Üdvözölte a német katolikus püspöki konferencia XVI. Benedek pápa szombaton közzétett rendeletét, amellyel ismét engedélyezte a latin nyelvű (tridenti) misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik. Karl Lehmann bíboros, a német katolikus püspöki konferencia elnöke szerint, a pápa rendelete a katolikus egyházon belüli megbékélést kívánja szolgálni.
V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti zsinat (1543-1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát. Ennek értelmében a fő imádságok latinul hangzanak el. Az 1962-65-ös II. vatikáni zsinaton született határozatok viszont szorgalmazták a helyi nyelvű misézést, és előírták, hogy a pap ne az oltár, hanem a gyülekezet felé fordulva misézzen. Végül II. János Pál pápa 1984-ben feltételekkel engedélyezte, hogy a papok, ha ők és híveik kívánják, a latin miserend szerint misézhessenek.
XVI. Benedek pápa rendelete a katolikus egyházon belüli tradicionalista irányzat korábbi követeléseinek tesz eleget, ez a közösség ezért üdvözölte a latin szentmise „jogaiba való visszahelyezését”, de közölte, hogy „még maradtak nehézségek”
a Vatikánhoz fűződő viszonyában. A Simon Wiesenthal Központ aggódik a latin mise egyik imája miatt, s ezért a zsidó szervezet arra kéri a pápát, haladéktalanul nyilatkozzon erről a szövegről. Az 1962-es misekönyvben ugyanis szerepel egy könyörgés „a zsidók megtéréséért”, hogy Isten „levehesse a fátylat szívükről”, és hogy kiszabadíttathassanak „a sötétségből”. 1970-ben azonban módosult az ima szövege. Az új változatban a könyörgés „a zsidó népért” szól, akik „az elsők voltak, akik megértették Isten szavát”.
MTI
