Továbbra sem határolódik el érdemben a Fidesz a szimpatizánsai által lengetett árpádsávos zászlóktól. A nagyobbik ellenzéki párt szerint csak a kormány játssza ki újra az „árpádsávos-antiszemita kártyát”, mert elfogytak az érvei. Tény, hogy Sólyom László államfő is egyetértett korábban azzal a megállapítással, hogy az árpádsávos zászló használata félelemkeltő. A Fidesz mégsem tesz semmit.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a tavaly őszi események után erősödtek fel az antiszemita jelenségek Magyarországon. A kormányfő a The Times című napilapnak nyilatkozva azt mondta: az árpádsávos zászlót a demokratikus többség a magyar nemzetszocialisták szimbólumának tartja. Utalt arra, hogy a zászló elismerése az emberek többségének azt jelenti, hogy a Fidesz érdekközösségben áll a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a Népszabadságnak azt mondta: nem fogják arra kérni szimpatizánsaikat, hogy március 15-én ne hozzanak magukkal árpádsávos zászlókat. „Ez történelmi zászló. Gyurcsány Ferenc kétszer is letette a miniszterelnöki esküt az Országházban a történelmi zászlók, köztük az árpádsávos előtt” – nyilatkozta laptársunknak Kubatov.
A Fidesz újabban rendezvényeire is beengedi a jelképet. Győri kongresszusukon egy küldött a színpadon lengette meg saját árpádsávos lobogóját – a fideszes résztvevők tapsa közepette. Ezt követően ismét fellángolt a vita a zászló használatáról, Orbán Viktor egyébként a november 4-i fáklyás felvonuláskor személyesen kérte, hogy senki ne vigyen magával zászlót. Sőt, a legutóbbi, Terror Háza előtti megemlékezésen is a Fidesz aktivistái bírtak távozásra néhány árpádsávos zászlóval érkezőt. Kubatov szerint a kormány akkor játssza ki újra az árpádsávos-antiszemita kártyát, amikor elfogynak az érvei.
Az árpádsávos zászló megítélése kétségtelenül kettős a mai Magyarországon: az egyik értelmezés szerint egy történelmi zászló, míg mások szerint a piros-fehér csíkos zászlót az egykori nyilaskeresztes párt kisajátította, s azóta ennek használata félelemkeltő. A büntető törvénykönyv jelenleg nem sorolja az önkényuralmi jelképek közé, ezért a használata nem minősül bűncselekménynek. Tény, hogy sem Árpádnak, sem utódainak – egészen az Árpád-ház legutolsó évtizedeiig – semmiféle sávos jelképe, zászlója nem volt. Szálasi 1935-ban találta ki mozgalma számára az árpádsávos karszalagot, megfogalmazása szerint „az ősi magyar jelleget kihangsúlyozandó”. E karszalagon a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot alkalmaztak. A karszalagot használták csak „árpádsávosan” és úgy is, hogy a sávok közepére nyilaskeresztet tettek.
NÉPSZAVA Online
