Pert nyert a Fővárosi Bíróságon a főpapok ügynökmúltját firtató újságíró
Gavra Gábor, Kósa András 2007. február 8. 16:45
Elsőfokú ítéletében közszereplőnek nyilvánított hat egyházfőt a Főváros Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.
1/2. oldal » A per tárgya
Az ítélet értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ki kell szolgáltatnia a kért dokumentumokat. A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró, az Origo munkatársa megkeresésére az egyházi vezetők közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez az újságíró felperesként, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB-nek az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Egyetlen kivétellel
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
Szabó István filmrendező 6-os kartonja: egyszer talán az egyházi vezetőkét is megismerhetjük
A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.
Várhatóan fellebbez a Fővárosi Bíróság ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója – közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője az MTI-vel. Egri Oszkár elmondta: várhatóan fellebbeznek az ügyben, ugyanis vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv „feladatszerűen befolyásolná” a politikai közvéleményt.
Zoltai Gusztáv évekkel korábban már átvilágíttatta magát, s az a vizsgálat akkor számára kedvező eredményt hozott. Nem az átvilágítás ellen tiltakoznak tehát, hanem a per tárgya ellen, nevezetesen az ellen, hogy Zoltai Gusztáv a politikai közéletet feladatszerűen befolyásolná – hangsúlyozta Egri Oszkár.
Egri Oszkár szerint az ítélet perek sorozatát indíthatja el. Várhatóan a többi érintett egyházzal is konzultálnak majd egy közös álláspont kialakítása érdekében – jelezte.
Maradnak nyitott kérdések
Még abszurdabb ügyben volt kénytelen bírósághoz fordulni Kozák Dániel egy évvel korábban, amikor kérdésére a rendszerváltás utáni kormányok három minisztere nyilatkozott úgy, hogy nem tartja magát közszereplőnek; így nem kívánja lehetővé tenni, hogy a pártállami titkosszolgálatokkal ápolt esetleges kapcsolata kutathatóvá váljon.
A három, magát nem közszereplőnek valló (ex)politikus Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési minisztere, valamint Boros Imre, az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere volt.
Nógrádi aktív polgármesterként és fideszes országgyűlési képviselőként, Boros pedig szintén aktív független országgyűlési képviselőként érezte úgy, hogy nem közszereplő. (Boros a 2002-2006-os ciklust az MDF frakciójában kezdte, ám ügynökbotrány-beli érintettsége miatt a Fórum távozásra szólította fel a képviselőcsoportból.)
Kozák Dániel tavaly az Élet és Irodalomban számolt be részletesen az egyházi vezetőkkel és a rendszerváltás utáni kormányok minisztereivel folytatott pereskedéséről.
1. A per tárgya
