Meggyalázták tegnap Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben; az MSZMP KB egykori főtitkárának koporsóját felfeszítették, a tettesek a csontokat is elvitték. Lapzártánkkor még nem találták Kádár feleségének urnáját, elképzelhető, hogy a tettesek azt is elvitték. A sírrongálást elítélte a miniszterelnök és a legtöbb párt is. A temető munkásmozgalmi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. A Budapesti Temetkezési Intézet vezérigazgatója közölte, növelik a biztonsági őrök számát.
Lezárták tegnap a fővárosi Fiumei úti temetőt, miután felfedezték, hogy meggyalázták Kádár János sírját: a koporsót felfeszítették, elképzelhető, hogy a csontokat is elvitték a tettesek. Kádár 1956 novemberétől több mint harminc éven át volt Magyarország első számú vezetője. Az MSZMP volt főtitkára hosszú betegség után 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imre és társai perében hozott ítéleteket. Mint ismert, Nagy Imre földi maradványait arccal lefelé temetve találták meg. Kádár Jánost 1989-ben helyezték nyugalomra a sírkertben.
– Kedden éjszaka megrongálták Kádár János síremlékét, a kárt szerda délelőtt fedezték fel a temető gondozói – tudatta a BRFK ügyeletese lapunkkal. Kormos Endre hozzátette, a sír márvány fedlapját levették, és a károkozók a fémkoporsót felfeszítették. Elképzelhető, hogy a földi maradványokat is elvitték. Vizsgálják, hogy hiányoznak-e a csontok, ehhez azonban teljesen ki kell bontani a sírt. Az egykori pártfőtitkárral közös sírban volt feleségének földi maradványa is. Kormos Endre közlése szerint egyelőre nem találják Kádár János feleségének urnáját, elképzelhető, hogy azt a tettesek elvitték.
Beszélt arról is, hogy a temető munkásmozgalmi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. Az idézet a Kárpátia együttes „Neveket akarok hallani” című dalából származik. A 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szerint „magyar nemzeti- rock stílusú”, „erős nemzeti identitású és revizionista” zenét játszik. A rendőrség még vizsgálja, a feliratnak köze lehet-e a sírrongáláshoz. A VIII. kerületi rendőrkapitányság kegyeletsértés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.
A temető gondozói szerint az idézet a rongáláskor került föl, mivel azt előző nap még nem fedezte föl senki. A helyszínelés során a sírkő fedlapján is felfedeztek egy feliratot: a „Gyilkos 56” írást festették rá. Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. főosztályvezetője lapunknak elmondta, mivel a temetőben sok neves ember hamva nyugszik, nem tudják a sírokat egyenként őriztetni. Simóka Kálmánné szerint a rendszeresen járőröző biztonsági őrök kijátszásával rongálhatták meg a sírt. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy éjjel egy órakor még a biztonsági őrök mindent rendben találtak a sírnál, amikor a napközben odahelyezett mécseseket ellenőrizték. A rongálás ezt követően történhetett. Simóka Kálmánné szerint teljes biztonsággal nem lehet védeni a sírokat. A háromezer neves síremlék bármelyike, akár például Antall Józsefé is ilyen rongálás áldozata lehet – tette hozzá. Az állam, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévő Nemzeti Sírkert vagyonkezelője, a temetkezési intézet a történtek után növeli a temetői biztonsági őrök létszámát.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint nagyobb biztonságot az jelentene, ha térfigyelő kamerákat helyezhetnének el a temetőben. Egy évvel korábbi felvetésüket az adatvédelmi biztos kategorikusan elutasította, mondván, hogy személyiségi jogot sértene, ha kamerák üzemelnének a temetőkben. Simóka Kálmánné elmondta azt is, hogy a Fiumei úti temetőben még nem volt példa ilyen súlyos atrocitásra. Emlékeztetett rá, hogy négy éve egy idős asszony festékkel leöntötte Kádár János sírját. Ezt a rongálást azonban viszonylag könnyen meg tudták szüntetni. A mostani rongálásról a még zajló rendőrségi vizsgálat keretében annyit tudnak, hogy Kádár János fémkoporsóján mintegy 30-szor 30 centiméteres lyukat vágtak. Az, hogy a koporsóból csontokat szedtek volna ki, csak azután derül ki, ha felnyitották a koporsót. Megjegyezte, hogy a munkásmozgalmi panteonra festett gyalázkodó feliratokat rövidesen eltávolítják.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége közleményben tudatta: a párt „mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot Kádár János sírjának meggyalázása miatt”. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Antifasiszta Liga, a Kádár János Baráti Kör, a Marx Károly Társaság, a Május 1. Társaság, a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyarországi Munkáspárt 2006 közös közleményben tiltakozott a sírrongálás ellen.
