Forrás: HETEK

Sir Isaac Newton, a gravitáció felfedezője a tizennyolcadik század elején azt írta, hogy 2060-ban, vagy ezt követően várható az apokalipszis. A Die Welt című német napilap internetes változatának beszámolója szerint ez derül ki azokból a kéziratokból, amelyeket Jeruzsálemben a Héber Egyetemen állítottak ki.

Newton, az írástudóA kéziratokat 1938-ban vásárolta meg egy zsidó tudós a londoni Sotheby árverésen. Csaknem 40 esztendeje a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárban őrizték az értékes feljegyzéseket és csak kis számú tudós kapott engedélyt tanulmányozásukra. A mostani kiállítás a “Newton titkai” címet viseli, és egyebek között bemutatja azt a levelet, amelyet Sir Isaac 1704-ben írt, és az apokalipszist a Római Birodalom alapítása után 1260 évvel későbbre teszi. Az alapítás időszámításunk után 800-ban történt, a dátum így 2060.

A számoláshoz Newton a Biblia szövegét elemezte, azok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a jelenlegi világkorszak vége 2060 körül fog eljönni, de “nem látok okot arra, hogy korábban történjen” – írta levelében Newton. A tudóst korábban matematikai, fizikai, optikai és asztronómiai munkásságáról ismerték, azonban a kiállított írások egy mélyen hívő személyt mutatnak.

Newton meg volt győződve arról, hogy a bibliai szövegekben az emberiség számára fontos bölcsességek fedezhetők fel. Egyebek között elemezte Dániel könyvét az apokalipszisről, és megvizsgálta a jeruzsálemi templom felépítését is, mert azt gondolta, hogy abban tükröződik az egész kozmosz – írja a Die Welt című lap online változata.

Egy másik dokumentumban Newton úgy értelmezte a bibliai jövendöléseket, hogy azt jelentik, hogy a zsidók a világkorszak vége előtt visszatérnek a Szentföldre. Newton szerint a világvége előtt a napok végén látható lesz, hogy “elpusztulnak a bűnös nemzetek, vége lesz a sírásnak és a szenvedésnek, a zsidók visszatérnek a fogságból, és ismét létrehozzák a virágzó és örök Királyságot”.

A kiállításon láthatóak még értekezések a jeruzsálemi zsidó templomban lefolyt napi gyakorlatokról. Egy levélben például Newton tanulmányozta a templom pontos méreteit, egy másik dokumentum héber szavakat tartalmaz, amit egy zsidó imakönyvből vett.

Jemima Ben-Menahem, a kiállítás egyik kurátora azt is elmondta, Newton meg volt győződve arról, hogy a bibliai szövegekben az emberiség számára fontos bölcsességeket rejtettek el.

“Hitte, hogy bölcsességet birtokolták abban a világban, ami elveszett. Azt gondolta, hogy azt kódolták, és az azáltal, hogy a templom dimenzióihoz hasonló dolgokat tanul, dekódolhatná azt” – mondta Ben-Menahem. “Ezek a dokumentumok olyan tudós képét rajzolják meg, akit vallásos szenvedély vezetett, hogy lássa Isten hatását a világban” – hangoztatta Jemima Ben-Menahem, a kiállítás kurátora.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem archívumában megtekinthető egy 1940-ben írt levél Albert Einsteintől Abraham Shalom Yahuda gyűjtő számára, aki egy évvel korábban vette a newtoni leveleket.

“Newton hívő írásai sok vázlatot tartalmaznak, és folyamatos változást mutatnak róla, ami nekünk felettébb érdekes bepillantást ad ennek az egyedülálló gondolkodónak a szellemi laboratóriumába” – írta Einstein.

Forrás: Die Welt, MTI, FOX News

Comments are closed.