Százhúsz éve Vityebszkben született Marc Chagall orosz származású francia festő, grafikus, iparművész és színpadtervező. Pályája Párizsban indult (1910-1913), ahol felfedezte a kubizmust, majd Oroszországban, ahol vityebszki képzőművészeti népbiztos volt, élt és alkotott. 1922 után ismét Párizsban telepedett le. Folklorisztikus és zsidó témákat ábrázoló, népi képeskönyvre emlékeztető spontán stílusa Franciaországban sikert aratott. Művészete a racionális összefüggések mellőzésével egyesítette a valóságról őrzött emlékeit, álmait, titokzatos sejtéseit (Menyasszonya arcképe, 1909; Én és a falu, 1911; A zöld hegedűs, Az idő parttalan folyó, 1930-1939). Drámai témákat is feldolgozott a háború ürügyén (Keresztre feszítések). 1941-ben a németek elől Amerikába menekült. 1945-ben Sztravinszkij Tűzmadarának díszleteit és jelmezeit tervezte New Yorkban. Nagy retrospektív kiállítása meghódította az amerikai közönséget. 1948-ban ismét Franciaországba, Vence-ba költözött. Hatalmas képeinek sorában a Nizzában látható Bibliai üzenet vallásos, derűs nyugalmat áraszt, akárcsak a metzi katedrális vagy a jeruzsálemi zsinagóga színes üvegablakai. A párizsi Opera mennyezetének freskóján (1963) kívül mozaikegyütteseket, faliszőnyegeket, falipannókat alkotott az új jeruzsálemi parlament számára (1966-1969). Önéletrajza Életem címmel magyarul is megjelent.
(MTI)
