Forrás: Népszava

„A magyar külpolitikai stratégia és az ország egész jövőbeli fejlődésének kulcskérdése, hogy milyen lesz az Európai Unió. … Nagyon fontos lenne mielőbb meghatároznunk, hogy mi legyen Magyarország hozzáadott értéke, küldetése« az Európai Unióban. Erről mélyreható társadalmi vitát kellene folytatni. … A régióközponti szerepért folytatott verseny már a dualizmus kora óta fennáll, és napjainkban még jobban kiéleződik. Jellege azonban megváltozott: lényege – a szembenállás helyett – az együttműködés lehet.” (Írja Követő vagy teremtő külpolitikát című cikkében Tabajdi Csaba, az MSZP Európai Parlamenti delegációjának vezetője a Népszabadság június 16-i számában.)

„De hát ki volt Fortunátus? Egy Spanyolországból 1492-ben elüldözött szefárd zsidó család leszármazottja … Spanyolországból elűzetvén itt telepedett le minálunk – hát hol másutt? … És láss csodát! Fortunátus Imre 1520-ban már II. Lajos királyunk kincstárnoka. … Először is eladósította a királyt, akinek 104 százalékos kamatra folyósított hitelt. A kamaton felül rátette a kezét a budai és pozsonyi harmincados vámra… Nos hát, emberek, ő volt Fortunátus (Szerencsés) Imre. A mi első Fekete Jánosunk, vagy ha úgy tetszik, első Surányi Györgyünk. Az első óriási hatalommal felruházott, neoliberális közgazdász volt. Ha egyszer feltámadna, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy tanszékvezető lenne a CEU-n.” (Írja Új moralisták, farizeusok című cikkében Bayer Zsolt a Magyar Nemzet június 16-i számában.)