Elsősorban a hazai politikai életet kavarta fel az a Magyar Nemzet-cikk, amely új jobboldali párt alapításával vádolta meg Schmidt Máriát és a „mögötte álló nagytőkéseket”. A hírbe hozott gazdasági szereplők – Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától Nobilis Kristófig, az Index.hu tulajdonosáig – hallgattak, egyáltalán nem reagáltak az írás eléggé valószínűtlen állításaira. Lapunk összeállítása azt az üzleti kört próbálja körüljárni, amely az elmúlt években valamilyen módon támogatta a hazai jobboldalt, vagy legalábbis összefüggésbe került velük.
Egyes vélemények szerint a Magyar Nemzetben megjelent cikket az Orbán Viktor mögött álló gazdasági szereplők íratták. Erre utalt lapunknak Kiszelly Zoltán politológus is, aki szerint arról lehet szó, hogy a Magyar Nemzet, a Hír Tv, illetve a most induló új médium – a Lánchíd Rádió – mögött álló pénzemberek le akarják járatni azt a jobboldalon formálódó, s náluk feltehetően gazdagabb tőkéscsoportot, amelyik veszélyt jelenthet számukra a hazai sajtó- és médiapiacon. Az álnéven írt cikkben négy nevet említenek: Csányi Sándorét, Spéder Zoltánét, Nobilis Kristófét és Schmidt tavaly elhunyt férjét, Ungár Andrást.
A kollégiumi barát
Régóta ismert, hogy a Fidesz gazdálkodását gyakorlatilag egyetlen ember, Simicska Lajos tartja kezében. Sokszor idézik azt a mondását, hogy „a Fidesznél két emberrel érdemes tárgyalni, de csak az egyikkel lehet”. A Fidesz gazdasági főembere – bár maga nem tulajdonos egyik cégben sem – tartja kezében a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t is; nyilvánosan viszont csak a Mahír Zrt.-ben vállal szerepet. Helyette és mellette Liszkay Gábor, a két médium elnöke, illetve Töröcskei István pénzügyi szakember vállal nyilvános posztot a cégekben. Több Fidesz közeli vállalatban feltűnik még Győri Tibor is; Simicska kapcsolata Győrivel még a 80-90-es évekből származik.
Simicska Orbán egykori középiskolai, később egyetemi és kollégiumi társa, a Fidesz volt gazdasági igazgatója. Nevéhez kötődik a jobboldali médiabirodalom kiépítése, amelyet csak röviden jelzünk. A mai Magyar Nemzet a korábbi hasonló című újság és a Napi Magyarország – melyet a Mahír Zrt. egyik kft.-je hívott életre 1997 végén – 2000 áprilisi összevonásával jött létre. A fúzióval a cégnevek és a tulajdonosi viszonyok is megváltoztak; első lépésben a Magyar Nemzetet a Postabanktól átvevő és a Napi Magyarországot kiadó Mahir Kft. kivált a Mahir-csoportból. Utána a Mahir Kft. nevet váltott: Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-ként működött tovább. Bár e cégben a többségi tulajdonos Liszkay Gábor lett, a kapcsolat megmaradt Simicskával, hiszen 2003 tavaszán a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonrészt szerzett az addig Simicska és felesége által birtokolt B-Reklám Kft.-ben. Liszkay egyébként Simicska feleségétől – Pusztai Zsuzsannától -, valamint Győri Tibortól, a Mahir Rt. akkori vezérigazgatójától vásárolta meg üzletrészeit.
Liszkay és Simicska kapcsolatát egy másik történet is jelzi. A tavalyi választási kampányban elhíresült Budapest Riport nevű lapot a Mahir Cityposter Kft. plakáthelyein hirdették; e cég egyik tulajdonosa ugyancsak a már említett Mahír Zrt. A Budapest Riport Kft.-t még 2004 nyarán Győri alapította; a cég azonban 2005 novemberében a Pro-Aurum Rt. érdekeltségébe került. Utóbbi céget Töröcskei István bankár jegyzi, a Pro Aurum pedig 2004 óta nemcsak a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. kisebbségi tulajdonosa, de meghatározó tulajdonosa a Hír Televízió Zrt.-nek is. A Hír Tv elnöki funkcióit ráadásul egy ideig – Borókai Gábor után – Fazekas Csaba, az ugyancsak Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Rt. korábbi vezetője látta el, őt egyébként Liszkay váltotta az elnöki székben. Fazekast később Korda Judit – az Orbán-kormány alatt az állami Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. vezetője – váltotta.
