Forrás: Mazsihisz

Másfél évvel ezelőtt írtam Önnek a zsidóság kisebbséggé nyilvánítása ellen, amelyre Ön egy nagyon biztató választ küldött, és amit ezúton is köszönök. Ez a válasz bátorított fel arra, hogy most ne valami ellen, hanem valami mellett szóljak.

Nevezetesen az Ön álláspontját támasszam alá a magam nézetével. Ön nagyon helyesen kifejezte azt a sokunk által képviselt elgondolást, hogy amikor az antiszemitizmus újra megjelenik az utcákon zsidó embernek nem kell okvetlenül egy provokáció áldozatává lenni. Provokáció alatt nem csak a közvetlen személy elleni támadást lehet tekinteni, hanem azt is, amikor a zsidózás általánosan hangzik el. Sőt nekem az is elég, amikor a már nevükben zsidókat gúnyoló „goj motorosok” megjelennek.

Sajnos úgy látom, hogy sokan jóindulatú nem zsidók és zsidók elítélték az Ön tanácsát – mondván – hogy nekünk nincs miért félnünk és bujkálnunk nincs, de félni van miért. Úgy látszik senki sem vette komolyan azt, amikor tavaly október 23-án a Dohány-utcai templom előtt a fasiszta csőcselék mocskos zsidózott. Én komolyan vettem, mert 9 éves gyerekként 1939-ben ott voltam a templomban, amikor a nyilasok ugyanitt ugyanezt üvöltötték és aztán átdobtak egy kézigránátot.

Nagyon csodálkoztam, hogy vannak prominens zsidók, akik az Ön nagyon is józan tanácsára úgy reagáltak, hogy március 15-e a miénk is és igenis menjünk ki a többiekkel ünnepelni. Valóban március 15-e a miénk lehetne, azonban az ünnepet egyre erőteljesebben az újjáéledt magyar fasizmus sajátította ki és a baj ott van, hogy nem csak mi, hanem a józan többség sem ünnepelhet nyugodtan.

Ami pedig a zsidózást illeti, zsidóztak a Petőfi szobornál – fasiszta köszöntésre emelt kézzel. Nézzék meg a bennünket „bátorítani” szándékozó hölgyek és urak a Népszava fotóját! Zsidózat az Andrássy úton, az Oktogonon és mindenütt ahol a vad náci mag megjelent. Vajon részt kell-e vennünk nekünk olyan eseményen, ahol a bennünket gyalázó kórus felhangzik?

Az úgynevezett mérsékelt jobboldal pedig sunyin hallgat, sem elhatárolódni sem a fasisztákat elhallgattatni nem akarja. Nem is teheti, mert a mi hazánkban, hogy „klasszikust” idézek a jobboldal mindig is rárontott a zsidókra. A zsidózás és a fasiszta eszmékre kacsingatás a jobboldal velejárója és ebben még az sem zavarja őket, hogy ma is hatályos törvénybe iktatott békeszerződés úgy a fasiszta szerveződést, mint az antiszemitizmust tiltja.

Viszont most még megnyugtató az, hogy a miniszterelnök kijelenti, hogy ha, zsidóznak akkor ő zsidó. Ebből is levonható az a következtetés, hogy magyar zsidóként akkor lehet nyugodtan élni, ha a törvény és a közvélemény közösen lép fel az antiszemitizmus ellen.

Meg vagyok győződve arról, hogy a Mazsihisz vezetősége minden lehetőséget elkövet a törvényalkotók, alkalmazók és a közvélemény-formálók meggyőzésére. A provokációkat, pedig el kell kerülnünk, mert a népszámláláson csak 13.000 ezren vallottuk magunkat zsidó vallásúnak, erődemonstrációval mi nem megyünk semmire, ezért volt az Ön tanácsa teljes mértékben jogos és megfogadásra méltó.

Tudom, hogy az Ön nézetét támogatót szavaim nem sokat érnek, de remélem, hogy ezzel nem maradtam magamra és megerősíthettem, – talán másokkal együtt megerősíthettük az igazába vetett meggyőződését.

Igazi tisztelője:

Wilheim Pál

Mazsihisz news