Forrás: Népszava

Hét szakértő vehet részt a titkosszolgálati múlt lezárásának megoldásait kereső ügynökbizottság munkájában – lapunk értesülései szerint ebben állapodtak meg tegnap a kormánypártok. A grémium létrehozásáról, így a személyekről is a kormány dönt mai ülésén. A lehetséges tagok között szerepel Ungváry Krisztián, Varga László, Kenedi János, Ripp Zoltán, Kovács Tamás és Sipos Levente is. A testületnek szeptember végére kell az első szakmai jelentést elkészítenie, de ezt követően szükség szerint akár az év végig tovább működhetne.

Ma dönt a kormány az ügynökkérdésre megoldást kereső szakmai bizottság létrehozásáról – értesült a Népszava. Úgy tudjuk, tegnap a kormánypártok képviselői abban állapodtak meg, hogy a hét taggal működő testületnek szeptember végére kell az első szakmai jelentést elkészítenie, de ezt követően szükség szerint akár az év végig tovább működhetne. Információink szerint a bizottság tagjai lehetnek Varga László történész-levéltáros, Kenedi János történész, a Kis állambiztonsági olvasókönyv szerzője, Ungváry Krisztián történész, aki a többi között a katolikus főpapok ügynökmúltját publikálta az Élet és Irodalom című újságban. Várhatóan beválasztják a testületbe Ripp Zoltán 1956-tal foglalkozó történészt, Kovács Tamást, a budapesti Holokauszt Emlékközpont kutatóját, Sipos Levente történészt, aki már tagja volt az úgynevezett iratátadó testületnek. Ez utóbbi három szakértőt – úgy tudjuk – az SZDSZ elfogadná, a végső döntést a mai kormányülésen hozzák meg.

Az SZDSZ országos tanácsának elnöke lapunk kérdésére azt mondta: a párt álláspontja változatlan abban a tekintetben, hogy a mindenkori kormányoknak komoly tartozásuk van az ügyben a magyar társadalom felé, az információs kárpótlás ugyanis a rendszerváltás óta elmaradt. Gulyás József úgy vélte, az előző rendszer gazdasági, politikai döntéshozatalai mechanizmusának, erőszakszerveze­tei működésének jó néhány momen­tuma máig rejtve van az emberek előtt, ami semmilyen nemzetbiztonsági céllal nem indokolható. A szabad demokratáknak az az elgondolása, hogy a testületben ne pártdelegáltak legyenek, hanem olyan szakemberek vegyenek részt a munkában, akiket eddigi életútjuk alkalmassá tesz a civil kutatói kontroll megteremtésére – fogalmazott, kiemelve, hogy a liberálisok nem támogatják az egykori állambiztonsági szervekhez, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz kötődő tagok megválasztását.

A bizottságba meghívott szakembereknek egy C típusú nemzetbizton­sági átvilágításon kell átesniük. Az átvilágítást az teszi szükségessé, hogy a testületnek különleges jogosítványokat kell biztosítani az állambiztonsági szolgálatoknál található adatok felmérésére, illetve annak eldöntésére, hogy az iratok közül melyek joggal visszatarthatók. Ez azzal jár, hogy a kutatóknak be kell ­jutniuk az irattároló helyekre, és be kell tekinteniük a dokumentumokba. A testületnek a koalíciós szerződésben rögzített menetrend szerint már vasár­nap meg kellett volna alakulnia, de több kérdésben csak tegnap sikerült megegyezniük a kormánypártoknak.

A bizottságnak a koalíciós szerződés kiegészítése szerint jogszabály-módosítást kell előkészítenie arról, hogy ki számít közszereplőnek, s ellenőrzik azt is, az állambiztonsági iratok átadása eddig törvényes volt-e. Arra is választ keresnek a történészek, hogyan gyorsítható a levéltári iratok hozzáférése. A kormánypár­tok vállalása szerint szeptember 15-ig kell előkészíteni az idevágó törvények módosítására a javaslatot. Értesüléseink szerint elképzelhető, hogy a határidő csúszik, s a kérdést két lépcsőben rendezik: előbb a közszereplő fogalmának kiterjesztéséről szóló vitát zárnák le, ezután pedig az iratátadással összefüggő törvény­kezési kérdéseket. Ennek oka a kutatók egyik régi alapproblémája, miszerint azt sem tudni pontosan, mennyi titkosszolgálati irat keletkezett a rendszerváltás előtt, így ezeket előbb lajstromozni kell, s ez időbe telik.

Losonczi Gergely, Pungor András

Keretes cikkek

Beismerték, hogy együttműködtek az állambiztonsággal

Csurka István, a MIÉP elnöke a rendszerváltozás után nem sokkal elismerte, hogy 1957-ben beszervezték, de azt állította: jelentéseket nem adott. Morvay Péter újságíró 1990-ben hozta nyilvánosságra, hogy egyetemi hallgatóként 1985 és 1987 között adott jelentéseket diáktársairól. 1999-ben vallott ügynökmúltjáról Tar Sándor író, a Demokratikus Ellenzék tagja. Medgyessy Péterről kormányfővé választása után nem sokkal derült ki, hogy a III/II-es alosztályon dolgozott D-209-es tisztként. 2004-ben több zenészről hullt le a lepel. Kiderült, hogy Vikidál Gyula rockénekes a Dinamit együttes tagjaként jelentéseket adott zenésztársairól. Vikidál elismerte a múltját, és zenésztársaitól elnézést kért. Som Lajos, a Piramis együttes alapítója azt állította, hogy az állambiztonsági szolgálat emberei megzsarolták. Ugyancsak 2004-ben Novák Dezső labdarúgóedző a Nemzeti Sport című lapnak adott interjújában elismerte, hogy a hatvanas években „Nemere” fedőnéven ügynök volt. 2004-ben egy, az interneten elterjedt hír szerint Molnár Gál Péter újságíró, kritikus jelentéseket adott a színházi élet szereplőiről, köztük Latinovits Zoltánról. Molnár a Népszabadságban rövid nyilatkozatban reagált a hírekre: „Hetek óta feltételezések terjengenek egykori ügynökmúltamról. 1963-ban valóban aláírtam egy beszervezési nyilatkozatot. Elszámolással önmagamnak tartozom a történtekért.” Bácskai Tamás közgazdász, egyetemi tanár egy újságcikk nyomán elismerte: az ötvenes években jelentéseket adott ismerőseiről, kollégáiról. Az ÉS-ben 2006-ban megjelent tényfeltáró cikk szerint „Képesi Endre” fedőnéven 1957. február 13-án szervezték be a későbbi Oscar-díjas filmrendezőt, Szabó Istvánt. A rendező azt mondta, úgy tudta megmenteni egy forradalmár életét, hogy az állambiztonsági szolgálat belső elhárításának dolgozott.

Pungor András