Árpádsávos zászlók, neonáci jelszavak, karlendítés és vandalizmus zárta a március 15-i ünnepet. A rendőrség ezúttal a korábbinál szakszerűbben, határozottabban számolta fel az utcai zavargásokat. A Fidesz ezúttal is a kormányt tette felelőssé a kialakult helyzetért, holott éppen a nagyobbik ellenzéki párt volt az, amely a tavaly őszi zavargások óta érdemben és konkrétan eddig még nem ítélte el a szélsőséges randalírozókat. Ami nyilvánvalóan bizonyos fokú támogatást is jelentett számukra.
Minden bizonnyal új időszámítás kezdődött 2006. szeptember 17-én, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után. Már aznap – törvényellenesen, bejelentés nélkül – többezres tömeg gyülekezett a Parlament előtti téren. A rendészetért felelős politikai és rendőrségi vezetők tehetetlenségét mutatja, hogy sokáig nem tudták eldönteni: fel kell-e oszlatni a bejelentés nélküli tömeget vagy sem. Az ad hoc jelleggel – egyesek szerint politikai félsz miatt – meghozott döntés végül úgy szólt, hogy szemet hunynak az egyébként törvénytelen tüntetés felett, mondván, az önkormányzati választás miatt kampányidőszak van, s ilyenkor a kampányrendezvényeket nem kötelező bejelenteni.
Jogellenes kezdetek a Kossuth téren
Később a jogászok egyértelművé tették: hiba volt hagyni a demonstrációt, az ugyanis jogi értelemben nem minősíthető kampányrendezvénynek, s a hatályos gyülekezési törvény értelmében a rendőrségnek kötelessége lett volna megtisztítani a területet. (A törvény nem ad mérlegelési jogot a rendőröknek, az oszlatás kötelességük lett volna.) Politikailag természetesen kényesebb volt a helyzet, vélhetően ez gyakorolt hatást a rendőrségi döntésekre is. Különösen jogellenessé tette a megmozdulást, hogy önjelölt szónokok – köztük politikai közszereplők – már a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülésének estéjén alkotmányozó nemzetgyűlést és új alkotmányt követeltek, ami viszont államellenes cselekménynek is minősíthető.
A rendőrség gyorsan kordont emelt, de többen ezen is átmásztak és a Parlament felé rohantak. Az első éjszaka krónikájához tartozik, hogy az önjelölt szónokok közül többen – ha csak szóban is, de – fizikai erőszakra szólítottak fel a kormányzattal és a baloldali politikusokkal, balliberális újságírókkal szemben, pár nappal később listát olvastak fel a zsidó származású politikusokról. A Fidesz vezetése a szólásszabadság mellett érvelt, és érdemben nem ítélte el a sértő megnyilvánulásokat, sőt egyes politikusai ugyanarról a színpadról még szónoklatot is intéztek a jelenlévőkhöz.
A fordulópontot kétségtelenül a szeptember 18-i tévéostrom jelentette. Akkor 216 rendőr szenvedett sérülést, egyikükön koponyaműtétet kellett végrehajtani. Az okozott anyagi kár meghaladta a 230 millió forintot, nem beszélve az ország megítélésében elszenvedett erkölcsi károkról. Az ostromot követő napokban éjszaka folyamatosak voltak a zavargások és a pártirodák elleni fizikai támadások.
Egyoldalú kommentárok októberben
Viszonylagos nyugalom csak a kormányfőt megerősítő bizalmi szavazás után következett be, a Kossuth téri demonstráció ezután inkább kempinghez, mintsem politikai tüntetéshez kezdett hasonlítani. Árusok, sátrak, kifőzdék jelentek meg a téren – mind szabályellenesen. Az október 23-i állami ünnepség előtt a rendőrség – a tüntetők szerint vitatható jogalappal – kiürítette a teret. Kések, fejszék, bárdok, balták, nagyobb kövek kerültek elő, vasgolyókat, zokniba csomagolt brikettet (ezek állítólag a könnygáz ellen védenének), benzint és glicerint találtak a hatóságok. A rendőrség álláspontja szerint ezzel a demonstráció végleg elvesztette „békés jellegét”. Ugyanazon a napon zavargók egy csoportja nekitámadt a rendfenntartóknak: macskakövekkel dobálták meg őket, barikádokat emeltek, harckocsit vezettek a rendőrsorfal felé. Ismét több tucat rendőr sérült meg, de sok civil is súlyos sérülést szenvedett elsősorban az összecsapások, illetve vizsgálat alatt lévő túlkapások miatt. 128 ember sérült meg tavaly október 23-án az utcai összecsapásokban, köztük idősek és nők. 65 embert szállítottak kórházba, a többieket a helyszínen látták el. A városban keletkezett károk összege kétszázmillió forintra volt tehető.
Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnökének kabinetfőnöke már akkor mikrofon elé állt, hogy politikai nyilatkozatot tegyen, mikor az utcai harcok még javában tartottak. „A Fidesz nevében vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy az általa irányított rendőrség békés emberek ellen követett el brutális és megmagyarázhatatlan erőszakot. Hatalomféltése miatt olyan döntések születtek, amelyek veszélyeztették az ország békéjét és nyugalmát. Eddig és ne tovább, Gyurcsány Ferenc!” – mondta.
A Fidesz rendőrellenes retorikája a későbbiekben rendre visszaköszönt, és mindez csupán azért tekinthető némileg álságosnak, mert csupán a rendfenntartók – helyenként kétségtelenül brutális és büntetendő – tetteit emelték ki, az utcai zavargókról egyetlen szó sem esett; tőlük a nagyobbik ellenzéki párt nem határolódott el. Kétségtelen, hogy az öt parlamenti párt aláírt egy közös, az erőszakot elítélő nyilatkozatot, de egyedül a Fidesz frakciójában voltak olyanok, akik nemmel szavaztak, illetve tartózkodtak. A Fidesz pedig a zavargók elítélése helyett folytatta a rendőrök elleni hangulatkeltést. A november 4-i fáklyás felvonulások előtt a párt szóvivője úgy fogalmazott: „Határozottan felszólítjuk a rendőröket, hogy ne merjenek rátámadni az alkotmányos jogukkal élő, méltóságteljes megemlékezőkre, ünneplőkre.” Arról, hogy minden szélsőséges csoportot távolmaradásra, a törvények betartására kérnek – Szijjártó Péter már nem beszélt.
Mindig csak a rendőröket ítélik el
A nagyobbik ellenzéki párt retorikája a későbbiekben már nem konkrétan a rendőrökkel fordult szembe, hanem rajtuk keresztül a kormánnyal. „Nem ők azok, akik ráuszítják a rendőröket az emberekre? A békés tömegre rávezénylik a rendőröket? Gumilövedékkel beléjük lőnek? Hát nem a kormány csinálja ezt? Hát ő áll minden félelemkeltő akció mögött” – ezt Orbán Viktor pártelnök mondta február végén, miután az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bocsánatkérésre szólította fel, amiért azzal vádolta a kormányt: politikai utasítás volt a rendőri brutalitás mögött. Utóbbi kijelentéséért egyébként a tárca jogi eljárást kezdeményez a volt miniszterelnökkel szemben. „Ha a kormány nem használja a rendőröket, akkor béke lesz március 15-én, ahogy béke lett volna október 23-án is” – mondta ugyanakkor Orbán Viktor.
A rendőrségellenes mondatok a márciusi ünnepen sem maradtak el. A Fidesz elnöke beszédében kijelentette: „Ha 1848-49 után nem törte meg szabadságvágyunkat a törvények sárba tiprása és a Bach-huszárok hatalmi gőgje, akkor most sem hátrálunk meg a símaszkos rohamrendőrök elől.” Mondta mindezt annak ellenére, hogy az előtte szónokoló kabinetfőnöke, Deutsch-Für Tamás mintha békésebb hangot próbált volna megütni a rendfenntartókkal szemben, amikor úgy fogalmazott: „Bármennyire is akarják, nem fog gyűlölködni rendőr és demonstráló.” Deutsch-Für egyébként beszéde elején arra kérte a jelen lévő, sokezres tömeget, hogy „a politikai transzparenseket, pártzászlókat és szimbólumokat tegyék most félre, csak a nemzeti és történelmi lobogók legyenek azok, amit magasba emelünk”. Mindezzel nyilván a sokat támadott árpádsávos zászlókra utalt, amelyeket azonban a fideszes emlékezők ezután sem tüntettek el. A Fidesz szervezői ezt szó nélkül hagyták. Sőt a Jobbik megemlékezésén – amely pártmozgalmat indított az árpádsávos lobogó védelmében, s amelynek rendezvényén is szinte kizárólag árpádsávos zászlókat lengettek – az a Wittner Mária szónokolt, aki egyébként a Fidesz frakciójának tagja. Az ellenzéki párt ezt is szó nélkül hagyta.
Orbán Viktor ezúttal sem szólította fel sem híveit, sem a vele szimpatizáló, de radikálisabb hangot elváró csoportokat, hogy tartsák be a törvényeket, ne okozzanak rendbontást. Ehelyett azt mondta: „Újra és újra emlékeztetünk kell minden magyar embert: mindazért, ami ma történik velünk, a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős.”
