„Ha zsidóznak, akkor zsidó vagyok, ha cigányoznak, akkor cigány vagyok”
Nagy Szilvia 2007. március 5. 21:45
Kölcsönösen antiszemitizmussal vádolta egymást napirend előtt Navracsics Tibor és Gyurcsány Ferenc. A Fidesz frakcióvezetője a szemlőhegyi miniszterelnöki rezidencia sorsát emlegette fel, a kormányfő az árpádsávos zászlót. Önök mentik a menthetetlent – mondta indulatos felszólalásában a miniszterelnök.
Bár újabban Gyurcsány Ferenc nem beszél napirend előtt, hétfőn Navracsics Tibor felszólalását nem hagyta szó nélkül. A Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnöknek a The Times-ban megjelent interjúja miatt háborodott fel, mert a kormányfő szerinte antiszemitának nevezte a Fideszt.
Az interjúban az áll: az utóbbi ötven évben nem lehetett olyan nyílt antiszemitizmussal találkozni Magyarországon, mint mostanában. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a szeptemberi események óta azt tapasztalja, gyakoribbá váltak az antiszemita megnyilvánulások. Meggyőződése, hogy ebben része van annak is, hogy a Fidesz nem határolódott el a Kossuth téri politikai antiszemitizmustól, és az árpádsávos zászlókban sem talál kivetnivalót. Ez azt jelenti, hogy „érdekközösséget vállal a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel, nem akarnak tőlük elhatárolódni”.
Méltatlan és sunyi vádak
Nézzen a szemembe, és mondja meg, hogy ön antiszemitának tart-e engem, mutasson egy embert a frakcióból akit ön antiszemitának tart – szólította fel Navracsics Tibor a kormányfőt beszédében. Választ nem kapott: Gyurcsány Ferenc nem válaszolt, nem bólintott és nem rázta meg a fejét.
Ki menti a menthetetlen? Gyurcsány Ferenc a Parlamentben (Képünk illusztráció; fotó: Járdány Bence)
„A Fidesz történelme során sohasem vállalt semmilyen közösséget egyetlen politikai rendszerrel, egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem. Tudjuk, hogy van ebben az Országgyűlésben olyan párt, amelynek jogutódja igenis vállalt diktatúrával rokonságot, onnan származtatja magát” – fogalmazott Navracsics Tibor nyilvánvalóan a szocialistákra célozva.
A frakcióvezető visszautasította, méltatlannak és sunyinak nevezte a miniszterelnök vádjait. Azt kérte Gyurcsány Ferenctől, határolódjon el Zuschlag Jánostól és Arató Gergely államtitkártól, akik a Terror Házánál antiszemita poénokat eregettek el. (Ezt egyébként csak Zuschlag János tette, le is kellett mondania képviselői mandátumáról – a szerk.)
Navracsics Tibor szerint az ötvenes években Izrael diplomáciai jegyzékben kérte a Magyar Népköztársaságot, hogy fejezze be a zsidók kitelepítését. Erre a kommunista vezetés azt válaszolta, hogy nem a zsidókat, hanem a polgári elemeket telepítik ki.
„De volt egy ház, amelynek különösen hányattatott sorsa volt. A Szemlőhegy utcában volt egy ház, amely ma a miniszterelnök hivatalos rezidenciája. Ezt először a nyilasok vették el zsidó tulajdonosától. Utána visszaadták neki, majd az ötvenes években államosították, a kommunisták vették el zsidó tulajdonosától. (…) Bocsánatot kértek az egykor volt zsidó tulajdonostól vagy az ő leszármazottaitól? Önök vádolnak minket antiszemitizmussal?” – kérdezte végül Navracsics Tibor.
A Fidesz menti a menthetetlent?
„A rajtakapott gyermek indulatai bár érthetőek, de oktalanok” – kezdte válaszát Gyurcsány Ferenc, aki egyre ingerültebb lett. A miniszterelnök emlékeztetett: 1992-ben, amikor Magyarországon először tűntek fel az árpádsávos zászlók, talán Göncz Árpád köztársasági elnök parlament előtt elmondott beszédében, akkor Magyarországon a parlamenti erők talán a Fidesz is, értette, hogy miért nem lehet árpádsávos zászlókkal Magyarországon köztereken megjelenni, és miért nem fér bele a demokratikus véleménynyilvánításba.
