Igen Tisztelt Képviselő Úr!
Érdeklődéssel olvastuk azokat a híreket, amelyek szerint Ön aggodalmát fejezte ki a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmussal kapcsolatosan. Engedje meg, hogy köszönetünket fejezzük ki azért az eltökélt harcért, amelyet a rasszizmussal, az antiszemitizmussal szemben folytat, de rá kell mutatnunk arra, hogy a levelében foglaltak egyes részei valószínűleg félreértésen alapulnak.
Március elején valóban azt javasoltuk, a Magyarországon élő zsidóknak, különösen a Holokauszt túlélőinek, hogy a magyar nemzeti ünnepen Budapesten ne vegyenek részt nyilvános megmozduláson, ha nyugodtan akarnak ünnepelni. Ez a figyelmeztetés kizárólag 2007. március 15-ére vonatkozott, és semmiféle összefüggésbe se hozható a zsidó ünnepekkel, Púrimmal, vagy Pészachal.
A figyelmeztetésünket nem az indokolta, hogy megalapozottan tarthatott volna bárki is a zsidó személyek, vagy egyes zsidó intézmények elleni fizikai támadásoktól, viszont az elmúlt fél évben jelentősen megnövekedett a szóbeli antiszemita támadások száma.
Az utcai tüntetők egy része folyamatosan zsidóellenes nézeteket hangoztat, és a Magyarországon tapasztalható bajok okaiként a zsidókat jelölik meg. Ezek a csoportok külön listát készítettek azokról a közéleti személyiségekről, akik szerintük zsidó származásúak, illetve akiket ők zsidóbérencnek tekintenek.
Azt azonban nem állíthatjuk, hogy az elmúlt hat hónapban jelentősen megemelkedett volna az antiszemiták száma, az azonban tény, hogy a hangjuk felerősödött, és magatartásuk gátlástalanná vált, és jelentős teret kaptak a magyar médiákban, elsődlegesen az internetes fórumokon.
A magyarországi zsidóság élet és vagyonbiztonságát tehát konkrét veszély nem fenyegeti, ugyanakkor egyes náci ideológiát valló csoportok tevékenysége igen nagy lelki terhet ró az itt élőkre. Ennek egyik legláthatóbb jele az, hogy a tüntetők egy része egy olyan zászlót használ, amely a Holokauszt idején a magyarországi nácik – a nyilaskeresztes párt – szimbóluma volt. Ennek a zászlónak a használata a Holokauszt túlélők és mások számára is azt jelenti, hogy dicsőítik ezt a zsidók tízezreit elpusztító mozgalmat.
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és Kormánya teljes mértékben elkötelezett a rasszista, antiszemita nézetekkel szemben, és igyekszik törvényhozási eszközökkel is gátat vetni ezeknek a mozgalmaknak, bár ez nem mindig jár kellő eredménnyel.
Elvi szinten a parlamenti ellenzék pártjai is szemben állnak a rasszizmus, az antiszemitizmus minden formájával, ugyanakkor a gyakorlati politizálásukban ez nem mindig nyilvánul meg, és sokszor nem húznak világos határvonalat a szélsőjobboldali tüntetők, és a saját politikájuk közé, és ezt az antiszemiták úgy értékelhetik, mint tevékenységük jóváhagyását, még akkor is, ha az ellenzéki pártnak ez nem áll szándékában.
Magyarországon tehát az elmúlt fél évben a helyzet jelentősen súlyosbodott, és ez komoly aggodalmakra ad okot, még akkor is, ha ez összehasonlítva például a franciaországi állapotokkal – ahol zsinagógákat, iskolákat támadnak meg, zsidó személyeket bántalmaznak – nem tűnik olyan súlyosnak.
Engedje meg, hogy ismételten köszönetünket fejezzük ki azért, hogy érdeklődést tanúsít a magyarországi zsidóság sorsa iránt, és reméljük, hogy lesz alkalmunk ezekről a kérdésekről személyesen is eszmét cserélni.
Budapest, 2007. március 26.
Maradunk őszinte híve:
Dr. Feldmájer Péter
Elnök
Zoltai Gusztáv
Ügyvezető igazgató