Korda Judit és Liszkay korábban egy ügyvédi irodában dolgoztak, de Liszkay ügyvédtársa volt Töröcskei István testvérének, Töröcskei Lászlónak is. Töröcskei László fb-tagként szintén szerepet vállal a Hír Tv Rt.-nél.
A Pro-Aurum nemcsak Töröcskeihez és Liszkayhoz, hanem az Orbán-kormány alatt közbeszerzés nélkül autópályákat építő Vegyépszer Zrt. volt elnökéhez, Nagy Elekhez is kötődik. Nagy 2006-ban a hatodik leggazdagabb magyar volt a maga 44 milliárdos vagyonával – legalábbis a Magyar Hírlap szerint. A cég korábbi vezetője és tulajdonosa Nagy Elek testvére: Sárkány Nagy Erzsébet. Töröcskeiék Felcsúton közvetlenül Orbán szomszédai; az Orbánék házához legközelebb eső ipari épületet 2004 áprilisában a Pro-Kvóta 2004 Kft. vette meg, amelynek tulajdonosai a Pro-Aurum és a Pro B Vagyonkezelő Kft. Utóbbi két cég Töröcskei Istvánhoz és Sárkány Nagy Erzsébethez – Nagy Elek volt Vegyépszer-elnök testvére – köthető.
A Hír Televízió gründolásában részt vett egy másik milliárdos, Bálintfy Gábor ügyvéd is. Bár ő maga nem vállalt szerepet a cégben és csak néhány részvényt birtokolt, a tulajdonosok többsége szorosan kötődött hozzá. A cég részvényeinek többségét az igazgatóságban is helyet foglaló kanadai Alex Pocsai, Bálintfy veje birtokolta. Bálintfy szerepelt a Magyar Hírlap által összeállított, száz leggazdagabb magyar listáján is; 2002-ben 4 milliárdos becsült vagyonával a 37. helyezést érte el. Bálintfy a HVG értesülései szerint éveken át jogászkodott a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalatának, a CW Banknak az érdekeltségeinél. Neve korábban több üzletben is felbukkant; a 90-es évek elején több Boros Imre és Töröcskei által vezetett pénzintézetben volt felügyelőbizottsági (fb) tag. A nyilvános cégadatok szerint egyébként Töröcskeit Bálintfy javaslatára választották be a Hír Tv fb-jébe.
Milliárdosok klubja
A Magyar Nemzet cikke által megtámadott körből mindenki milliárdos; férje, Ungár András tavalyi halála óta Schmidt Mária is annak számít. A Magyar Hírlap által közzétett száz leggazdagabb magyar listáján ott szerepel Schmidt neve is. A Terror Háza múzeumának főigazgatója a 76. helyen áll ötmilliárdos vagyonával. Egykori férje, Ungár András egyébként az SZDSZ-es politikus, Ungár Klára bátyja. Ungár tavalyi temetési szertartásán mások mellett megjelent Orbán Viktor, Áder János, Navracsics Tibor, Pintér Sándor, Magyar Bálint, Bayer Zsolt, de a Manager Magazin szerint ott volt a Schmidttel hírbe hozott Bajnai Gordon és Nobilis Kristóf, továbbá Csányi Sándor és Spéder Zoltán is.
Ungár legfontosabb cége a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF), amelyben Nobilis Kristóf volt az üzlettársa. Ungár Lupis József bróker mellett kezdte karrierjét, de nagy vagyonra a BIF 1997-es megvételével tett szert. A cég két legnagyobb tulajdonosa Nobilis Kristóf (33 százalék) és Ungár András (25 százalék) voltak. Ungár az elmúlt időszakban politikai szerepet nem vállalt, de Madách téri irodaépületének földszinti részét, amit előzőleg magánszemélyként kibérelt a BIF-től, 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak.
