Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. március 26.
Bölcsnek, felemelő hangvételűnek és részben a magyar diplomácia győzelmének minősítette a berlini nyilatkozatot Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A magyar külpolitika három igénye is bekerült a szövegbe: egyrészt annak leszögezése, hogy az Európai Unió politikai együttműködés, amely több egy közös kasszánál, másrészt a nyitott ajtók politikája. Annak ellenére, hogy a kisebbségvédelem konkrétan nem szerepel a nyilatkozatban, szó szerint a magyar javaslatot tükrözi az a mondat, amely arról szól: az EU óvja tagjai egyediségét, sokszínű hagyományait – hangsúlyozta a kormányfő.
Gyurcsány nagyon fontosnak minősítette a szöveg zárómondatát, amely elkötelezi a tagállamokat amellett, hogy 2009-ig megújítják az unió közös alapjait – vagyis a következő EP-választások előtt megfogalmaznak és elfogadnak egyfajta alkotmányt vagy alapszerződést. Abban reménykedik, hogy a berlini nyilatkozattal lezárul az elmúlt másfél-két év rossz hangulatú, euroszkeptikus időszaka is. „Elvégre az európai együttműködés a viták dacára is sikeresnek tekinthető. Eddig még soha nem fordult elő, hogy 27 ország önként, demokratikus felhatalmazással szövetségre lépett volna, ráadásul úgy, hogy ez nem irányul senki ellen” – emlékeztetett a magyar miniszterelnök, aki szerint ezért a jövőben is érdemes dolgozni.
Az ellenzék vezéralakja, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke konzervatív politikusként, a pápához hasonlóan kudarcnak tartja, hogy a kisebbségvédelem és az Európa zsidó-keresztény gyökereire történő utalás végül kimaradt. Orbán az Európai Néppárt berlini találkozója után összességében elégedetten nyilatkozott az elfogadott szövegről, ám hozzátette: az európai integráció szervezete létrehozásában a legfontosabb szerepet mégiscsak keresztény-konzervatív politikusok játszották, Konrad Adenauertől Helmut Kohlig. A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele – fogalmazott Orbán. (I. E.)
