A. B., [email protected]
Százéves fennállását ünnepli nyáron a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a cserkészet. Az angliai világtalálkozón – vagy ahogy ők mondják: dzsemborin – ötszáz magyar is részt vesz.
Hercegfi és munkásfiú is volt 1907-ben az első cserkésztáborban, az angliai Brownsea szigetén. Az eseményt szervező brit katonatiszt, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell nem is gondolta, hogy ezzel a világ legnépszerűbb ifjúsági szervezetének alapjait vetette meg. A cserkészet tagja lehet társadalmi helyzettől, származástól, vallástól, bőrszíntől függetlenül minden olyan gyermek, fiatal, aki hasznosan akarja eltölteni szabadidejét. Hét ország kivételével (ezek jellemzően diktatúrák, mint például Kína, Kuba vagy Észak-Korea) a föld minden államában létezik cserkészet, ugyanazokkal a célokkal. A mozgalom alapja a környezet megismerése, védelme, az egészséges életmód, a közösségekért végzett munka, a másik ember megbecsülése.
Földkerekségszerte készül tehát a 28 millió cserkész, hogy megemlékezzen a száz évvel ezelőtti táborozásról. Az emlékév kiemelt pillanata nyáron lesz: július 27-től augusztus 8-ig öt földrészről negyvenezer fiatal – köztük ötszáz magyar – gyűlik össze az angliai Hylands Parkban, hogy minden idők egyik legnagyobb dzsemboriján együtt ünnepeljen, s bemutassa egymásnak hazája kultúráját, szokásait. Egy világtalálkozó diplomáciai eseménynek is számít. Ahogy a 2003-as thaiföldi dzsembori után Jolsvay Sándor akkori bangkoki magyar nagykövet fogalmazott: a hazánkról kialakított kép érdekében a tábor résztvevői többet értek el két hét, mint ő évek alatt.
Büszkeségre nem csak az elmúlt évek adnak okot, van mire emlékezni az elmúlt évszázadból is. Az első hazai cserkészcsapat már 1910-ben létrejött, s a magyar fiatalok teljesítményét elismerve, 1933-ban Gödöllőn rendeztek világtalálkozót, ahol 26 ezer résztvevő üdvözölte az akkor 76 éves főcserkész Baden-Powellt. A szervezet súlyát növelte, hogy a két világháború közti Magyarországon a hazai főcserkész, majd tiszteletbeli főcserkész az egyik legbefolyásosabb politikus, Teleki Pál volt. Korabeli fotók megörökítették a miniszterelnököt a máig hordott, jellegzetes búrkalapban (az alapító Baden-Powell délafrikai szolgálata idején kedvelte meg a viseletet). Szomorú tény, hogy éppen a Teleki miniszterelnöksége idején hozott törvények miatt zárták ki a zsidó származású fiatalokat a szövetségből. Ennek ellenére a cserkészet gyanúsnak számított: a második világháború idején a németek győzelmére fogadó honi politikai erők mindent megtettek az angolbarátnak, s ezért gyanúsnak minősülő szervezet ellehetetlenítéséért, a nyilasok be is tiltották a cserkészmozgalmat. Akárcsak a kommunisták, akik 1948-ban „egyesítették” a nagy múltú ifjúsági mozgalmat az úttörőkkel. A magyar cserkészet azonban külföldön, az emigrációban tovább élt. Az 1956-57-es intermezzo után a magyarországi újraindulás csak 1989-ben lett lehetséges. A két mozgalom azonban alapjaiban különbözik. „Az úttörőszervezetet a cserkészet mintájára hozták létre, ám soha nem lehetett olyan sikeres: mindenfajta önkéntességtől, hitbeli és erkölcsi alaptól megfosztott tömegmozgalom lett a szocializmus idején” – vélekedik lapunknak Gazdag Balázs gödöllői cserkész, a magyar dzsemboricsapat médiafelelőse. Mint mondja, a magyar cserkészetre jellemző az istenhit és a történelmi egyházak erős jelenléte, ez azonban nem jelentette és jelenti a nem hívők kirekesztését. Ahogy az eddigi találkozókon, úgy az angliai dzsemborin is egymás mellett táboroznak a legkülönfélébb vallású és világnézetű fiatalok.
A magyarországi kontingenst erősítik majd a határon túli cserkészek is. „Két éve azon dolgozunk, hogy méltó módon képviselhessük Magyarországot. A jelentkezőknek válogatóversenyeken kellett helyt állniuk. Az angol nyelv mellett magyar történelemből, kultúrából, néprajzból és cserkészkészségekből vizsgáztak” – mondja Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke. A tavaly megválasztott új, fiatalokból álló vezetés bizonyítani szeretné, hogy lehetséges növelni a jelenleg tízezer körüli tagságot. A negyvenes évek végi negyvenezres létszáma csak álom, ám Buday szerint a dzsembori új lendületet adhat a honi cserkészetnek.
