Forrás: Népszava

Az Egyesült Államok megértő Magyarország energiapolitikai dilemmái iránt, de abban gondolkodik, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország lehetőleg az unióval összhangban keressen megoldásokat az energiafüggőség csökkentésére – mondta Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár, aki az utóbbi napokban Washingtonban folytatott egyeztetéseket. Az államtitkár többek között Mark Pekalával, a közép-európai térségért felelős helyettes külügyi államtitkárral, valamint Adam Sterlinggel, a nemzetbiztonsági tanács kelet-közép-európai igazgatójával tárgyalt. Elsősorban a magyar-amerikai viszonyról volt szó és az amerikai felet különösen érdekelte a Nabucco és a Kék áramlat gázvezetékek kérdése.

Az államtitkár elmondta: amerikai tárgyalópartnerei „értve a magyar érdekeket összehangolt fellépésre gondolnak”. Ez úgy értendő, fejtette ki, hogy „ha Magyarország az Európai Unió tagja, akkor lehetőleg az unióval összhangban keressen megoldásokat az energiaforrások diverzifikálására és az energiafüggőség csökkentésére”. Magyar Bálint úgy tájékoztatta az amerikai felet, hogy Magyarország számára stratégia cél az energiaforrások diverzifikálása, amely kiegészül az energia hatékony felhasználását, illetve alternatív energiaforrások keresését célzó programok indításával.

Felhívta tárgyalópartnerei figyelmét: az orosz-ukrán vita kapcsán Ukrajna nemrégen egy időre felfüggesztette a gázszállítást Magyarországra, és ez erőteljesen szembesítette a magyar közvéleményt és politikát azzal a problémával, hogy milyen kockázattal jár, ha egyoldalú energiafüggőségben él az ország. Amerika „megértőnek mutatkozik Magyarország dilemmái iránt” – mondta, megjegyezve, „természetesen fontos, hogy az európai uniós és a transzatlanti szövetség rendszerén belül alakítsunk egy közös politikát” – mondta, hozzátéve, Magyarországnak az Oroszországgal való megfelelő viszony ápolása is fontos. A legoptimálisabb megoldásokat ennek figyelembe vételével kell megtalálni – mutatott rá.

Az államtitkár kijelentette: „úgy tapasztaltam, hogy itt alapvetően a két kormány között maximum kommunikációs problémákról lehet szó”. Utalt arra, hogy mindkét gázvezeték messze van a megvalósulástól, s hozzátette: „az ilyen súlyú döntések előtt jó, ha egy ország a szövetségesével körültekintően egyeztet”. Úgy látja, a félreértések körültekintő kommunikációval és előzetes egyeztetéssel minimalizálhatók.

Az államtitkár George Atkinsonnal, az amerikai külügyminiszter tudományos tanácsadójával arról a tervezett nemzetközi tudományos partnerségi programról egyeztetett, amelynek keretében első lépésben PhD-ző latin-amerikai és kelet-európai, köztük magyar diákoknak biztosítanának ösztöndíj-lehetőségeket Amerikában. A szervezők azt szeretnék, ha már idén ősztől 40-50 magyar diák utazhatna ki amerikai egyetemekre, a programot utóbbiak finanszíroznák.

Magyar Bálint ezenkívül ellátogatott a Holokauszt Múzeumba, ahol az intézmény vezetésével egy „régi témáról” egyeztetett, amelyet Magyarországon meg kell oldani. Arról van szó, hogy a második világháborús, a holokauszttal és a zsidók deportálásával összefüggő dokumentumok még nem teljesen nyilvánosak. „Ezen a téren lejárt a történelmi idő” – fogalmazott. Mint mondta, az egykori demokratikus ellenzék tagjaként szégyennek tartja, hogy szemben más kelet-európai országokkal a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokhoz nem lehet hozzáférni teljes körűen.”Mindmáig folyik egy macska-egér játék, egy elfogadhatatlan, erkölcstelen bújócska ezeknek az iratoknak a nyilvánosságra hozatala terén” – mondta, hozzátéve, még nagyobb szégyennek tartja, hogy a több mint hat évtizeddel ezelőtti zsidóüldözés iratainál is felmerülhet a bizalmatlanság légköre. Magyar Bálint elmondta: a washingtoni Holokauszt Múzeum igazgatója Gyurcsány Ferenc Miniszterelnökhöz és Szilvásy György miniszterhez fog fordulni „újra nyomatékosan” ebben a kérdésben.

MTI

Keretes cikkek

Washington aggódik

Washington aggódik amiatt, hogy Magyarország orosz politikai befolyás alá kerülhet, ha túlságosan függővé válik az orosz energiaszállításoktól – írta pénteken a The Washington Times. Az újság szerint Szekeres Imre honvédelmi miniszter washingtoni tárgyalásai során törekedett eloszlatni az azzal kapcsolatos amerikai félelmeket, hogy Magyarország Oroszországgal energiakérdésekről tárgyal. A lap azt írta, hogy a magyar kormány megvitatta annak a gázvezetéknek a tervét, amelyet az orosz állami energiavállalat, a Gazprom építene. Ez bírálatot váltott ki az Európai Unió részéről, amely a Nabucco gázvezetéket akarja megépíteni. Szekeres Imre a lapnak nyilatkozva elmondta: közölte a Bush-adminisztráció tisztviselőivel, hogy a magyar kormány még nem hozott végleges döntést, egyelőre vizsgálja a lehetőségeket. Az újság is idézte a miniszternek azt a kijelentését, amelyet csütörtökön magyar újságíróknak is tett: világossá tette, hogy Magyarország, ha a kettő közül választania kell, akkor az EU-féle Nabuccót választaná. Szekeres Imre a lapnak azt mondta, hogy személy szerint több atomerőművet látna szívesen Magyarországon. A The Washington Times kiemelte: a magyar honvédelmi miniszter Washingtonban azt mondta, Magyarország továbbra is elkötelezett az iraki és afganisztáni győzelem mellett és az amerikai-magyar katonai kapcsolatok szorosabbra vonását szorgalmazta. Az újság megemlítette, hogy a honvédelmi miniszter felajánlotta, Magyarországon legyen azoknak az amerikai C-17-es szállító repülőgépeknek a bázisa, amelyek Irakot és Afganisztánt szolgálják ki.

Szabó Bea