Forrás: NOL

NOL * Népszabadság Online * 2007. június 3.

Hatvankét évvel a II. világháború befejezése után a közvélemény még mindig kevéssé ismeri a német koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérleteket – hangsúlyozta Alfred Pasternak, akinek Embertelen kutatás – Orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban című könyve a 78. Ünnepi Könyvhétre jelent meg magyarul.

A közvélemény legfeljebb Mengele nevét ismeri, vagy az ikerkutatásokról hallott, holott ezek a kísérletek legfeljebb egy kis részét képezik a történteknek – mondta az MTI-nek a Los Angeles-i szülész-nőgyógyász professzor.

Alfred Pasternak különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy hány neves orvosprofesszor vállalt annak idején tevékeny szerepet az embertelen kísérletekben.

Mint mondta, azt könyvelné el sikerként, ha a fiatalok minél nagyobb számban forgatnák a művet, tudnák, hogy mi történt a múltban, mert csak így kerülhető el, hogy azok az események megismétlődjenek.

A könyv foglalkozik a német orvostudomány „náciasításával”. Mint Alfred Pasternak írja, a német orvosok először azzal segítették a náci szándékokat, hogy nem álltak ki a hivatásuktól eltiltott zsidó kollégáik mellett, majd azzal, hogy elfogadták azt a nézetet, miszerint a társadalomban vannak olyan emberek – sérültek, fogyatékosok – akik nem méltók az életre.

A sterilizációs programnak 400 ezren estek áldozatul. Az eutanázia-program keretében – amely egyes elmegyógyintézetekben titokban már 1933-tól folyt, de komoly mértékben 1939-től, Lengyelország lerohanása után indult meg – 70 ezer elmebeteget, fejlődésben visszamaradott gyermeket, felnőttet öltek meg. Itt fejlesztették ki a halálos injekciókat és a gázkamrákat. 1941-ben, az eutanázia-program leállítása után e technológiát a Keleten létesített megsemmisítő táborokban honosították meg.

Alfred Pasternak az orvosi kísérleteket három csoportra osztja. Az elsőbe a német hadsereg megrendelésére végzett kísérletek tartoznak, amikor először a világtörténelem során élő embereken próbáltak ki különféle betegségek elleni oltóanyagokat. Ide tartoznak azok a kísérletek, amelyekben a foglyok alsó végtagján különböző mélységű bemetszéseket végeztek, hogy kitapasztalják, hogyan gyógyul, ha egyáltalán beheged a seb, amelybe szemetet, üvegszilánkokat dörzsöltek.

A második kategóriába a német faj felsőbbrendűségét „bizonyító” kísérleteket sorolta a professzor. Antropológiai tárgyú volt Mengele összes kísérlete, de végeztek csontvázvizsgálatokat is, amelyekhez megölték a foglyokat, hogy az izmoktól és minden egyébtől megszabadított csontjaikon különféle méréseket végezzenek.

A harmadik kategóriába a tábori orvosok által végzett kísérletek tartoznak, akik – mint Alfred Pasternak fogalmazott – a legőrültebb ötleteiket próbálták ki a foglyokon. Végeztek homoszexualitás-elleni műtéteket, vizsgálták, hogy mekkora adag fájdalomcsillapító lehet halálos, vagy azt, hogy a meztelen foglyok meddig bírják étel-ital nélkül a tűző napon.

A könyv utolsó fejezete 184 olyan német orvos életrajzát tartalmazza, akik részt vettek a kísérletekben.

    A mű angol nyelvű kiadása tavaly jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, a magyar nyelvű változat a kiadó idei könyvheti újdonságai között szerepel.

(MTI)

A NOL ajánlata: Dombi Gábor képei a könyvhétről

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!