Elutasította az ausztráliai Perth fellebbviteli bírósága azt a kérelmet, hogy állítsák le a háborús bűnökkel gyanúsított Charles Zentai elleni kiadatási eljárást. A 85 éves férfi kiadatását 2004 decemberében kérte a magyar külügyminisztérium.
Az ausztráliai Perth fellebbviteli bírósága tegnap elutasította azt a kérelmet, hogy állítsák le a háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai elleni kiadatási eljárást. Mint ismert, Zentait azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben katonaként megölte a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. A most 85 éves, háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai kiadatását először 2004 decemberében kérte a magyar Külügyminisztérium.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Zentai az ausztrál legfelsőbb bírósághoz szeretne fordulni ügyével, mivel a múlt hónapban egy fellebbviteli bíróság elutasította fellebbezését, amelyet a magyar hatóságoknak való kiadatásról szóló határozat ellen nyújtott be. Ezt a szerdai perthi tárgyaláson Zentai ügyvédei is megerősítették, és egyben azt kérték a testülettől, hogy a legfelsőbb szintű elbírálásig függessze fel a folyamatban levő kiadatási eljárást. A kérelmet azonban most elutasította a perthi bíróság, mondván: az idő múlása aggodalomra ad okot, és semmi biztosíték nincs arra, hogy a legfelsőbb bíróság egyáltalán hajlandó foglalkozni az üggyel. Zentainak így augusztus 7-én újra meg kell jelennie a perthi testület előtt. Dr. Efraim Zuroff lapunkhoz eljuttatott közleményében az eset kapcsán azt írta: vágya beteljesülni látszik abban, hogy az ausztrál bírói hatóságok hatékonyan járnak el Charles Zentai ügyében. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ugyanakkor arra kérte az ausztrál igazságügyi szerveket, hogy továbbra is gyorsan végezzék a kiadatási eljárás menetét.
B. L. G.
Keretes cikkek
A Népszava valósághűen tájékoztatott
Képíró Sándor jogi képviselője keresetet adott be lapunk ellen, mert úgy vélte, a Népszavában megjelent, védencét említő áprilisi cikknek bizonyítania kellett volna, Képíró Sándor háborús bűnös volt. Ezzel szemben a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete lapunk védekezését fogadta el, miszerint a kérdés nem a per tárgya, a Népszava pedig a Képíró szerepével kapcsolatos nyilatkozatokról valósághűen tájékoztatott. Így elutasította azt a kereseti pontot, miszerint Képíró szerepel a nácivadász Simon Wiesenthal Központ igazgatója, dr. Efraim Zuroff tízes listáján; illetve nem marasztalta el lapunkat azért, hogy közöltük Zuroff állítását, miszerint Képíró 1942 januárjában részt vett a délvidéki vérengzésben, amelynek során több ezer embert öltek meg, főleg Újvidéken. A bíró helyt adott viszont annak a keresetnek, amely kifogásolta cikkünk azon részét, amely arról számolt be: Zuroff szerint Képírót 1946-ban a Népbíróság elítélte. Németh Zsolt, a Népszava ügyvédje viszont felhívta a figyelmet: Képíró keresetében nem állította, hogy nem ítélték el, csupán azt, hogy erről nincs írásos bizonyíték. Az ügyvéd szerint ilyen határozott felperesi vitatás nélkül nem lehetett volna marasztaló ítéletet hozni, ezért megfontolandónak tartja a fellebbezést.
