják, a hölgyek aránya pedig elenyésző – teszi még hozzá a sportközgazdász, noha amolyan lokális cáfolatként az első szakasz kezdőpontján épp a gyengébbik nem képviselője készül ütésre. És kiválóan hajtja végre a feladatot, a másodikként sorra kerülő, enyhén pocakos úriember nagyjából feleakkora távolságra képes eljuttatni a golflabdát.
– A hölgy valószínűleg profi játékos – magyarázza Váczi János -, a ProAm-versenyek lényege ugyanis, hogy a csapatokban az amatőrök a hivatásosokkal együtt küzdenek. Előbbiek a pontszámra, utóbbiak a pénzdíjra hajtanak. Ezt a fajta mérkőzést az Amerikai Egyesült Államokban találták ki, hogy így népszerűsítsék a sportot, hiszen fantasztikus dolog a világklasszisokkal együtt játszani. Odaát a módosabb amatőrök a komoly versenyeket megelőző szerdai ProAm-eken akár több tízezer dollárt is fizetnek a rendkívüli élményért. Az úr viszont egészen biztosan amatőr – mutat két dombbal odébb, ahol a feltűnően legutolsó golfdivat szerint öltözött, jó hetvenesnek tűnő férfi már a harmadik labdáját nyesi a közeli tavacska kellős közepébe.
Sőt, a negyedik is csobban, a koros játékos azonban nem csügged, és már lendíti is a következőt. Elszántságát bizonyára a kortalanság érzése és a férfias arculat motiválja – a golfkutatásban megkérdezettek szerint ugyanis a közösségi és szórakoztató jelleg, valamint a természetközeliség mellett ezek az úgynevezett imázsmutatók jellemzik a sportot. És tényleg lehet valami az adatokban, mert amikor az ötödik ütés is a vízben landol, olyannyira felerősödik a szórakoztató jelleg, hogy jobbnak látjuk az udvariatlanul előtörni készülő hangos nevetést megelőzendő villámgyorsan odébbállni.
A golf felfedezi Magyarországot
Bicskén a világ élvonalába tartozó, Magyarországon eddig egyedülálló fejlesztés vette kezdetét. Budapest Gate Nemzetközi Golf és Country Club néven a kisváros centrumától néhány percre tizennyolc lyukú golfpálya és lakónegyed épül.
Béhm András
A golf ősét a skót pásztorok játszották, így a játék hivatalos szaknyelve, a kifejezések, a szabálykönyv mind-mind Skóciából erednek. Az első szabályokat 1744-ben fektették le. A skót, angol és ír területeket hamar meghódító játék rövidesen elterjedt Európában, majd Észak-Amerikában és Japánban is. Az Európai Golfszövetség adatai szerint 2006-ban 6423 regisztrált pálya és 4 135 086 játékos volt a világon. Jelenleg mintegy 65 millió ember golfozik, 98 százalékuk amatőr, csak Európában több mint ötmillió ember űzi, és a pályák száma meghaladta a hatezret.
KINÉL VAN AZ ÜTŐ?
A golf nem csupán sport, hanem az úriemberek életformája, miután a természetben eltöltött aktív mozgás és izommunka mellé nagyfokú koncentráció és komoly fegyelem társul.
Magyarországon a játékot 1902-ben Andrássy Géza gróf mutatta be, a fővárosi lóversenypályán. Az első pálya Tátralomnicon épült 1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján. Az első verseny 1909-ben is itt zajlott. Sajnos a politikai diszkrimináció a golfot sem kímélte hazánkban: 1952-től 1970-ig nemkívánatos sportág volt. A golfélet újraszervezése a 70-es évek közepén kezdődött meg.
ÉPÜLŐ FALUK
1989-ben megalakult a Magyar Golfszövetség, amely azonnal tagja lett az Európai Golfszövetségnek és a Világ Amatőr Golf Tanácsának (jelenlegi neve Nemzetközi Golfszövetség). A 90-es években több új klub alakult, és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Jelenleg Magyarországon 12 pálya üzemel, hat pálya rendelkezik a szabványnak számító 18 szakasszal. Magazinok, kiadványok és évkönyvek, valamint weboldalak foglalkoznak a játék szakmai és társasági témáival. A megfelelő kampányhoz megfelelő emberek kellenek, így a magyar golfvilág a média támogatásának meghódításába kezdett, a népszerűsítéshez számos híresség is csatlakozott.
A játék komolyságát jelzi, hogy a pályára való kijutáshoz engedély szükséges, melyet egy profi oktatótól elsajátított alapok után lehet szerezni. Az etikettbe sportosan elegáns öltözék is beletartozik.
A világon egyre jobban terjeszkedik az új mánia, a golffalu, mely a pálya mellett komoly infrastruktúrával rendelkezik, és szinte már önálló településként funkcionál. A világon több golffalut találunk Dél-Amerikától az Egyesült Államokon és az Európai Unió nyugati részén vagy Kínán át egészen Ausztráliáig. Csupán Ausztráliában közel másfél ezer, többségében lakóparkos golfpálya található. Ezek az ingatlanok sok esetben drágábbak, mint a tengerpartiak. A Magyarországon épülő Budapest Gate 300 millió euró körüli beruházás.
Bármennyire meglepő, maga a sport csak minimális profitot hoz ezeknél a komplexumoknál, a fő bevételi forrást a szállodák, valamint a szolgáltatóegységek adják.
BICSKE, AZ ÚTTÖRŐ
Nem a magyarok fedezték fel a golfot, hanem a golf fedezte fel Magyarországot. Az ország fekvése kiváló lehetőségeket rejt golfpályaszempontból, ugyanis vannak kiterjedt síkságok és szolid dombságok, amely a golfhoz előfeltétel. Ennek köszönhetően az elmúlt években egyre növekszik mind a golfozók száma, mind a golffal foglalkozó információáramlás, emellett sorra indulnak golfpálya-beruházások.
Az épülő bicskei golffalu mintegy 280 hektárnyi területe pályát, klubházat, hotelt, lakóépületeket, vízi- és sportközpontot, termál- és wellnessrészleget, konferencia-központot, üzleteket, óvodát és parkokat foglal majd magában. A terület déli részén családi és ikerházak épülnek, továbbá a pálya közvetlen közelében luxusvillák is létesülnek. Az ötcsillagos Club Hotel 160 lakosztályával és 20 elnöki penthouse lakosztályával a falu szívében helyezkedik majd el. A területen található tó közepén levő kis szigeten színpad létesül, mellette a parton kávézók, bárok és éttermek húzódnak meg, továbbá egy homokos strandot is kialakítanak.
A fejlesztőcég felerészben öt ír magánbefektető, felerészben pedig az izraeli származású Arie Yom-Tov tulajdonában van, aki húsz éve tevékenykedik a magyar piacon, és olyan ingatlanberuházások fűződnek a nevéhez, mint a Gozsdu-udvar, a Le Meridien Szálloda, az Andrássy Palace, a Szinyei Merse-ház. A golfpályát Christy OConnor ír származású golfbajnok tervezi és reklámozza. 1989-ben a nyolcvan éve a világ legrangosabb golfeseményén, a Ryder Cupon egyetlen ütéssel védte meg Európa becsületét az Egyesült Államok ellen. Visszavonulása óta golfpályákat tervez, nevéhez csupán Írországban húsz pálya kapcsolódik.
