A városrehabilitációért fogott össze három önkormányzat
Király Dávid 2007. április 25. 16:26
Hét év alatt „kitolná” Budapest belvárosát Terézváros, Erzsébetváros és Józsefváros önkormányzata. A három kerület Nagy- és Kiskörút közötti részének rehabilitációja összesen 200 milliárd forintba kerülne, amelynek nagy részét a magánszektorból várják az önkormányzatok. A program sétálóutcákkal, tematikus turistaútvonalakkal és felújított épületek tömegével számol.
Mintegy 200 milliárd forintba kerül az a revitalizációs program, amelyet a VI., a VII. és a VIII. kerület önkormányzata közösen dolgozott ki. A három kerület Kiskörút és Nagykörút által határolt részét a tervek szerint 2007 és 2013 között újítanák meg, zömében magántőkéből. Merthogy a szükséges 200 milliárdból a három kerületnek összesen 15 milliárd áll a rendelkezésére.
Terézváros, Erzsébetváros és Józsefváros együttműködését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány kezdeményezte. A három kerület önkormányzati társulást hozott létre; a VII. kerületi képviselőtestület már döntött a projektről, Józsefvárosban még ezen a héten döntenek, s már Terézváros is tárgyalja. Az „Európa Belvárosa – Budapest” projekt gazdái együttműködnének az V., a IX. és a XIII. kerülettel is.
Broadway és paradicsom
A program célja, hogy illeszkedjen a főváros „Budapest Szíve” programjához, amely elsősorban az V. kerületet érinti. A tervek szerint hét év alatt 110 épület újul meg és kap díszkivilágítást, 300 új szállodai szoba, 50 kávéház és étterem, 50 új üzlet és üzletház, 50 új kulturális intézmény (kabaré, színház, mulató) nyílik, valamint 1250 férőhelynyi parkolóház és mélygarázs épül.
Ilyen a Klauzál tér most…
A program keretében Terézváros a környék szórakoztató funkcióját erősítené, a Pesti Broadway-jel az élen. A VII. kerület a többnyire csak régi pesti zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros újjáélesztését tűzte ki célul, összefüggésben a térségre jellemző vendéglátóiparral, régiségkereskedésekkel és a romkocsmákkal. Budapesten a legtöbb campus Józsefvárosban található, a VIII. kerület ezért afféle „diákparadicsommá” változtatná a Nagykörúton belüli részt.
Az érintett területen csak az elmúlt két évben több mint 80 épület és épületegyüttes került országos védelem alá, s egy része a világörökségnek is része – olvasható a projekt megvalósíthatósági tanulmányában. A program része, hogy a védettséget élvező épületeket egységesen dokumentálják és mutassák be.
A három kerület együttesen 126 négyzetméternyi utcát alakítana át sétáló vagy csökkentett forgalmú utcává, s ezzel párhuzamosan elvégeznék a szükséges közműfejlesztéseket is. Az így kialakított területeken teraszos vendéglátóhelyek, illetve a turizmust kiszolgáló létesítmények jelenhetnének meg. A díszkivilágítási program célja, hogy az adott területen egy nap eltölthető időt kitolja, azaz: a térségnek este, éjszaka is legyenek látogatói.
Feltételes mód
Budapest szélesebben vett belvárosában tematikus turistaútvonalakat alakítanának ki, s ennek megfelelően speciális piacokat nyitnának. A tervek szerint az önkormányzatok saját tőkéjéből, fejlesztési hitelekből, európai uniós támogatásokból, valamint magántőkéből finanszírozott program által közel ezer új munkahely jönne létre.
…s ilyen lehet
A sok feltételes mód oka természetesen a pénz. Az önkormányzatok azzal számolnak, hogy a rehabilitáció nagy részét nem nekik kell állniuk. A rendelkezésükre álló 15 milliárd forint amúgy is csak arra elég, hogy a programot elindítsák. A kerületek mégis bíznak abban, hogy lesznek magánbefektetők, akik fantáziát látnak a városrész átalakításában, mert – számításaik szerint – egyes területeken az ingatlanárak akár 30-40 százalékkal is nőhetnek.
Egyébként éppen ez a program egyik legfőbb célja – többek közt a szlömösödés megállítása, a komfort nélküli lakásállomány felszámolása, a parkosítás, a gettósodás elkerülése mellett. Miután a budapesti turizmus elsősorban a főváros centrumát érintik, a program célja a belvárosi funkciók kiterjesztése.