Támogatta ugyanakkor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet is. Ungár – állítólag – magánkörben többször hangoztatta, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt nemhogy nem profitált a kiváló politikai kapcsolataiból, de éppenséggel veszített miattuk, mert volt olyan üzlet, amitől a BIF politikai okok miatt esett el. Ungár Pió-21 Kft. nevű családi cégében egyébként ugyancsak Nobilis Kristóf vállalt fb-tagságot. Ez a kft. egyébként a Papió Kft. tulajdonában van, amely szintén Ungárék családi cége; itt Ungár András tavalyi halála után Schmidt Mária is feltűnik.
Nobilis Kristóf nevét elsősorban az Index.hu felvásárlása tette ismertté, pedig a pénzügyi szakember már a 90-es évek elején jelentős posztokon dolgozott. A 46 éves üzletember a CA-IB értékpapírcég ügyvezetői posztját adta fel, hogy elindítsa saját vállalkozásait. Nobilis a Bartolus Invest Rt.-n keresztül jelentős részesedést szerzett a tőzsdén jegyzett Forrás Rt.-ben is, ám 2004 végére kivált a részvényesek közül. Nobilisnak ezenkívül a hatályos cégadatok szerint részesedése van villányi és etyeki bortermelő és kereskedőcégekben, de övé a Balatonalmádiban vitorláskikötőt működtető Almádi Yacht Club Kft. is. A vállalkozó vagyonát a Magyar Hírlap 2003-ban 4 milliárdra, 2004-ben 6,8 milliárdra becsülte. Nobilis 2001 őszén beszállt az eco.hu gazdasági portált is működtető econet.hu Informatikai Rt.-be is, de legismertebb befektetése a 2005-ben megvásárolt Index.hu volt. A Nobilis által irányított SydInvest Rt. először mintegy egymilliárd forintért megszerezte a cég 49 százalékát, majd később – sajtóhírek szerint – mintegy 600 milliót fizetett a fennmaradó 51 százalékért.
Csányi a legismertebb
A Magyar Nemzet által Schmidthez kapcsolt „nagytőkés” csoport tagjai közül Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a legismertebb; tavaly a Manager Magazin listáján ő lett Magyarország leggazdagabb embere, de a Népszabadság is a második helyen rangsorolta 70, illetve 60 milliárd forintos vagyonát, míg a Magyar Hírlapnál 90 milliárddal ő az első. Csányit régóta a jobboldal lehetséges miniszterelnök-jelöltjeként emlegetik, ám az OTP-vezér mindig cáfolt. Hogy nem áll távol a jobboldaltól, bizonyítja, hogy 2001 őszén Csányi adott munkát a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-től távozó Simicska Lajosnak. A Fidesz volt gazdasági igazgatója az OTP Lakástakarékpénztár Rt. vezérigazgatója lett; a hatályos cégadatok szerint 2001 októberétől 2002. július elsejéig. Csányi és az OTP sokat köszönhet Orbánnak, hiszen az otthonteremtési program több tízmilliárd forintos nyereséghez juttatta a bankot.
A 2002-es kormányváltás után Csányi sorra gyűjtötte be az Orbán-adminisztráció egykori tagjait; így Pintér Sándor, aki 1997 áprilisa és 1998 júliusa között már tagja volt az OTP igazgatóságának, 2003-tól 2006-ig felügyelőbizottsági tagságot vállalt a banknál, majd tavaly áprilistól ismét az OTP Bank igazgatóságának tagja lett. Simicska és Pintér mellett Baranyay Lászlót, az MFB volt elnök-vezérigazgatóját elnöki tanácsadóként alkalmazta, de hasonló posztot kapott 2004-es távozása után az OTP Banknál Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi elnöke is.
Csányit már 2004-05-ben a Fidesz vagy a jobboldal lehetséges kormányfőjelöltjének tartották, különösen arra az esetre, ha Orbán valamilyen oknál fogva nem vállalná a posztot. Csányi a két nagy párt vezetői közül mindig Orbánnal volt jobb kapcsolatban, Gyurcsánnyal – állítólag – rossz viszonyban vannak. Csányi tagja a Mol Nyrt. igazgatóságának is, amelyet barátja, Hernádi Zsolt vezet, akit szintén inkább a jobboldalhoz közel állónak tartanak. Hernádi ugyan nem Fidesz-alapító, de a Rajk László Szakkollégium tagja volt, s mint ilyen, szinte az összes egykori alapítót ismeri.
