Forrás: HETEK

Amennyiben igaz, amit a rendőrség az izraeli miniszterelnök ellen vádként felhozott, Mose Kacavnak szabályos kis háreme volt a hivatalban. Szerda este sajtótájékoztatón védte magát az elnök – szerinte nincs szükség rá, hogy lemondjon hivataláról.

Mose Katzav. Önigazult bűnös”Az ismertség még sosem esett ennyire nehezére az izraeli elnöknek. Az újságok, a televíziós csatornák szabályszerűen meg akarják lincselni – kiabált a mikrofonba. – A rendőrség meg segítette a médiát, hogy kiontsák a véremet”. Szerinte alapjogaiban sértették meg, és azon gondolkozik, hogy „honnan jön ez a gyűlölet”. Az újságírók nem nagyon értették, hogy miről beszélt Kacav, aki saját kérdésére gyorsan megtalálta a választ. Eszerint az újságírók hat és fél évvel ezelőtt „a cionizmus végének” nevezték megválasztását, és azóta folyamatos kampány folyik ellene.

Kacav tegnap este megmutatta népének, hogy nem alkalmas a továbbiakban posztja betöltésére, még akkor sem, ha a bíróság ártatlannak ítélné az ellene felhozott vádakban. A sajtótájékoztatót nem egy elnök tartotta, hanem egy ember dühöngött a kamerák előtt teljes önigazultságban. A támadás a legjobb védekezés – Izraelben is ismert ez a mondás, de a nép reakciói azt mutatják, hogy Kacav esetében nem ez lett volna a követendő stratégia.

Avi Dichter belügyminiszter elmondta, hogy Kacav nem tudja tovább ellátni feladatát. A Knesszetben már összegyűlt 20 aláírás ahhoz, hogy felfüggesszék hivatalából. A végső döntésig, vagyis amíg hivatalban van ugyanis az elnök mentelmi joga is érvényes a bírósággal szemben – tehát nem indítható ellene per.

Jó fél évvel ezelőtt Kacav még biztonságban érezhette magát, ugyanis maga jelentkezett az izraeli államügyészségen, és azt állította, hogy zsarolják. Egyik korábbi munkatársnője pénzt követel tőle, és azt veti a szemére, hogy az elítéltek kegyelmi kérvényeivel kapcsolatban túlságosan nagyvonalúan járt el. Kacav ezeket a vádakat akkoriban visszautasította. „Nincs mit takargatnom” – írta a főállamügyésznek.

Ilyen biztonsággal csak olyan ember tud fellépni, aki teljes tudatában van saját „érinthetetlenségének”, amit „független státusza” tesz lehetővé számára. A célja az volt, hogy „a szociális etikában olyan értékeket hozzon létre, amelyek nem tárgyai politikai vitának”, csak az a baj, hogy nem jól kezdett hozzá. Ennek a hozzáállásnak azonban vajmi kevés köze van a realitáshoz. Kacav hónapok óta nem csak tárgya egy izraeli politikai vitának, hanem tegnap óta a középpontjában is áll. Itt viszont már nem csak szociális értékekről van szó, hanem a büntetőjogról is, pontosabban fogalmazva szexuális bűncselekményről.

Ha csak a fele igaz annak, amit a rendőrség az elnök előéletével kapcsolatban kiderített az elmúlt hónapokban, akkor Kacavnak elnöksége alatt kisebbfajta háreme volt a hivatalban. „Amikor beléptem az irodába, becsukta az ajtót” – mondta el egy munkatársnő. „Mindenki tudta a környezetében, hogy nem szabad zavarni, ha bent vagyok”. Kacav ugyan nem az első lenne az olyan államelnökök sorában, akiket a libidó reflektorfénybe állított, viszont Clinton és társai az irodai szexuális életüket legalább úgy bonyolították, hogy az kölcsönös hozzájáruláson alapult.

Kacav ellen azonban az a vád, hogy hivatalát arra használta, hogy ezzel kolleganőit akaratuk ellenére kényszerítse munkahelyi viszonyba. Egyiküket állítása szerint az elnök többször megerőszakolta, többeket pedig szexuálisan molesztált. Az államügyész, aki figyelmes lett az elnöki hivatalban uralkodó szokásokra, a hét elején jelentette be, hogy vádat emelnek az ország vezetője ellen. Ha bizonyítást nyernek a vádak, 16 év börtön lóg Kacav feje fölött.

