5 perces interjú
Varga Kálmánt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét az idei műemléki világnap témaválasztásáról, a nemzetközi tapasztalatokról és a hazai civil társadalom állapotáról kérdeztük.
Varga Kálmán történész-muzeológus (Fotó: Sárközy György)
– Miért választották az idén központi témául a műemlékvédelem és a civil társadalom kapcsolatát?
– Fontosnak tartjuk, hogy mindazt, amiről a szakmánk ünnepein szó esik, szélesebb körök is meghallják. Szeretnénk, ha ezek a napok üzeneteket is hordoznának. Az idei témát az én javaslatomra fogadták el. A cél az, hogy fölmutassuk a társadalommal való kapcsolatainkat, és tanácskozzunk az együttműködés formáiról. És persze szeretnénk demonstrálni azt is, hogy a műemlékvédelem jelentős társadalmi erőként jelenik meg.
– A közeljövőben sorra helyeznek el emléktáblákat szerte az országban. Jelképesen ezzel is útját állják a rombolásnak, de hogyan akarnak továbblépni?
– Törvénybe foglalt kötelességünk, hogy az újonnan védett épületekre kihelyezzük a klasszikus műemléki táblát. Az idén több mint kétszázat fogunk felavatni. Minden törvény adta lehetőséget kihasználunk arra, hogy a civilekkel együtt védjük az épített örökségünket.
– Nemzetközi példák sora mutatja, mi mindent elérhet a civil társadalom az örökségvédelemben, ha összefog. Nem lehetne tanulni a jó nemzetközi gyakorlatból?
– De lehet, csak az eredményekhez társadalmi, gazdasági stabilitásra és folytonosságra is szükség van. Az a tapasztalatom, hogy a szakmánkkal szövetséges civil társadalom lassan erősödik. Kétfajta ilyen jellegű hátterünk is van: az egyik, a városvédő szervezet már stabil. A másik az, amikor egy-egy konkrét ügyben mozdulnak meg civil szervezetek. Ilyen például az Óvás! Egyesület, amelyik a régi pesti zsidónegyed megmentéséért küzd. Egyre többször szólal meg a civil világ, amelynek mindegyik csoportja a szövetségesünk.
Ferch Magda
