Népszabadság * Buda Péter * 2007. március 19.
A március 15-i történések egyik messzire mutató eleme és előzménye volt a vallási extremizmus feltűnése a szélsőjobb oldalán. A fundamentalizmus és a szélsőjobb vegyülése a közállapotok stabilitására nézve az egyik legveszélyesebb gyúelegy.
Az erőszakos kormányváltásra buzdító Kuruc.info internetes portálon két nappal az ünnep előtt közölt Az utolsó idők című publicisztika világossá teszi a balliberális kormányzattal szembeni gyűlölet tulajdonképpeni okát. A – primitíven értelmezett – bibliai idézetektől hemzsegő írásból a nemzetközi méretekben is egyre inkább elharapódzó politikai fundamentalizmus klasszikus alaptétele bontakozik ki, miszerint a balliberális oldal valójában az antikrisztust megtestesítő, globalizációs világdiktatúra előtt készíti az utat: „Arra kell számítani, hogy a dolgok egyre rosszabbra fognak fordulni, és létre fog jönni egy globális diktatúra egy világdiktátorral az élen.” „Mi, keresztények” azonban az „Antikrisztust is felismerjük majd, aki minden valószínűség szerint nagyon okos és karizmatikus világdiktátor lesz, egy nagyon gonosz hazudozó és csaló”. A beazonosítást elősegítendő az íráshoz tartozó metszeten az apokalipszis kegyetlen lovasai fejének helyére Gyurcsány, Kóka, Kuncze és „Pistike” fényképét montírozta a szerkesztő.
A Kuruc.info a tálib vallási diktatúrával versengő hevülettel sújt le a fővárosi ünnepség Fullajtár Andrea és Jordán Tamás közreműködésével készült előadására is: „A pesti kávéházak zsidó értelmisége« technozenére épülő, semmitmondó, dekadens táncos műsorral emlékezik a forradalomra! Pár buzi vonaglik a színpadon, ez a rezsim legvalódibb arca.” Az ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész által a múzeumhoz vezetett tömeg a Petőfi-szobornál a fentiekkel egybehangzóan „liberális szemét!” kiabálásokkal zavarja a műsort.
A talibanizálódás nem csupán egy elszigetelt szélsőség sajátossága, bár – mint kiderült – ez a kisebbség is alkalmas arra, hogy szétverje egy ünnep méltóságát. A politikai fundamentalizmus a nagyobbik ellenzéki párt vezetőinek, illetve a hozzá hű egyházi személyeknek a megnyilatkozásaiban is meghatározó szerepet játszik. A március 15-i beszédében a feltámadást, illetve a kormány közeli elkergetését szoros összefüggésben emlegető Orbán Viktor karácsony táján arról beszélt, hogy a jobboldali pártszövetséget „gyűlölő” balliberális oldal valójában a kereszténységet gyűlöli. A pártelnök ezzel egyfajta keresztes háborúvá konvertálta a belpolitikai ellentéteket. De jellemzőek annak a budai katolikus papnak a szavai is, aki szerint „Szomorú, ha egy bukásra ítélt istentelen rendszer közepette, valaki a templomokban istenről és szeretetről« szóló langyos és jámbor prédikációkra vágyik, nem pedig egyértelmű útmutatásra… Bár csak Kossuth térré« válna ez a tenyérnyi ország”.
Charles W. Kegley, Jr. és Gregory A. Raymond kitűnő munkájukban a következőképp magyarázzák a fundamentalizmus térnyerését: „A modernizáció által körbevett emberekben gyakran okoznak zavarodottságot azok a változások, melyekkel szembesülnek…. Hagyományos értékeik ostrom alatt állnak, és így nem képesek mindig arra, hogy jelentést találjanak mindennapi életükben. A társadalmi turbulencia okozta kényelmetlenség és az általuk morális hanyatlásnak ítélt folyamatok nyomása alatt a fundamentalizmus felé fordulnak… A vallási fundamentalizmus… a globális interdependenciával szembeni lokális reakció egyik megnyilvánulása. Ahogy a komplex globalizációs erők egyre inkább áthatják a mindennapi ügyeket, az autonómia sokak által érzett elvesztése egy illuzórikus múltba való visszatérésre készteti az embereket, ahol az ortodoxiától azt várják, hogy tartsa vissza a modernitás erkölcstelenségének áradatát. A globalizáció szekuláris, homogenizált kommercializmusával szembeszálló időtlen, spirituális értékek keresése … afféle pre-vesztfáliai vallásos rend iránti vágyat tükröz, mely a középkort uralta, amikor is a jó és gonosz, igazság és igazságtalanság, erény és erkölcstelenség közötti válaszvonal egyértelműbbnek látszott.”
A befolyásos fasiszta filozófus, Giovanni Gentile célkitűzése egy totalitariánus „morális állam” megalkotása volt. Eszmetársai a történelem során már bebizonyították, hogy a „végső igazság” érvényesítésére hivatkozó ideológiák az igazság végső eltiprásához vezetnek.
A szerző egyház-politikai szakértő
