Téma: sátrat bontott a bálványosi szabadegyetem
Szombati tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor arról a kontinensen végigsöprő új szellemi és politikai áramlatról beszélt, amelyik végképp túlhaladottá teszi a bal- és jobboldal hagyományos megkülönböztetését. A Fidesz elnöke szerint nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális új jobboldalt kell hazánkban is létrehozni.
Tusványos a magyar-magyar és a román-magyar párbeszéd egyedülálló fórumává vált (Fotó: MTI – Oláh Tibor)
· Véget ért az RMDSZ erdélyi monopóliuma
· Tőkés László: vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz
· A koalíciónakA és az MDF-nek az idén sem tetszett Orbán
· Tusványos: biztos pont az erdélyi időszámításban
· 5 perces interjú: Derzsi László főszervező
Orbán Viktor a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem nagyszínpadán Tőkés Lászlóval tartott szombati közös fórumán elmondta: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, ezzel szemben Magyarországon még mindig a régi, kisszerű és provinciális politika uralkodik. Ám ennek nem sorsszerűen kell így lenni, mert lehetne a magyar politika is európai, nagystílű és nyitott.
Orbán Viktor az 1968-as európai eseményekből kiindulva elemezte az azóta eltelt mintegy negyven évet. Mint mondta, 1968 nekünk elsősorban Prágát juttatta eszünkbe, ám Nyugaton egyfajta kulturális forradalom vagy inkább ellenforradalom zajlott, szerinte sikeresen. Ennek a kulturális ellenforradalomnak a hatásaira mi, magyarok csak a rendszerváltás után döbbentünk rá, hiszen azzal, hogy Európa részeivé váltunk, az európai kulturális térnek is részesei lettünk. Orbán szerint a „68-as nyugati nemzedék azt tűzte ki célul, hogy lebontja a szabadság előtt álló korlátokat. Akkor úgy látta, hogy a teljes egyéni szabadság eléréséhez meg kell szabadítani az egyént a közösséghez való tartozástól, a nyelv, a nemzet, a nemi identitás vállalásától. Szerinte ez a gondolkodásmód utópisztikus volt, mert nem lehet megszabadítani az embert a veleszületett tulajdonságoktól. Nyugat-Európa most jutott el oda, hogy felismerje: ezek a törekvések már nem a szabadság korlátait, hanem a természet rendjét feszegetik. Nem igaz, hogy az összes korlátot le kell bontani, mert előbb-utóbb a fejünkre szakad az ég – összegezte a Fidesz elnöke, hozzátéve: a „68-as liberalizmus okafogyottá vált, ám amit ebből érdemes volt megőrizni, azt a modern európai gondolkodás beépítette, befogadta magába, magasabb szintre emelve.
Az 1968 utáni európai politikát Orbán Viktor úgy jellemezte, hogy mindent a PC (politikailag korrekt) kifejezéssel mértek. Ha valaki nemzetről beszélt, akkor rögtön nacionalizmussal, antiszemitizmussal vádolták, ha a családról, akkor homofóbiával, ha a hitről, az egyházról, akkor klerikalizmussal… Még a kereszténydemokrata pártok sem merték Európában ezt a korszellemet támadni. Ez a trend azonban megtört – jelentette ki Orbán. Megváltozott az európai emberek érzelemvilága, erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, igazodási pontokat várnak a politikusoktól – Európában ma ilyen igazodási pontot jelent Merkel, Sarkozy és Balkenende – tette hozzá. A francia elnököt idézte: „Úgy akarok beszélni a nemzetről, hogy mindenki előtt világos legyen, nem lehet nacionalizmussal vádolni. Úgy akarok beszélni a társadalomról, hogy világos legyen, engem nem lehet vádolni populizmussal. Úgy akarok beszélni a piacról, hogy ne lehessen megvádolni piacellenességgel.”
Orbán szerint ma egyetlen politikai párt sem maradhat ugyanolyan, mint korábban volt, a jobb- és baloldal hagyományos felosztása mára teljesen értelmetlenné vált nálunk is. Ezt az összefüggést Magyarországon egyelőre – a polgári pártokon kívül – nem ismerték fel a politika szereplői. A Fidesz azonban már 2003 óta ezen dolgozik – jelentette ki a Fidesz elnöke. Orbán Viktor szerint az új jobboldalnak négy fontos jellemzője van: nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális. A régi jobboldal helyett erre az új jobboldalra van szükség. Ezzel szemben ugyanis a mai magyar baloldal internacionalista, autoriter, monopolista és antiszociális.
Az új jobboldalnak határozott nemzeti politikát, határozott demokráciavédelmi politikát kell képviselnie – fejtette ki. Képesnek kell lennünk arra, hogy megvédjük magunkat azoktól, akik a demokrácia ellenségei. Új, versenybarát gazdaságpolitikára is szükség van, mert az nem verseny a Fidesz elnöke szerint, ha a fogyasztók rosszabbul járnak piaci körülmények között.
Orbán kijelentette: az új jobboldali politikának feltétlenül tartalmaznia kell a szegényeknek egyfajta szociális csomagot is. A szegények csak az új jobboldaltól várhatnak segítséget, a baloldal lemondott róluk. Az új jobboldal senkit nem hagyhat az út szélén – mondta. Ezért a középosztálynak történelmi szövetséget kell kötni a magyar szegényekkel, akik immár majdnem hárommillióan vannak. Ez a szövetség a szegényeknek és a középosztálynak is érdeke, ezért sem kell Orbán szerint visszariadni a plebejus szó használatától.
Kérdésre válaszolva a Fidesz elnöke elmondta: nem híve a tehetségtelen, kiüresedett pártokkal való szövetségnek, nekik az emberekkel kell összefogni, szövetséget kötni. Az, hogy „szeressük egymást gyerekek, nem program, az maximum egy fröccs mellett működik” – tette hozzá.
Orbán Viktor a legsúlyosabbnak a magyarság demográfiai helyzetét tartja, különösen azért, mert ma Magyarországon családellenes politika folyik. A Fidesz nem fogadja el milliónyi ázsiai betelepítését mint a kérdés megoldását, ezt meg kell és meg is fogják akadályozni. Ehelyett a kormányzatnak családbarát politikát kell folytatnia.
Orbán Viktor szintén egy kérdésre válaszolva elmondta: a Fidesz és szövetségesei továbbra is támogatják a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, s ha lehetőségük lesz rá, meg is adják majd. Mint mondta, korábban, amikor kormányon voltak, azért nem tették meg ezt, mert nem volt meg hozzá a kétharmados többségük a parlamentben.
Faggyas Sándor, Bogdán Tibor, Kristály Lehel, Váli Júlia, Pindroch Tamás