Ítélet születhet az átvilágítás alól kibújni próbáló egyházi vezetők ügyében
Gavra Gábor 2007. január 25. 10:05
Elsőfokú ítéletet hirdet ma a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.
A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró, az Origo munkatársa megkeresésére az egyházi vezetők közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez az újságíró felperesként, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB-nek az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Csak a református püspök vállalta
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
Frenkl Róbert (Fotó: Hetek) A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
Fokozhatatlan
Még abszurdabb ügyben volt kénytelen bírósághoz fordulni Kozák Dániel egy évvel korábban, amikor kérdésére a rendszerváltás utáni kormányok három minisztere nyilatkozott úgy, hogy nem tartja magát közszereplőnek; így nem kívánja lehetővé tenni, hogy a pártállami titkosszolgálatokkal ápolt esetleges kapcsolata kutathatóvá váljon.
A három, magát nem közszereplőnek valló (ex)politikus Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési minisztere, valamint Boros Imre, az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere volt. Nógrádi aktív polgármesterként és fideszes országgyűlési képviselőként, Boros pedig szintén aktív független országgyűlési képviselőként érezte úgy, hogy nem közszereplő (Boros a 2002-2006-os ciklust az MDF frakciójában kezdte, ám ügynökbotrány-beli érintettsége miatt a Fórum távozásra szólította fel a képviselőcsoportból).
Kozák Dániel tavaly az Élet és Irodalomban számolt be részletesen az egyházi vezetőkkel és a rendszerváltás utáni kormányok minisztereivel folytatott pereskedéséről.
(Forrás: Hírszerző, Origo, MTI, Élet és Irodalom. A Zoltai Gusztávot ábrázoló leadkép forrása: om.hu.)