Megelőző csapást mért. Navracsics Tibor (Képünk illusztráció; fotó: Járdány Bence)
„Megmondom, hogy miért nem fér bele. Azért nem fér bele, mert Magyarországon több százezer zsidó halt meg úgy, hogy azon eszmék juttatták őket halálba, amely eszmék az árpádsávos zászlót vették elő saját szimbólumaikként. És ezen zászlókat ma önök újra használják. Az önök kongresszusán ez a zászló megjelenik.
Az önök elnöke és pártigazgatója nem érti, hogy lehet a kettőt azonosítani, hiszen a nyilasok zászlaja tartalmazott egy nyilaskeresztet is, és ezen zászlók között van különbség. De egy dolog egészen biztos: Magyarországon százezrek számára, talán milliók számára az a zászló, amelynek önök menlevelet adnak, a legszörnyűségesebb dolgot jelenti, a Holokausztot, magyar emberek százezreinek megölését egy olyan eszme nevében, amely nem igazolható, egy olyan eszme nevében, amely Magyarországra és Európára tragédiát, sötétséget, embertelenséget hozott.
Maguk mentik a menthetetlent. Az önök pártja magyarázza a magyarázhatatlant. Az önök pártja elmossa azt a különbséget, amely különbség korábban még volt tisztességes jobbközép konzervatív pártok és szélsőséges radikálisok, nacionalisták és soviniszták között. Ez az önök pártjának felelőssége” – harsogta Gyurcsány Ferenc.
Mint mondta, a Fidesz hozzászólói soha, egyetlen egy alkalommal nem mondták azt, hogy megállj, hogy Magyarországon nincsen helye antiszemita kijelentéseknek.
„Az önök pártjának felszólalói odaálltak a Kossuth téren ácsolt színpadra, és nem mondták azt, hogy olyan áron nem kell nekem a ti támogatásotok, hogy az imént még 50 állítólagos zsidó származású politikus nevét olvasták. Az önök pártja soha, egyetlen egy alkalommal nem mondja azt a nyilvánvalóan, helyenként nem is burkoltan zsidózó szélsőségnek, hogy az önök támogatása nekünk nem kell. Mert ha csak ilyen támogatással lehet többségbe kerülni, akkor inkább kisebbségben akarunk maradni. Mert hogyha zsidóznak, akkor én zsidó vagyok, ha cigányoznak, akkor cigány vagyok. Ezt az önök pártja nem tette meg sohasem” – fogalmazott a kormányfő.
Végezetül neve említése nélkül egyértelműen a Demokrata című újságot támadta: van egy hetilap, amely a magyar hungaristákat hősként ünnepli, amelynek alig van olyan száma, amely ne nyújtana támogatást szélsőséges, radikális, helyenként antiszemita eszméknek.
„Van egy hetilap, amely szégyene az országnak, szégyene annak a jobboldalnak, amely jobboldal mindig értette, hogy mi a különbség a tisztességes jobboldali konzervativizmus és a hungarizmus, vagy éppen a nemzeti szocializmus között. Önök ezt a hetilapot mint kedvenc hetilapjukat ajánlják, önök ennek menlevelet nyújtanak, önök segítik, hogy a radikális antiszemita eszmék Magyarországon elfogadottak legyenek. Mindezt miért? Hatalmi önzésből és gyengeségből. Ezt állítottam, és ma is ezt állítom. Sajnálom önöket, sajnálom a magyar demokráciát, uraim” – zárta szavait Gyurcsány Ferenc.
Egyértelmű volt-e a miniszterelnök?
A felszólalást – néhány közbekiabálástól eltekintve – mindenki lélegzetvisszafojtva hallgatta az ülésteremben. Az általunk megkérdezett szocialista és szabaddemokrata képviselők egyetértettek a miniszterelnökkel, ugyanakkor néhányan megjegyezték: nem szerencsés külföldön feljelentgetni a másikat, különösen akkor nem, amikor ezért folyamatosan bírálják a Fideszt.
A másik oldalon azonban úgy látják, hogy Gyurcsány Ferenc átlépett egy határt, amit már nem lehetett szó nélkül hagyni. Folyamatos csúsztatásokkal próbálják összemosni a Fideszt a szélsőségesekkel, és most már külföldön is próbálják lejáratni a pártot – mondta a Hírszerzőnek egy fideszes képviselő. Hozzátette: az MSZP mismásolását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormányfő csak arra a kérdésre nem válaszolt, hogy antiszemitának tartja-e a Fideszt.
(Leadkép: falanx.hu)
