Horthy-mosdatás
Interjú vitéz Székely Lászlóval, a Horthy Miklós Társaság elnökével
Mi a céljuk a rendezvénnyel?
– Hogy minél hitelesebben tájékoztassuk a jövő nemzedékét Horthy Miklósról és az ő koráról. Ami jelenleg van, az ugyanis nem elfogadható.
Mint a meghívóban olvasható, a konferencia fővédnöke vitéz Horthy Istvánné főméltóságú asszony, társelnökök Mádl Dalma aszszony, valamint „várhatóan” Vizi E. Szilveszter MTA-elnök. Ez mit jelent a gyakorlatban?
– A rendezvény támogatását. Mádl Dalma asszony korábban személyes jelenlétével támogatta a Horthy halálának évfordulóján megtartott bazilikai szentmisét is.
Horthy személye sokak számára vitatott, sőt ellentmondásos. Önök szerint Horthy politikája ma is alternatívát jelenthet?
– Szó sincs erről. Itt csak azt látjuk fontosnak, hogy egyszerűen magyarnak kell lennünk, és Magyarország érdekeivel kell azonosulnunk. Sajnos a mai vezetés nem mondható magyarnak. Horthynak is voltak hibái, azt azonban nem lehet elvitatni tőle, hogy az országnak és a nemzetnek jót akart.
Miért nem esett szó a konferencián a Horthyval kapcsolatos „kényes kérdésekről”, mint a fehérterror vagy a zsidótörvények témájáról?
– Itt egy rossz megfogalmazás terjedt el: a korábbi vörösterror ugyanis a rendszer fennmaradását szolgálta, a kommunisták bukása után, még Horthy hatalomra kerülése előtt. A „fehérterrornak” nevezett népi bosszú – amit a Horthynak alá nem rendelt különítmények támogattak – a bűnösök megbüntetését szolgálta, és ezt Horthy leállíttatta. A zsidótörvények pedig arra szolgáltak, hogy Hitlert lecsillapítsák, és a zsidóságnak a német megszállásig nem is esett baja. A vidéki zsidóság elhurcolásakor még nem volt ismert valódi sorsuk (az angolok, amerikaiak előtt sem).
Én nem így tanultam a történelmet, és a végeredmények sem őt igazolták.
– Nézze, sem én, sem ön nem élt akkor. Én több olyan emberrel beszéltem – így a főméltóságú asszonnyal is -, aki azt mondja, hogy abban a helyzetben, amibe az ország akkor került, Horthy nem tehetett mást. Különböző kényszerítő körülmények hatására kellett meghoznia a döntéseit. Ilyen helyzetben – ha akkor éltünk volna -, lehet, hogy mi sem tudtunk volna másként dönteni.
június 2nd, 2007 at 20:13
1.) Ha ez az emberke nem élt Horthy korában, akkor mitől „vitéz”? Legjobb tudomásom szerint „vitézi” címeket a lovas-tengerész osztogatott. 1945 után már senki.
2.) Ha Vízi E. Szilveszter megjelent ezen a „jeles” konferencián, meg van róla a lesújtó véleményem!
3.)Ha a mai vezetés nem magyar, akkor milyen? Ha Horthy oly nagy magyar volt, amilyennek szeretnék kimosdatni, és amilyen vezéreket itt szeretnének látni, abból a többség nem kér! Vajh ki vitte bele a háborúba kis hazánkat, aminek az összes kínja mai napi hat? Netán Friedman János kerékpárműszerész hajtotta vágóhídra a magyar katonákat és „csillapította le” az őrült Adolfot azzal, hogy a fiát a Don-kanyarba küldte munkaszolgálatra, magát meg felültette az Auschwitba induló intercity marhavagonba? Na ne!!!!!!
Kifele Horthyval a magyar Panteonból oda, ahová való: a történelem szemétdombjára!
június 3rd, 2007 at 04:18
gustav elasar blau
csak azon csodálkozom
hogy tud zsidó a mai Magyarorszában élni
június 3rd, 2007 at 13:12
kedves savanyujoska,
az a helyzet, de szerintem Te is tudod, hogy a vitézi címek azok örökölhetőek, mindig a legidősebb fiúgyerek örökli… (érdekes, hogy pl. mindegy, hogy az illető volt-e katona vagy sem…) gyakorlatilag a mostani vitézi gyűlések gittegylet-szerűek, sok öreg ember üdvözli egymást, és kitüntetéseket osztogatnak egymásnak. Egyik közeli ismerősöm kapott ilyen „magas” kitüntetést, de maga sem tudja, hogy miért, mivel semmi érdemlegeset nem tett azon kívül, hogy bement reggel a munkahelyére, és hazajött onnét. Ja igen, és eljárt a vitézi gyűlésekre 4 havonta.:))
Azért az figyelemre méltó, hogy a mészáros büroktraták nagy része vitézi címmel rendelkezett, annak idején 44 körül, akinek vitézi címe volt, az nagyobb „hazafi” volt, a korabeli média mindig kiemelte,hogy aki az adott intézkedést hozta, az Vitéz… pl. erre vitéz Endre László, vitéz Baki László belügyi államtitkárok… a zsidó vagyon egy tekintélyes hányadát anno a Vitézi-szék kapta 44-ben… előtte pedig Horthy amikor megalapította a vitézi rendet az I. vh után, a vitézi telkeket a zsidóktól fillérekért elvett telkekből mérték szét…
június 3rd, 2007 at 20:01
Kedves Brosz!
Tudom, hogy a vitézi cím „örökletes” volt. Csak az 1947. évi IV. tv (ami ráadásul ma is hatályos /és nem ütközik az annyit módosított 1949. évi XX. tv.-el kihirdetett Alkotmánnyal/!) értelmében a vitézi cím használata is tilos. [1.§ (1) bek.].
Az is tény, hogy a „vitézi adományozás” a zsidók rovására történt, és innen kezdve nem lehet Horthyt sem jó embernek, sem olyannak tekinteni, mint aki semmi rosszat nem tett a zsidóság ellen. Ezért nincs helye a Magyar Panteonban!
június 6th, 2007 at 19:02
Mellesleg a „vitéz” úr alapvető történelmi ismeretek hiányában szenved! Sajnálom szegényt!