Lakógép
Mantova hercege, Ferdinando Gonzaga 1620-ban a zsidónegyedet fallal vette körül, a hozzá vezető utakat pedig éjszakára lezáratta.
A példát sokhelyt követték. Frankfurtban és Prágában is fellelhetők a gettó nyomai.
Magyarországon gettó soha nem volt. A tudákosok annak tartják a budai Vár 1686. évi ostroma idején lezárt északi negyedet, de az akkor nem Magyarország volt, hanem a Fényes Porta szandzsákja. Volt persze gettó az országban mindenütt a náci tébolytól gyötört városainkban, de azok nem az életet keretezték, csak a halálba vivő szállítmányozás előkészületei voltak.
Amit most Pesten gettónak neveznek, és amelynek falait – egyelőre csak virtuálisan – nagy lelkesedéssel kétfelől rakják, az sem valódi gettó. A Rákóczi út és az Andrássy út, no meg a két Körút közéről van szó. Ez valamikor fényes, világvárosi terület volt. Itt épült először kétemeletes ház Pesten. Itt égett először gázláng a zengerájokban. Közép-Európában itt létezett először polgári életforma. Máig sem sikerült visszahozni.
A magyarok a gettó nyomorúságát soha nem kényszerítették rá a velük élő zsidókra. Akárki akármit mond: a magyar toleráns nép.
Kállai Géza
