Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. április 12.
Krasznahorkai LászlóKép: Reviczky ZsoltÁprilis 14-én fél tizenkettőtől Hogyan jut el a magyar irodalom külföldre? címmel beszélgetést hallgathatnak meg az érdeklődők a Lehár II. Teremben.
Köztudott, hogy a magyar irodalom leginkább a német nyelvterületet hódította meg. Németországban vagy tucatnyi kortárs magyar író van jelen, még a német írószövetség elnöke is magyar. Miért ez az érdeklődés irántunk? Talán, mert a németek nyitottak Kelet-Európára, talán, mert sok fordítója van ott a magyar irodalomnak, s mert olyanok, mint Konrád György, Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter, aktív szereplői a német szellemi életnek.
Závada Pál Kép: Kovalovszky Dániel Ma már kell az író személyes megjelenése is. Ott kell lennie a különféle rendezvényeken a felolvasókörutaktól a könyvvásárokig, s meg kell jelennie a médiumokban. Konrád György például Hollandiában egy tévébeszélgetés-sorozat szereplőjeként nyerte meg magának és a magyar irodalomnak a nézők tömegét. Ő ma a legnépszerűbb szerzők egyike a hollandoknál.
Konrád György
Azt mondhatjuk: valami elkezdődött. Tavaly adták ki Németországban Parti Nagy Lajos Hősöm tere című könyvét és Závada Pál Jadviga párnája című, itthon is kiugró sikerű regényét. A most befejeződött lipcsei könyvvásáron Bartis Attilának s a fiatal Grecsó Krisztiánnak jött ki kötete. Závada Pál Szlovákiában aratott szép sikert, talán a nyelvi érintettség miatt is, Krasznahorkai László művei iránt Amerikában és Svájcban érdeklődnek. Amerikában az Emlékiratok könyvét fogadták jól Nádas Pétertől. Emellett a Márai-reneszánsz, Szabó Magda franciaországi, Esterházy Péter, Bartis Attila németországi, Nádas Péter ausztriai irodalmi díja, legfőképp pedig Kertész Imre Nobel-díja jelzi a magyar írók növekvő ismertségét és elismertségét. A Sorstalanság a fordítások számát tekintve talán már utoléri A Pál utcai fiúkét. Az pedig több mint ötven nyelven jelent meg, igaz, erre száz éve volt.
