Sárközi Mátyás
Ami Picasso Európában, az vagyok Indiában
Tárlat
A legnagyobb londoni villanyerőmű-telepből múzeummá alakított Tate Modern olyan óriási, hogy mindenre van benne hely. Hatalmas hajdani turbinacsarnokában legutóbb a mennyezettől alákunkorodó csőcsúzdával szórakozhatott a nagyérdemű látogató, fent beült, és íves kanyarokban a fenekén csúszott le, bódult szédületbe hozva önmagát, és – tekintettel a cső átlátszó anyagára – jókedvre derítve a produkció népes nézőseregét. Most éppen bontják a csúszdát, mert a helyére Marepe brazil művész gigászi méretű körhintája kerül, amelyet talált anyagokból eszkábált össze.
Az egyik soktermes kiállítóhelyiségben április végéig ingyen tekinthető meg India vezető XX. századi festőművésze, Amrita Sher-Gill 38 festménye, a delhi Szépművészeti Múzeum jóvoltából. A festmények érdekesek, kvalitásosak, olykor varázsosak. Ám ez csak egy ok arra, hogy megnézzük a kiállítást. A másik ok az, hogy Amrita Sher-Gill Budapesten született 1913-ban, magyar volt az anyja és magyar volt a férje, magyar témákat is megörökített, és hatott rá a magyar festészet. Élt huszonnyolc évet.
Sher-Gill regénye dióhéjban: Randzsit Szing maharadzsa zene- és társaságkedvelő leánya Európában utazgatott és megismerkedett Gottesmann Mária-Antoniette-tel, a neves orientalista, Baktay (Gottesmann) Ervin húgával, akit meghívott Indiába. Gottesmann kisasszony 1911 táján érkezett Pandzsábba, ott bemutatták neki a nyurga, jóképű hindu fiatalembert, Umrao Szing Sher-Gillt. Meglátni és belészeretni egy pillanat műve volt. Sher-Gill papa valaha a szik kaszt harcát vezette a britek ellen, majd átállt hozzájuk, minek jutalmául elnyerte a rádzsa rangot, és birtokokat kapott Szimla környékén. Az ifjabb Sher-Gill e vagyonra támaszkodva építette fel India egyik legnagyobb cukorgyárát. Lelki gazdagodásra is törekedett, elmerült a szanszkrit és perzsa nyelvészetben, tanult filozófiát és csillagászatot, öt nyelven beszélt. Büszke és rátarti úr volt, olykor kissé kolerikus. Miután nőül vette Gottesmann kisasszonyt, Budapestre költöztek. Mária-Antoniette nem volt eszményi feleség. Hol depresszióba zuhant, és öngyilkossággal fenyegetőzött, hol hisztérikus rohamokat kapott, és feldúlta a házat. De megszült két csinos lánykát, és szépen zongorázott. Gottesmannék kikeresztelkedett zsidók voltak, Mária-Antoniette katolikus, és helyesnek találta leányait is keresztvíz alá tartani, bár nagy vallásosságot nem követelt meg tőlük.
Amrita már ötéves korában jól rajzolt. Anyja mesélt neki, és kérte, rajzolja le, hogyan képzeli el a mesék jeleneteit. A kislányokkal házitanító foglalkozott, csak magyarul beszéltek. Amikor kitört az 1919-es forradalom, mindannyian Indiába menekültek. Sher-Gillné a messzi Simlában is csöpögtette leányaiba az európai kultúrát. Zongoráztak, hegedültek. Egy ifjú olasz szobrász tűnt fel a házban, azzal az ürüggyel okolva sűrű jelenlétét, hogy Amritát tanítja rajzolni, de a mamának csapta a szelet. Amikor visszatért Olaszországba, Mária-Antoniette úgy látta, hogy serdülő leánykáinak meg kell ismerkedniök a reneszánsszal. Felpakolta őket, és megérkeztek Firenzébe. Amrita ott kezdte meg az iskoláit. Ám ez csak futó kaland volt, a szobrász hamar megunta a kétgyermekes magyar hölgyet. Firenze varázsa azonban elkábította Amritát. Rajzolt, festett. Tizenhat évesen a párizsi bohémtanyák világába vetette bele magát, hallatlan népszerű lett az izgalmas keleti szépség. Előbb a Grand Chaumiere festőakadémián, majd az École des Beaux Artson, Lucien Simonnál tanult. Három lány című, jól komponált, posztimpresszionista olajképével 1932-ben bekerült a Grand Salon kiállítói közé. Ez a műve még elég iskolás, nagyobb feltűnést keltett húga, Indira, aktjával, amelyből csak úgy sugárzik az erotika. Gauguin Noa Noa-korszaka erősen hatott rá.
Amrita minden évben ellátogatott Budapestre, rajongott Ady Endre költészetéért. 1938-ban szülei akarata ellenére hozzáment Egan Viktor orvostanhallgatóhoz. Egy évet töltött Magyarországon, gyakran járt Zebegényben, festészetére hatott Szőnyi István művészete. Jelentős alkotása a magyar kisvárosi piactér képe, téli lombtalan fákkal és az acélkék téli égre magasodó, fehér templomtoronnyal.
A nácizmus erősödésével Amrita és Viktor jobbnak látta elhagyni Európát. Indiába utaztak. Simlában Amrita Sher-Gill a környék parasztjait festette, elsősorban a lányokat, asszonyokat. Kompozíciói egyre stilizáltabbak, egyre egyéniebbek voltak, érdekes ötvözetei a nagybányai iskola hatásának, a Párizsban tanultaknak és az indiai misztikának. „Európa Picassóé, Matisse-é és Braque-é, India egyedül az enyém”, mondta egyszer öntudatosan. De Simlában lehangolóan unalmasnak tartotta az életet. 1941-ben Lahore-be költöztek át. Amrita belevetette magát a társadalmi életbe, úgy tudni, sok ágyban megfordult, Nehruéban is. Állapotos lett, a férje próbálta abortálni a gyereket. A fiatalaszszony a beavatkozás okozta hashártyagyulladásban halt meg.
Ekkor érkezett volna művészete legérdekesebb korszakába. 1940-ben festett elefántos képén újszerű színvilág, érdekes egyéni modernizmus tűnt fel. A tragédia azonban befejezetté tette az életművet. Anyja a halálhír hallatán öngyilkos lett.
Amrita Sher-Gill India megbecsült festője. Magyarországon művészetét nem ismerik eléggé.
(Amrita Sher-Gill kiállítása a Tate Modernben)
Élet és Irodalom
51. évfolyam, 15. szám
