NOL * Népszabadság Online * 2007. július 7.
XVI. Benedek pápa szombaton közzétett rendeletével ismét engedélyezte a latin nyelvű misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik. A Simon Wiesenthal Központ aggodalmát fejezte ki a latin nyelvű misében szereplő egyik ima miatt, amely „a zsidók megtéréséről” szól.
A zsidó szervezet egy közleményben arra kéri XVI. Benedek pápát, hogy haladéktalanul nyilatkozzon erről a szövegről, amely véleményük szerint ellentétes a katolikus egyház jelenlegi, a II. vatikáni zsinat szerinti tanításaival.
A Wiesenthal Központ hangsúlyozza, hogy a latin nyelvű misézés rendjét szabályozó 1962-es misekönyvben szerepel egy nagypénteki könyörgés „a zsidók megtéréséért”, hogy Isten „levehesse a fátylat szívükről”, és hogy kiszabadíttathassanak „a sötétségből”.
Később, 1970-ben jelentősen módosult az ima szövege. Az új változatban az szerepel, a könyörgés „a zsidó népért” szól, akik „az elsők voltak, akik megértették Isten szavát”.
Egy szombati pápai rendelet engedélyezi az 1970-es reform előtti latin liturgia használatát ott, ahol azt kérik a hívek, és arra is kitér, hogy a zsidókról szóló imát az 1962-es formájában kell használni.
A tradicionalisták üdvözlik a latin nyelvű misézés visszatérését
A Marcel Lefebvre néhai érsek alapította tradicionalista közösség szombaton üdvözölte a latin nyelvű szentmise „jogaiba való visszahelyezését”, de közölte, hogy „még maradtak nehézségek” a Vatikánhoz fűződő viszonyában. „XVI. Benedek pápa visszahelyezte jogaiba a tridenti rítusú szentmisét, világosan kinyilvánítva, hogy a Szent V. Pius által kihirdetett római misekönyv soha nem volt eltörölve. A Szent X. Pius Papi Közösség örömmel látja, hogy az egyház újra rátalál liturgikus hagyományára is” – írta az anyaszentegyháztól elszakadt közösség internetes közleményében, amelyet általános elöljárója, Bernard Fellay írt alá.
„Ezért a nagy lelki jótéteményért a Szent X. Pius Papi Közösség őszinte háláját fejezi ki a pápának” – olvasható a közleményben. „A motu propriót (rendeletet) kísérő levél nem titkolja ugyanakkor, hogy még maradtak nehézségek” – tette hozzá Fellay. „A Szent X. Pius Papi Közösség reményét fejezi ki, hogy a Szentszék új rendelkezései által teremtett kedvező légkör lehetővé teszi – a püspökeit még mindig sújtó kiközösítési dekrétum visszavonása után – a vitás hitbéli kérdések nyugodtabb felvetését” – fejeződik be a közlemény.
A társaságot 1969-ben Svájcban alapította Marcel Lefebvre néhai érsek, mert ellenezte a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjait. Sok követője van Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és a latin-amerikai országokban. A Szentszék 1988-ban kiközösítette Lefebvre-t, csakúgy, mint az általa kinevezett püspököket.
A pápa megadta az engedélyt
XVI. Benedek pápa szombaton közzétett rendeletével ismét engedélyezte a latin nyelvű misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik.
Az egyházfői dokumentum szerint ismét celebrálhatják a papok a 16. századi „V. (Szent) Pius miséjét” annak legújabb, 1962-ben XXIII. János pápa által jóváhagyott változatában azon hívek előtt, akik ezt „spontán módon kérik”. A tridenti miserend értelmében a fő imádságok latinul hangzanak el, a szentmise közben a pap hátat fordít a templomban lévő híveknek.
Ugyanakkor a parókiákban a II. vatikáni zsinat által jóváhagyott, 1970-ben, VI. Pál pápa uralkodása alatt bevezetett „köznyelvi liturgia” marad érvényben, de minden nap elhangozhat latin nyelvű mise is, akárcsak keresztelők, elsőáldozások, esküvők és temetések esetében.
A most kiadott Summorum Pontificarum című pápai dekrétum („motu proprio”) a római katolikus egyházon belüli tradicionalista irányzat régi követelésének tesz eleget. A katolikus egyházfő a valamennyi püspöknek eljuttatott levelében azzal indokolta döntését, hogy „meg akar békélni a gyermekkoruk liturgiájához ma is erősen kötődő hívekkel”. Egyúttal elítélte a modern liturgia általi „a tűréshatáron túli” torzításokat, amely „mélyen sértik a híveket”.
XVI. Benedek emlékeztetett arra, hogy az elődje által 1988-ban kiközösített Marcel Lefebvre francia érsek mozgalma számára nagy jelentősége volt a hagyományos misézésnek, de elismerte, hogy a „szakítás okai mélyebbek voltak”. Az integristák ugyanis nem voltak hajlandók elismerni a II. vatikáni zsinat nyitását az ökumenizmus és a vallásszabadság felé. Az egyházfő azt is felidézte: elődje, II. János Pál pápa két esetben is felhatalmazta a püspököket arra, hogy engedélyezzék a latin nyelvű misézést; az ő célja csupán az, hogy szélesebb körben hagyja érvényesülni ezt az engedélyt.
A katolikus egyházfő levelében igyekezett megnyugtatni a francia, brit, amerikai és német főpapokat, akik aggodalmuknak adtak hangot, mert szerintük ez a döntés zavart, sőt akár szakadásokat is okozhat az egyházban. A pápa szerint a latin nyelv, illetve a régi liturgia ismerete nem túl elterjedt, ezért minden bizonnyal az 1970-ben bevezetett új rítus marad az általános.
V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543-1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát.
(forrás: MTI)