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Amikor még elhatárolódott
Emlékezetes, hogy 1992. október 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlament előtt nem tudta elmondani ünnepi beszédét, mert botrányos módon kifütyülték. Az akkori parlamenti ellenzék – köztük a szocialisták, de a Fidesz is – kitartott amellett, hogy a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak. Az MDF vezette kormánykoalíció politikusai – élükön Boross Péter belügyminiszterrel – azt vetették Göncz Árpád szemére, hogy a fütyülők közt elenyésző volt a bőrfejű, s ami történt, csak az elnök tevékenységének kritikáját jelentette, mert „kisszerű politikai csatározásokba bonyolódott”. Orbán Viktor, amint értesült az eseményekről, otthagyta az operaházi hivatalos állami ünnepséget. Néhány nappal később a parlamentben, napirend előtt idézte fel a történteket: „Az önök nyilatkozatából egyértelműen kiderül, hogy Göncz Árpád addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos működését, amíg a felháborodott – úgymond – nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy efeletti felháborodását kifejezze. (…) Göncz Árpádot a kormányt éltető skinheadek fütyülték ki, és a Fidesz megítélése szerint ilyen esetben demokrata politikusok között a szolidaritás kötelező. A jelen lévő kormánytagok, a péntek este a Kossuth téren jelen lévő kormánytagok nehéz helyzetét megértjük: választaniuk kellett saját – egyébként náci viseletbe öltözött – híveik és az ország elnöke között. S önök, uraim, nem az elnököt választották.” Később így beszélt: „Nem szabad elfeledkezni arról a tényről, arról a történelmi tapasztalatról, hogy Európában szélsőséges csoportocskák, sőt tömegtámogatással rendelkező szélsőséges pártok sem voltak képesek sohasem arra, hogy önerőből szerezzék meg a demokratikus intézményektől a politikai hatalmat. Ilyen fordulat mindig csak akkor történt meg, ha a polgári erők jobb- és baloldala valamilyen okból, saját érdekből vagy idealizmusból valamely szélsőséget maga mellé emelte, és megpróbálta szalonképessé tenni. Ez az igazi veszedelem.”
Október 23. rövid krónikája:
– A Fidesz október 17-én bejelenti: az Astoriánál tartja meg nagygyűlését. – Október 23-án, hajnali kettőkor a rendőrség kiüríti a Kossuth teret és kordont állít fel a külföldi országvezetők védelmére. – A Kossuth tér átvizsgálásakor a békés tüntetések kelléktárába nem illő fejszéket, baltákat, zokniba rejtett vasgolyót találnak. – A délelőtti állami megemlékezések különösebb atrocitások nélkül lezajlanak, a külföldi meghívottak biztonságban elhagyják a fővárost. – Kora délután néhány tüntető ledönti a kordont és provokálni kezdi a rendőröket. – A rendőrség kiszorítja a zavargókat a Bajcsy-Zsilinszky útra, a tömeg kétfelé válik: a Nyugati tér és a Deák tér irányába. – Délután négy órakor Orbán Viktor elmondja beszédét az Astoriánál, majd páncélautón távozik. – Eközben már folytatódnak az összecsapások a Bajcsy-Zsilinszky úton; a zavargók elfoglalnak egy BKV-buszt és keresztbe állítják. – Néhányan üzembe helyeznek egy kiállított tankot, és azzal indulnak a rendőrök felé – még sikerül időben megállítani. – Kosáry Domokost a Felvonulási téren este 19.56-kor felavatott új emlékműnél kifütyülik, a megemlékezésen Gyurcsány Ferenc megjelenik és fejet hajt; Sólyom László államfő biztonsági okokból távol maradt. – Az Astoriánál folyamatosak az összecsapások: számos civil és rendőr is megsérül (a túlkapásokat azóta több fórum, így az ügyészség is vizsgálja). – Éjfélre már csak az Erzsébet híd pesti hídfőjénél áll barikád, ezt hajnali egy órára sikerül felszámolni.
Március 15. rövid krónikája:
– A délelőtti, Kossuth téri állami ünnepségen az államfő távollétében a miniszterelnök adott engedélyt az ünnepi lobogó felvonására. A Fidesz és a KDNP nem volt ott. Néhány tucat tüntető bekiabálásokkal és fütyüléssel fogadta a kormányfőt; az ellenséges hangok még a Himnusz alatt sem szűntek meg teljesen. – A múzeumkerti ünnepi előadáson ezúttal nem voltak politikai beszédek. Itt is több száz demonstráló jelent meg, ismét füttykoncerttel és bekiabálásokkal nyilvánították ki véleményüket a kormányról. – Tojással, kövekkel, naranccsal dobálták meg a Petőfi-szobornál emlékező Demszky Gábor főpolgármestert. – A Csurka István vezette MIÉP a Hősök terén tartotta rendezvényét, vendégként felszólalt a holokauszttagadásért börtönbüntetésre is ítélt történész, David Irving. – Délután három óra előtt a Deák Ferenc téren letartóztatták Budaházy Györgyöt. – A szélsőséges kuruc.info honlapon röviddel ezután máris a kiszabadítására szólítottak fel, hosszú órákig azonban nem történt semmi. – A Fidesz nagygyűlése atrocitástól, tojásdobálástól mentesen lezajlik, Orbán Viktor beszédét sok ezren hallgatták. – A Fidesz nagygyűlése után kisebb csoportok a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épülete közelében, a Terror Háza Múzeum előtt gyülekeztek. – A rendőrség többszöri felszólítás után kiszorítja a neonáci jelszavakat kiabáló huligánokat, az akciók éjjel tizenegy óráig tartanak. – A vandálok kukákat, telefonfülkéket gyújtottak fel, padokat törtek össze.
