Egyoldalúan, egyötödével csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unió országai 2020-ig – döntött a 27 állam- és kormányfő a brüsszeli csúcstalálkozóján. Magyarország eredményesen lobbizott azért, hogy a megújuló energiaforrá-sok kötelező növelésére kitűzött összuniós kötelezettségvállalás tükrözze a nemzeti sajátosságokat és érdekeket.
A környezet védelmét és az energiaellátás hosszú távú biztonságát szolgáló, egyes vélemények szerint „történelmi” lépésekre szánták el magukat az Európai Unió vezetői, amikor pénteken befejeződött brüsszeli találkozójukon határoztak a károsanyag-kibocsátásuk egyoldalú, radikális csökkentéséről, a megújuló energiaforrásoknak a jelenleginél jóval széles körűbb alkalmazásáról, a hatékonyabb energiafelhasználást célzó intézkedésekről, az energiapiac további liberalizálásáról. A végrehajtás sokba kerül, de a többség szerint megéri a befektetést.
A megállapodás szerint 2020-ig az EU átlagosan 30 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-„termelését”, amennyiben a fejlett és a fejlődő világ meghatározó országai csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz. Ennek híján a Huszonhetek készek egyoldalúan, az 1990-es értékhez képest 20 százalékkal korlátozni az üvegházhatást keltő gázok kibocsátását. Ennek a ma még egyedülállóan radikális lépésnek egyik eszköze lehet a megújuló energiaforrások használatának tömeges elterjesztése. Kemény alkudozások után, az új tagországok többségének az ellenállását leküzdve a csúcs résztvevői megegyeztek arról, hogy 2020-ig a nap-, a szél-, a geotermikus energia és a biomassza arányát kötelezően 20 százalékra emelik az energiafelhasználásukban. A kötelezettségvállalás az uniós átlagra, és nem az egyes országok elvárt teljesítményére vonatkozik. A Visegrádi Négyek, majd a vitában végül egyedül állva maradt Magyarország és Csehország erőteljes nyomására az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy a tagállami „kvótáknak” tükrözniük kell a nemzeti körülményeket, és azokat a kormányokkal egyetértésben kell kidolgoznia az Európai Bizottságnak. Az összeurópai alkudozás a „kvótákról” a legderűlátóbb forgatókönyvek szerint is legalább két évet vesz majd igénybe.
Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a kompromisszummal sikerült összehangolni a távlati, európai célokat a nemzeti érdekekkel. Magyarországnak, csakúgy, mint jó néhány másik tagállamnak a környezetvédelmi megfontolások mellett azt is mérlegelnie kell, hogy képes-e finanszírozni az átállást a tőkeigényes „zöld” energiára, s annak kötelező elterjesztése nem megy-e a versenyképessége rovására. Komoly beruházásokról van szó, Gyurcsány szerint a költségvetésnek évi több mint 30 milliárd forintjába kerülne a megújuló források arányának egyetlen százalékos emelése az energiamixben. (Jelenleg a megújulók aránya a magyarországi energiafelhasználásban 4 százalék.) Angela Merkel német kancellár, aki az EU soros elnökeként meghatározó szerepet játszott a megegyezés tető alá hozásában, záró sajtóértekezletén méltatta az új tagországokat, amelyek „eltérő hagyományaik ellenére” képesek voltak megtenni ezt a „minőségi ugrást”.
Halmai Katalin (Brüsszel)
Keretes cikkek
Miért maradt távol Orbán?
Egyes információk szerint nem családi okok miatt mondta le a Fidesz elnöke az Európai Néppárt csütörtöki csúcstalálkozóján való részvételt. Az ellenzéki párt sajtóosztálya ennél többet nem mondott Orbán Viktor elfoglaltságáról, ugyanakkor a politikus azóta is rengeteg hazai programot bonyolított le. Lapunk úgy értesült, elképzelhető, hogy Orbán, aki az Európai Néppárt alelnöke is, azért maradt távol a találkozótól, mert attól tartott, kénytelen lenne elhatárolódni a hazai antiszemita szélsőjobboldaltól. Márpedig Orbán március 15. előtt erre még európai nyomásra sem lenne hajlandó, így inkább elkerülte az esetleges konfrontációt. Értesülésünket a Fideszben senki nem kívánta megerősíteni, sőt abszurdnak tartották a felvetést, mondván, a Fidesz elnöke volt ennél már kényelmetlenebb helyzetben is.
