Az új szabályozás egységként kezeli a negyedet
Király Dávid 2007. február 1. 12:10
Kisebb beépítést tesz majd lehetővé a régi pesti zsidónegyed fél éven belül elkészülő új szabályozási terve. A civilek addig is változtatási tilalmat rendelnének el, attól tartanak, hogy a befektetők kihasználják az utolsó lehetőségeket. Már az is előrelépés, hogy a kerület, a főváros és az örökségvédelem együtt dolgoznak, Erzsébetváros vezetése és a városvédő civilek azonban reménytelenül utálják egymást.
Ha megoldás nem is, nyár elejére előrelépés születhet a régi pesti zsidónegyed ügyében, várhatóan ekkorra készül ugyanis el a Rákóczi út, a Király utca, a Nagykörút és a Kiskörút által határolt terület új szabályozási terve. A negyedet féltő civilek ugyanakkor addig is változtatási tilalom elrendelését követelik, arra azonban igen csekély az esély, hogy ez sikerül is nekik. Az új szabályozást készítők ugyanis nem ebben gondolkodnak.
A főváros jelenleg vizsgálja a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségeit és feltételeit – tudtuk meg Beleznay Évától. Budapest megbízott főépítésze szerint ugyanakkor a változtatási tilalom inkább csak tüneti kezelés lenne, ellentétben a teljes „értékvédő rehabilitációval”. Utóbbira az egyik lehetőség az lenne, ha a kerület, a főváros és a piaci partnerek közös projektcéget hoznának létre. A főépítész bízik abban, hogy a régi pesti zsidónegyed ügyének megoldása februárban már a fővárosi kabinet és a közgyűlés elé kerülhet.
A hely szelleme
Beleznay Éva a Hírszerzőnek elmondta: vizsgálati, programalkotási fázisban van a negyedre vonatkozó új szabályozási terv, amelyen a főváros, a VII. kerület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közösen dolgozik; ennek még 2007 első félévében eredménye lehet. A főépítész szerint már az is előrelépés, hogy „egy közös területen közösen gondolkodnak”, ez korábban nem volt jellemző az ügyben.
A képre kattintva tekintse meg képgalériánkat!
Itt kóser szalámigyár működött – már nem (Fotó: Járdány Bence)
Jelenleg több szabályozási terv is érvényben van Belső-Erzsébetvárosban. Perczel Anna építész, az ÓVÁS! egyesület egyik vezetője szerint ezekkel az a probléma, hogy nincsenek tekintettel a negyed jellegére. A zsidónegyed beépítése már a XIX. és a XX. század fordulóján is sűrűnek számított, a 7-9 méter széles utcák beépítése ma még sűrűbb, az új épületek miatt pedig a negyed elveszíti eredeti karakterét.
Az építész lapunknak elmondta: azért követelik a változtatási tilalom elrendelését, mert a negyed mára olyan állapotba került, hogy minden egyes bontás komoly károkat okoz; az újonnan épült házak pedig nem képviselnek építészeti értéket. Az új szabályozás kisebb beépítést tesz majd lehetővé, a civilek azonban attól tartanak, hogy az ingatlanbefektetők addig is kihasználják a lehetőséget.
Geotermia
Míg a negyed régi épületeit a kor kiemelkedő, vagy épp legjobb építészei tervezték, addig az új épületek gyakorlatilag a lakópark-építés építészeti színvonalán valósulnak meg. A Belső-Erzsébetvárosban zajló jelenlegi építkezések Budapest főépítésze szerint sem „a hely szellemének megfelelőek”, ott kisebb beépítési sűrűségre lenne szükség, aktívabb városi élettel.
Nem egészen ugyanez a véleménye azonban Hunvald Györgynek, a VII. kerület polgármesterének, aki szerint például a geotermikus energiával fűtött-hűtött Eszter-ház, Európában is egyedülálló, és a negyedben helyenként jellemző XIX. századi állapotokkal ellentétben a XXI. századot képviseli. A geotermikus energia viszont valószínűleg nem vigasztalja azokat, akik az Eszter-ház miatt lebontott régi épületeket siratják.
A polgármester szerint a rehabilitációt megnehezíti, hogy az épületek túlnyomó többsége magántulajdonban van. Hunvald György lapunknak elmondta: a magánbefektetőket úgy lehet érdekeltté tenni a rehabilitációban, ha a felújításért cserébe megkapják az épületek legjobban hasznosítható, így legértékesebbnek számító földszinti és pinceszinti létesítményének tulajdonjogát. Ez sem egyszerű azonban, mert ezek többségét annak idején nem szigetelték le, így ma nehéz hasznosítani.
Kollektív bölcsesség
Hunvald szerint fél éven belül elkészül az új szabályozási terv, amely a jelenleg érvényben lévőkkel ellentétben egységként kezeli a negyedet. Az új terv elkészítésében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is részt vesz, amely alapvetően támogatná a változtatási tilalom elrendelését is, hogy legyen idő a negyed sorsának átgondolására, tekintve, hogy „messze van még a közös nevező”. Varga Kálmán elnök szerint ugyanakkor semmilyen védelem nem jelentheti a mostani állapot konzerválását.
A Rumbach zsinagóga bedeszkázott ablakai (Fotó: Járdány Bence)
A KÖH mindenesetre idén is több épületet védelem alá helyez. Varga Kálmán szerint az a cél, hogy megtartsák és visszahozzák a negyedbe az életet. A rehabilitáció ugyanakkor mindenképpen lakosságcserével jár. Az ÓVÁS! szerint erőszakos lakosságcsere történik Erzsébetvárosban, a polgármester azonban azzal érvel, hogy az embertelen körülmények közt élőknek a befektetők a bérleti jogért cserébe gyakran tízmilliós összegeket ajánlanak, amelyre értelemszerűen igent mondanak.
Varga Kálmán lapunknak úgy fogalmazott: a zsidónegyed problémáját „kollektív bölcsességgel” lehetne megoldani, többek közt úgy, hogy a civil szféra is szóhoz jusson. Hunvald György szerint azonban a civilek épp azért támadják őt, mert nem kapnak szót. A polgármester azt állítja, ő megpróbált velük szót érteni, de a civil szervezetek akár hazudnak is annak érdekében, hogy őt minél rosszabb színben állítsák be, például olyan épületek lebontását is Hunvald szemére vetik, amelyek még az ő polgármestersége előtt tűntek el a zsidónegyedből.