Kádár ugyanolyan ellentmondásos alakja a magyar történelemnek, mint Horthy Miklós vagy Ferenc József – mondta lapunknak Vitányi Iván. A szocialista honatya szerint mind a három politikus idegen segítséggel vert le egy forradalmat, terrort gyakorolt, felakasztatta a hősöket, de ezek után ellentmondásos kiegyezés, gazdasági fejlődés következett az országban. Mint mondta, ilyen a történelmünk: rossz is, jó is van benne. Megjegyezte, szobrot ugyan egyikük sem érdemel, de gyalázkodás sem jár nekik, ezért el kell ítélni az effajta cselekményeket. Döbbenetesnek nevezte a sírrongálást az SZDSZ nevében Horn Gábor, aki bízik abban, hogy csak néhány tudatlan garázda van a történtek mögött, és nem a politika. Mint mondta, nem képzelhető el olyan helyzet, hogy valakinek a földi maradványait bárkinek joga lenne meggyalázni. A Fidesz nevében Cser-Palkovics András helyettes szóvivő annyit közölt: „A Fidesz ezt az esetet nem politikai, hanem kegyeleti kérdésnek tekinti. A végső nyugalom mindenkinek jár”.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Nagy Imrét és Kádár Jánost egyformán pozitív hősnek tartják
Januárban a szocialista párton belül is fellángolt a vita Kádár János és Nagy Imre megítéléséről, s megdöbbentő eredményt hozott egy március elején publikált felmérés is. A Marketing Centrum kutatása – amelyet akkor lapunk ismertetett – arra kereste a választ, milyen kép él a 18 évnél idősebbek körében az 1956-os forradalomról. A közvélemény egyértelműen Nagy Imrét és Kádár Jánost tekinti a történelmi dráma két főszereplőjének – derül ki a felmérésből. Ők testesítik meg a szemben álló feleket, éppen ezért különösen meglepte a kutatókat, hogy az interjúalanyok 41 százaléka nem tesz semmilyen különbséget a két személy történelmi értékelésében. Elgondolkodtató, hogy 52 százalék egyszerre hajlik pozitívnak ítélni Nagy Imre és Kádár János történelmi szerepét. A kutatók figyelemre méltó megállapítása, hogy a két személy értékelése erősen függ a pártszimpátiáktól.
Gyurcsány elhatárolódott Kádár örökségétől
Nem lehet egyszerre igent mondani Nagy Imrére és Kádár Jánosra, a baloldalnak Kádárral szemben kell megfogalmaznia azt, hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát – a többi között erről is írt Gyurcsány Ferenc kormányfő Szembenézés című januári dolgozatában. A miniszterelnök állásfoglalása nagy vihart kavart, így arra néhány nappal később egy televíziós interjúban is kitért. A kérdésre, miért radírozta ki Kádárt, azt válaszolta, hogy Nagy Imre moralitása, mártíromsága, demokratikus hazafisága vállalható örökség a baloldal számára, de a Kádár-korszak negyven éve is itt van közöttünk és nem lehet az állampárti berendezkedést mintának tekinteni. Gyurcsány azt mondta, a Szembenézés című tanulmányát egyfajta hozzájárulásnak tekinti a konszenzushoz, és szerinte tovább kell folytatni a vitát Nagy Imréről és Kádárról.
Ön szerint milyen szerepet játszottak hazánk történelmében?
Személy Pozitív Inkább pozitív Nincs véleménye Inkább negatív Negatív Nagy Imre 39 39 11 6 5 Kádár János 30 35 4 19 12 Mindszenty József 28 27 33 8 4 Maléter Pál 14 22 51 9 3 Rajk László 12 29 36 13 9 Bibó István 11 14 68 5 2 Forrás: Marketing Centrum
Kádár él
Módszeres Kádár- és szocializmusellenes megnyilvánulásoknak vagyunk tanúi, amit a kormány eltűr – mondta lapunknak Moldova György, a Kádár életét feldolgozó könyv szerzője. Szerinte a sír feldúlása egy sorozat része: Károlyi Mihály szobrával kezdték, a Ságvári-emléktábla meggyalázásával folytatták, s most itt a harmadik esemény. Moldova a sírrombolás kapcsán feltette a kérdést: kinek van joga erről beszélni? Gyurcsány Nagy Imrét nevezi példaképnek, a zavargások kapcsán több rendőrt büntetnek meg, mint utcai rendzavarót. „Hol vannak a rendőrpalota fegyveres támadói? Budaházy azt csinálhat, amit akar? A fasiszta csőcselék tudja, hogy mindent lehet – tenni és nyilatkozni egyaránt. Az MSZP levizsgázott, az SZDSZ gyáván kihátrált a majálisról. Súlyos felelősség terheli az összes hatalmon lévő embert” – jelentette ki az író, hozzátéve, hogy van a történetnek felemelő része is. Kádár él a nép lelkében, akárcsak Károlyi és Ságvári. Ezért célpontok, mondta Moldova.