Csányit tavaly kapcsolatba hozták az MDF-fel is, mint aki az ellenzéki párt pénzügyi támogatója, esetleges kormányfőjelöltje lehetne. Ám mindkét oldalról, az MDF és a bank részéről is cáfolták a találgatásokat.
Több mint egy évtizeden át Csányi jobbkezének számított Spéder Zoltán az OTP-nél. A bank alelnöke – nagy meglepetésre – néhány napja családi okokra hivatkozva távozott a cégtől. Spéder ugyancsak nem áll távol a jobboldaltól, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 90-es évek elején felügyelőbizottsági tagságot vállalt az akkor még Fico, később Sades Kft.-ben. Mint ismert, a Fico Kft. egykoron a Fidesz pártcégének számított, s az MDF-fel közös pártszékház, az egykori Tisztikaszinó eladásából származó bevételből a Fico Kft. 440 millió forintra tett szert, amit később továbbosztott más cégek között. Spéder pont ebben az időszakban, 1993 januárja és 1993 augusztusa között vállalt szerepet a cégben.
Az ugyancsak milliárdos, a 100 leggazdagabb magyar listáján is szereplő Spéder közelmúltbeli távozása az OTP-től sokakat meglepett. Pénzpiaci hírek szerint Spéder 15 milliárd forintos vagyonra tett szert a banknál, amely az általa magánemberként birtokolt OTP-részvényekből, illetve azok eladásából származott. Spéder az OTP egyik sikerkovácsa volt, akinek nevéhez – Csányi mellett – a bank óriási mértékű növekedése fűződik. Egyes információk szerint Spéder más magyarországi bank – piaci hírek szerint esetleg a K&H – vezérigazgatói széke felé kacsingat, ahol ő lenne az első számú vezető.
Simon Zoltán
Keretes cikkek
Kékessy és a Heti Válasz
Ugyancsak „nagytőkések” tartják fenn a jobboldali Heti Választ. A lapnak jelenleg három magánszemély – Csák János, a Mol Rt. egykori elnöke, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet és Szabadhegy Péter amerikai-magyar üzletember – a tulajdonosa. Kékessy neve a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ből ismert; a korábban Orbán Viktor felesége érdekeltségébe tartozó cég mai meghatározó tulajdonosa a rendszerváltás után Svájcból hazatérő üzletember. A Szárhegy Dűlő Kft.-ben Kékessy Madarász Lászlóval, az Orbán-kormány idején Postabank-elnökkel osztozik. Emellett tucatnyi másik hazai cég tulajdonosa. A Heti Választ két társával együtt a Sasliget Tanácsadó Kft.-n keresztül birtokolja, de Kékessyé a Kuntej Zrt., övé a Patricius Borház Kft., amelyben Madarász László fb-tag, továbbá a Tokaj Mercatus Borkereskedőház Kft. is. Mint azt lapunk korábban hírül adta: Kékessy veje vásárolta meg a 2002-es választások után Orbánék belvárosi, Haris közi lakását igen jó áron.
Széles-birodalom
Nem annyira a Fideszhez, mint inkább az MDF-hez kötődik a tavaly 58,5 milliárd forintos vagyonával harmadik leggazdagabb magyarnak rangsorolt Széles Gábor. A nagyvállalkozó cégei mellett médiabirodalmat – Echo Tv, Magyar Hírlap és Vital Tv – is működtet; melynek vagyonkezelője az Első Média Holding Zrt. E céget Széles családi vállalkozásán, az SGH Vagyonkezelő Kft.-n keresztül tulajdonolja. Még 2005 őszén indította el az Echo Tv-t, és szerzett 76 százalékos tulajdonrészt a Magyar Hírlapban (MH) Vissi Máriával, a Műszertechnika – ugyancsak Széles-cég – gazdasági vezérigazgató-helyettesével. Széles tavaly összevonta öt cégét a Műszertechnika-Holdingba, míg korábban visszavásárolta az Ikarus gyárat is.
