Továbbra sem határolódik el érdemben a Fidesz a szimpatizánsai által lengetett árpádsávos zászlóktól. A nagyobbik ellenzéki párt szerint csak a kormány játssza ki újra az „árpádsávos-antiszemita kártyát”, mert elfogytak az érvei. Tény, hogy Sólyom László államfő is egyetértett korábban azzal a megállapítással, hogy az árpádsávos zászló használata félelemkeltő. A Fidesz mégsem tesz semmit.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a tavaly őszi események után erősödtek fel az antiszemita jelenségek Magyarországon. A kormányfő a The Times című napilapnak nyilatkozva azt mondta: az árpádsávos zászlót a demokratikus többség a magyar nemzetiszocialisták szimbólumának tartja. Utalt arra, hogy a zászló elismerése az emberek többségének azt jelenti, hogy a Fidesz érdekközösségben áll a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a Népszabadságnak azt mondta: nem fogják arra kérni szimpatizánsaikat, hogy március 15-én ne hozzanak magukkal árpádsávos zászlókat. „Ez történelmi zászló. Gyurcsány Ferenc kétszer is letette a miniszterelnöki esküt az Országházban a történelmi zászlók, köztük az árpádsávos előtt” – nyilatkozta laptársunknak Kubatov.
A Fidesz azonban újabban beengedi rendezvényeire a jelképet. Győri kongresszusukon egy küldött a színpadon lengette meg saját árpádsávos lobogóját – a fideszes résztvevők tapsa közepette. Ezt követően ismét fellángolt a vita a zászló használatáról, Orbán Viktor egyébként a november 4-i fáklyás felvonuláskor személyesen kérte, hogy senki ne vigyen magával zászlót. Sőt a legutóbbi, Terror Háza előtti megemlékezésen is a Fidesz aktivistái bírtak távozásra néhány árpádsávos zászlóval érkezőt. Kubatov szerint a kormány akkor játssza ki újra az árpádsávos-antiszemita kártyát, amikor elfogynak az érvei.
Az árpádsávos zászló megítélése kétségtelenül kettős a mai Magyarországon: az egyik értelmezés szerint egy történelmi zászló, míg mások szerint a piros-fehér csíkos zászlót az egykori nyilaskeresztes párt kisajátította, s azóta ennek használata félelemkeltő. A Büntető törvénykönyv jelenleg nem sorolja az önkényuralmi jelképek közé, ezért a használata nem minősül bűncselekménynek. Tény, hogy sem Árpádnak, sem utódainak – egészen az Árpád-ház legutolsó évtizedeiig – semmiféle sávos jelképe, zászlója nem volt. Árpád, illetve az Árpád-háziak 1200-ig vörös lobogóval különböztették meg magukat.
Pontos ismereteink vannak arról, hogy miként kerül az árpádsáv a magyar lobogóra. III. Béla király fia, Imre 1200 körül kötött házasságot II. Alfonz Aragon király lányával, Konstanciával. Az ő kíséretében lévő lovagok zászlajain, címerein tűnik fel először a vörös csíkozás. Hamis és tudománytalan tehát minden olyan állítás, mely szerint az árpádsáv ősi magyar jelkép lenne. A lobogó az 1200-as évektől kezdve békésen megfért a magyar jelképrendszerrel, beépült a későbbi magyar címerekbe, kisebb-nagyobb módosítással sok vármegye ősi címerében is helyet kapott.
A múlt század harmincas éveinek derekán Szálasi Ferenc – előbb hungarista, majd nyilaskeresztes – pártjának tagjai kezdetben horogkeresztes karszalagot viseltek, de Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1933-ban betiltotta azt. Indokolása az volt, hogy más ország felségjelét magyar mozgalom nem használhatja. Szálasi 1935-ban találta ki mozgalma számára az árpádsávos karszalagot, megfogalmazása szerint „az ősi magyar jelleget kihangsúlyozandó”. E karszalagon a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot alkalmaztak. A karszalagot használták csak „árpádsávosan” és úgy is, hogy a sávok közepére nyilaskeresztet tettek.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Történelmi szimbólumok
A piros-fehér csíkos árpádsáv nem csak a nyilasok jelképében bukkan fel. Esztergom város lobogójában és Zirc városának címerében is szerepel, akárcsak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok címerében. Magyarországnak 23 történelmi zászlaja van, ebből alkalmanként 15-17-et használnak, s közülük csak az egyik az úgynevezett árpádsávos. (Tény, hogy a történelmi zászlók között két Árpád-házi lobogó is szerepel, az árpádsávos mellett egy kettős-keresztet ábrázoló is megtalálható.) Fellelhető még közöttük az 1848-as honvéd zászló, az 1956-os „lyukas” lobogó, Szent István piros, Hunyadi János oroszlánokat és hollókat ábrázoló zászlaja, Zrínyi Miklós zöld vagy éppen a Dózsa-parasztfelkelés fehér lobogója.
Politikai nyilatkozatok:
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: „És embertelen manipuláció az is, amit az önök szemhunyása mutat az árpádsávos zászlók kapcsán. Most is közbekiabálták. Igen, ott van a tizenöt történelmi zászló között. De az önök barátai miért nem a tizenöt történelmi zászlót viszik a térre? Miért azt az egyet választják ki, ami a hungaristák zászlója volt?” Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje: „Mást is átvett sajnos a Fidesz a MIÉP-től és Szabó Albertéktől: ez pedig az árpádsávos zászló (…) Az árpádsávos lobogó egyúttal 1944 óta egy tragédiát jelent: a magyarországi holokausztot, a Duna-parti vérengzéseket. Aki ezt nem tudja ma Magyarországon, az nem alkalmas a nyilvános közéleti szereplésre. Aki pedig tudja, és úgy lengeti ezeket a lobogókat, az kívül helyezi saját magát a demokratikus közösségen.” Orbán Viktor, a Fidesz elnöke: „Az árpádsávos zászló nem nyilaszászló. Ez egy tévedés. A nyilaszászló az úgy festett, hogy az árpádsávos zászlóba nyilaskeresztet rajzoltak. Ilyen zászlót én nem látok ma a magyar köztereken, ami nagyon helyes, mert egyébként szerintem ez bűncselekmény volna. Önkényuralmi jelképet szimbolizálna.” Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője: „Abban a hidegháborús politikai hangulatban, amit az egyik oldalon árpádsávos zászlók lengetése, a másik oldalon meg mondjuk Che Guevara típusú megemlékezések jellemeznek, az az MDF-től távoli és idegen.”
Sólyom szerint félelemkeltő
„Más műfajban pedig egyetértek a Védegylet pontjaival, amelyeket önök is közöltek. Ezek a jogállam jogaihoz a válságból kisegítő magatartási kódexet is adnak, a többi között kimondva, hogy sem jobb-, sem baloldalinak lenni nem jellemhiba, vagy hogy árpádsávos zászlóval tüntetni félelemkeltő” – így nyilatkozott tavaly novemberben a Népszabadságnak Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő ezzel egyetértéséről biztosította a Védegyletet, amely november elején 12 pontos kiáltványt fogalmazott meg. A kiáltvány nyolcadik pontja szerint „árpádsávos zászlóval tüntetni ott, ahol ez a zászló a tömeggyilkos rezsim egyik szimbóluma volt, félelemkeltő!”