„Felfalnak bennünket a saját gyerekeink”
Libegnek a szélben a rendőrség szalagjai, a feldúlt Kádár-sír megközelíthetetlen. Fotóriporterek nyújtogatják a nyakukat, jó lenne látni valamit. De a színhely messze van. Csak a szörnyű hangok érkeznek el a kíváncsiskodókhoz. Recsegés, ásósercegés, dübörgés. – Halottgyalázás. Felháborító! – mondja egy középkorú férfi, aki feleségével mindennapos sétára ékezett a sírkertbe. – Ha valaki meghalt, azt békén kell hagyni! Egy fiatalember megvonja a vállát. – Ezzel nem változik a dolog. Értelmetlen tett. – Minek kellene megváltozni? – Már a rendszerváltás is gáz volt. De ami most van, az elképesztő. – Legyint, továbbmegy. Idős házaspár lépked a közelben. – Ahogy meghallottuk a hírt, rögtön idejöttünk – mondja a férfi, egykori munkásember. – Éppen tegnapelőtt fényképeztük le a sírt, tele volt virággal. Ezt nem hetvenéves ember csinálta. Valami hülye, akit erre tanítottak. Az asszony közbeszól: – Elszúrtuk a nevelést. Felfalnak bennünket a saját gyerekeink! – Miféle dolog ez? – folytatja a férfi. – Engem úgy neveltek, hogy ne csak a papot tiszteljem, meg a tanítót, hanem a szomszédot is és minden embert. – Elsírja magát. – Nem hiszem, hogy olyan ember jött ide a sírt meggyalázni, akinek baja volt Kádárral. Aki ezt tette, az azt se tudja, ki volt ő. – Ki volt ő? – Az ő ideje alatt voltam fiatal. Szegény embernek születtem. Tanulhattam, ember módjára élhettem. Most meg… Komor hangulatban ballagnak tovább. A lezárt helyszínen nem szűnnek a kísérteties hangok. Egy horrorfilm zörejei. Egyébként szép, napfényes délután van. Béke.
A Vajdaságban gyakori a sírrongálás
A sírgyalázás fogalma külföldön sem ismeretlen, de volt politikusok sírjának megrongálására nemigen találunk példát. Sokkal inkább vallási indíttatású „akciók” jellemzőek. Franciaországban 2004-ben számos sírt rongáltak meg, ami hatalmas felháborodást váltott ki az országban: ugyanebben az esztendőben 300 muzulmán, keresztény és zsidó sírkövet rongáltak meg. Egyebek mellett a dijoni temetőt szentségtelenítették meg: horogkereszteket és antiszemita feliratokat véstek a síremlékekre. Az év augusztusában Strasbourgban 14 muzulmán vallású katona sírját firkálták össze ismeretlenek. Bár később sikerült vissza- szorítani ezeket az eseteket, a közelmúltban újabb sírrongálásról adtak hírt: Arras mellett egy első világháborús temető muzulmán részlegében lévő sírokat rongálták meg. Németországban 2005-ben a flensburgi temetőt becstelenítették meg: a kereszteket a földre hajították. Az országban hároméves börtönnel és szigorú pénzbüntetéssel sújthatják a sírrongálókat, már a szándék is büntetendő. Ausztriában ismeretlen tettesek 2004-ben Wolf Dietrich 1617-ben elhunyt salzburgi hercegérsek sírját rongálták meg. Ugyancsak vallási jellegű sírgyalázások történtek Szerbiában. A Vajdaságból pedig sorozatos sírgyalázásokról számoltak be. 2004-ben a kéri görögkeleti temetőt forgatták fel vandálok, Zomborban ugyanebben az évben 30-40 sírt becstelenítettek meg. Az előző évben 82 sírt rongáltak meg Újvidéken, negyvenet pedig a túlnyomórészt magyarok által lakott Muzslyán. Tavaly Szabadkán a pravoszláv temetőt gyalázták meg ismeretlenek. A tartományban alig telt el hónap sírgyalázások nélkül.
Köztörvényes bűncselekmény
„Az, amit Kádár János sírjával és földi maradványaival tettek, köztörvényes bűncselekmény, annak is a leggyalázatosabb és legembertelenebb formája. Ennek a szégyenteljes eseménynek semmi köze a politikához vagy a történelemhez, azt pártállástól és világnézettől függetlenül minden jóérzésű, civilizált ember elítéli” – írta a kormányfő közleményében. Gyurcsány Ferenc szerint az emlékhely meggyalázásának elítélése független attól, hogy a harmadik Magyar Köztársaság hogyan viszonyul a Kádár-rendszerhez és Kádár János politikai örökségéhez: ez a bűncselekmény nem Kádár Jánosról, hanem a sírját meggyalázókról szól. „Azzal, ami történt, egy teendője van minden politikusnak: a lehető leghatározottabban elítélni. Így teszek a magam és a kormányom nevében én is: nincs olyan politikai vagy egyéb szempont, amely menthetne vagy magyarázhatna a szememben ilyen szörnyűséges, embertelen és gyáva tettet. A többi a rendőrség dolga” – írta a miniszterelnök.
