Forrás: Magyar Hírlap

Izrael megvonta a tavaly nyári libanoni háború politikai mérlegét. A Vinograd-jelentés három felelőst nevezett meg a hadműveletek “súlyos” hibáiért, köztük Ehud Olmert miniszterelnököt. A kormányfő nem mond le, Izrael a belpolitikai válság felé sodródik.

Alig másfél évvel Ariel Saron agyvérzése után újra miniszterelnök kerestetik Izraelben. A Kadima párt akkori beugrója és a választásokon nyerő embere, Ehud Olmert kormányfői széke ugyanis inog. A fő ok, a tavaly júliusi libanoni háborúból visszamaradt, időzített, belpolitikai bomba, ami most felrobbant.

Közel-keleti béketerv, dátumokkal

Új, nyolc hónapos menetrendet dolgozott ki az Egyesült Államok a közel-keleti rendezés elősegítésére. A dátumokat és a feladatokat tartalmazó dokumentum az első ilyen jellegű menetrend. A terv olyan lépéseket tartalmaz, mint a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti palesztin buszközlekedés engedélyezése, a palesztin biztonsági erők fellépése a rakéták kilövése ellen. Egy amerikai tisztviselő azt mondta a tervről, hogy az a mozgás szabadságának fokozása a biztonság növeléséért cserébe. (Reuters) Izrael ha kicsit késve is, de számot vetett a második libanoni, vagy ahogy Libanonban emlegetik, a “júliusi háborúval”. A verdiktet egy Elijahu Vinograd nevű nyugalmazott bíró vezette bizottság hozta meg. Lényege, hogy Ehud Olmert kormányfő, Amir Perec védelmi miniszter, illetve Dan Haluc volt vezérkari főnök “súlyos hibákat” vétett az események ideje alatt a helyzet megítélése, a felelősségvállalás és döntéshozatal terén. Ez nagyjából annyit tesz: a nem a hadsereg berkeiből érkező karrierpolitikusok alkalmatlannak bizonyultak egy ilyen krízishelyzet kezelésére, ami egy olyan kényes biztonsági helyzetben lévő országban, mint Izrael megengedhetetlen luxus.

Ehud Olmert a Hezbollah síita szervezet által elrabolt két izraeli katona kiszabadítása érdekében július 12-én támadta meg Libanont. A harmincnégy napi kíméletlen bombázás és a szárazföldi hadműveletek ezerkétszáz libanoni, valamint százhúsz izraeli halálos áldozatot követeltek. A háborúnak az ENSZ vetett véget, Izrael kivonult Dél-Libanonból, nemzetközi haderő vette át a térség ellenőrzését. A Hezbollah, bár harcosainak negyedét elvesztette, megőrizte ütőképességét, és az elrabolt izraeli katonák a mai napig nem szabadultak ki.

Az EU szerint fel kell oldani a Hamasz elleni bojkottot

A palesztin szervezet elleni nemzetközi embargó feloldását sürgette egy európai parlamenti küldöttség Gázában, miután találkozott Iszmail Hanije palesztin kormányfővel. Ez volt az első hivatalos találkozó a Hamasz és az európai testület között, mióta a palesztin szervezet választások útján hatalomra jutott a palesztin területeken. Eközben a Hamasz egyik törvényhozási képviselője, Sejk Ahmed Bar egy szudáni mecsetben Amerika, valamint Izrael elpusztítására szólított fel. (memri) A jelentés közzététele után Amir Perec sejteni engedte, hogy lemond. Dan Haluc már korábban távozott posztjáról, így az össztűz most a volt jeruzsálemi főpolgármesterre zúdult, ráadásul minden oldalról.

Olmert vesztét nem csupán a közvélemény (az izraeliek kétharmada szeretné, ha a távozna) és a politikai ellenfelei sürgetik, hanem a koalíciós partnerek és saját pártjának képviselői is. A Kadima frakcióvezetője, Avigdor Jichaki tegnap úgy nyilatkozott, hogy Olmert elveszítette az ország bizalmát, megtartása a miniszterelnöki székben öngyilkossággal érne fel a pártnak. Hasonlóan vélekedett a szintén kadimás külügyminiszter – egyben Olmert lehetséges utóda -, Cipi Livni is, és lemondásra szólította fel a kormányfőt.

Ehud Olmert azonban dacol. Megerősítette, hogy a növekvő nyomás ellenére sem távozik, és a “politikai játszmák” beszüntetésére szólított fel. “Nagyjából ez történik, ha egy kormány háborúba viszi az országot, de nem szerzi meg a győzelmet” – vont párhuzamot az Egyesült Államok iraki és Izrael libanoni háborúja között a Haarec izraeli lap. Az újság szerint azonban a zavarba ejtő hibák miatt nehéz a felelősségre vonás. Amerikában szinte lehetetlen elmozdítani az elnököt, míg Izraelben a kormányfővel szemben ez megoldható, de azért nem folyamodnak ehhez, mert a politikusok félnek, hogy ők is buknak – írta a lap, nem zárta ki azonban, hogy George Bush elnök még egy újabb izraeli kormányfővel ismerkedhet meg 2009-ben lejáró mandátuma alatt.

JV

Comments are closed.