Az újdonsült pártelnököt nem kérdezik a szocialistákról
Nagy Szilvia 2007. március 7. 07:31
Kommunikációs offenzívában volt a miniszterelnök az elmúlt napokban: egy hét alatt hat orgánumnak adott interjút. Úgy tudjuk, az MSZP kongresszusa után szívesen elemezte volna a pártelnöki-miniszterelnöki szerep teremtette helyzetet, de erről nem kérdezték. Így lett az interjúsorozat egyik fő üzenete a Fidesz és az antiszemitizmus kapcsolata.
The Times, Die Welt, Napi Gazdaság, Független Hírügynökség, Nap-kelte, Klubrádió – egymás után adta az interjúkat Gyurcsány Ferenc a napokban. A „kommunikációs offenzíva” mögött információink szerint az áll, hogy a miniszterelnök az MSZP-kongresszus előtt hónapokig nem szerepelt (kivéve a reformokról szóló sorozatot az ATV-n és egy vendégszereplést Az Estében), s az új helyzetet – a kormányfő és a pártelnök egy személy – elemezte volna Gyurcsány a tőle már korábban interjút kérő lapokban.
Egyik informátorunk szerint ő is szívesebben beszélt volna a baloldali politika dinamizálásáról, a reformok beindulásáról, a pártelnöki-miniszterelnöki feladatkörről. A napi események miatt azonban az újságírókat sokkal jobban érdekelte március 15-e, a kormányátalakítás, a Kossuth téri kordon, a külföldi lapokat pedig az ellenzékhez fűződő viszony, valamint értelemszerűen a gazdasági helyzet és a külpolitika – mondták lapunknak kormányzati források.
Tény, hogy a nagy belpolitikai vihart kavart, „Gyurcsány Ferenc antiszemitizmussal vádolta a Fideszt” kezdetű állítás valójában nem a miniszterelnök magánszáma volt.
Viszonyulni vagy nem viszonyulni?
A The Times újságírója megkérdezte a kormányfőtől, mit gondol a tüntetéseken megjelenő árpádsávos zászlóról, amely nagyon hasonlít a magyar nyilasok 1944-ben használt zászlajához, de Orbán Viktor szerint ez nem a horogkereszt jelképe. Erre válaszolta a miniszterelnök, hogy „a lakosság többsége úgy gondolja, a Fidesz érdekközösséget vállal a szélsőjobb antiszemita erőkkel. Nem akarnak különbözni tőlük. Azt mondják, ők nem szélsőjobboldaliak vagy antiszemiták, de nem akarják magukat megkülönböztetni, és nagyon tudatosan elmossák a két irányzat közötti különbséget.”
Gyurcsány az ATV-ben – elmagyarázta (Fotó: Járdány Bence)
Fideszes körökben ugyanakkor az a vélemény, hogy a miniszterelnök egyik célja az ellenzék „feljelentése” külföldön, valamint az, hogy a kormány „megágyazzon” március 15-nek: ha bármi balhé van, azért a Fidesz a felelős.
Kormányzati oldalon azonban azt mondják: elszomorító, hogy már a külföldi sajtót is ez érdekli, és a Fidesz ügyességének köszönhető, hogy szinte már lehetetlen másról beszélni. „Nem kellenek interjúk ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc március 15-ről megnyilvánuljon, viszont az érthető, ha az újságírók szeretnék megfejtetni vele, mi történik az országban” – vélekedett informátorunk.
Orbánt „nem jegyzik”?
Az már hétfőn a parlamentben is téma volt, hogy nem szerencsés, ha a Fidesz esetében is sokszor bírált módon a miniszterelnök külföldön „árulkodik” a Fideszre, akkor is, ha nem magától teszi, hanem kérdésre.
„Abba kellene már hagynunk azt, hogy kormányzó pártként is a Fideszhez meg Orbán Viktorhoz képest akarjuk meghatározni magunkat meg a politikánkat” – mondta lapunknak az MSZP vezetésének egyik tagja, utalva a párt hétvégi elnökségi ülésére, amelyen szintén téma volt az ellenzék és a hozzá fűződő viszony.
Úgy tudjuk, a párt egyik külpolitikusa felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy Orbán Viktort állítólag „nem jegyzik Európában”. Szerinte az Európai Néppárt demonstratív kiállásai a Fidesz mellett nem azt jelentik, hogy ő valóban befolyásos vagy akár szívesen látott politikus lenne az unióban, ezért felesleges ilyen szinten viszonyulni hozzá.