Ehud Olmert.

Botrányszag”Azzal kezdődött, hogy egyre gyakrabban hívatott az irodájába” – meséli az egyik egykori alkalmazott, akit az izraeli sajtó az SCH monogrammal jelöl. „Azt mondta nekem, hogy közel érzi magát hozzám, és megkérdezte, hogy átölelhet-e. Aztán megpróbálta a kezeit a blúzom alá is bedugni.”

Az izraeliek egyes dolgokhoz hozzá vannak szokva, mint mindenhol, náluk is előfordul korrupció, tisztességtelen verseny, és szexuális botrányok is a címlapra kerülnek néha. Viszont a Kacav elleni vádak minden addigi botrányt félresöpörnek. Mindenekelőtt a halkan beszélő, az izraeli viszonyokhoz képest szokatlanul ünnepélyes Kacavról senki nem gondolta volna, hogy mire képes.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly elmondta Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek, hogy Kacav mindannyiukat meglepte. Az orosz elnök szerint „nem úgy nézett ki, mint valaki, aki tíz nőt megerőszakol”. Tel-Aviv és Jeruzsálem utcáin az emberek nem tudják, hogy nevessenek-e vagy sírjanak, a közel-keleti konfliktus ugyanis egyre súlyosabb, és az erről szóló hírekkel folyamatosan tele van a világsajtó.

Kacav ügyében egyik vallomás követte a másikat, az elnök viszont nem kíván lemondani. Hivatala felfüggesztéséhez a 120 képviselő közül 90-nek kell igennel szavaznia, ez pedig még eltarthat egy darabig. Több képviselő kényelmesebben érezné magát, ha a dolgot a bíróság döntené el. Ha a Knesszet nyárig nem tud dönteni az ügyben, akkor így is úgy is vége lesz a huzavonának, mivel lejár Kacav mandátuma.

Az izraeli elnök azonban nem az egyetlen, aki ellen rendőrségi nyomozás, vagy bírósági eljárás folyik. Nyomozás tart Ehud Olmert miniszterelnök ellen is korrupció gyanújával. Az államügyészség azzal gyanúsítja, hogy 2005 novemberében – akkor még pénzügyminiszterként – egy bankprivatizációs ügyben visszaélt hivatali hatalmával, megváltoztatta a Leumi bank, vagyis a második legnagyobb izraeli pénzintézet privatizációjának eredeti pályázati feltételeit, hogy előnyös helyzetbe hozza egy barátját a bank többségi részvényének megszerzéséért folytatott versengésben. (Az illető azonban végül is nem vette meg a többségi részvényt.) Ha a nyomozás eredményeképpen az államügyészség vádat emel ellene, a kormányfő kénytelen lesz lemondani tisztségéről. Olmert politikai karrierjét szinte folytonosan korrupciós vádak kísérték, de egyszer sem bizonyították rá a vádakat. Zavaros ingatlanügyletek kapcsán is felmerült vele szemben a közelmúltban a törvénysértés gyanúja.

Abraham Hirshon pénzügyminiszter ellen is nyomozás folyik egy korrupciós ügyben, amely még arra az időre nyúlik vissza, amikor a Munkavállalók Országos Szövetsége szakszervezet vezetője volt.

Szexuális zaklatás vádjával tavaly szeptember óta bíróság előtt áll Hájim Ramón volt igazságügy-miniszter, a jobbközép Kadima párt egyik jelentős személyisége, Olmert kormányfő egyik bizalmasa. Állítólag tavaly júliusban erőszakkal megcsókolt egy kormányhivatali női alkalmazottat. Ramón önként lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a pert megindíthassák ellene.

Január eleje óta házi őrizetben tartja a rendőrség Sula Zakent, a kormánykabinet igazgatónőjét, szintén Olmert egyik bizalmasát, mert azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatai révén magas adóhivatali tisztségekbe juttatott bizonyos embereket. Állítólag az volt a célja, hogy adózási kedvezményekben részesítsék fivérét, Joram Karsi üzletembert, a jobboldali Likud párt központi bizottságának tagját. Az ügyben mintegy 15 adóhivatalnokot – köztük Jacky Maca elnököt – helyeztek házi őrizetbe, noha egyesek esetében ezt már feloldották.

A múlt hét óta per folyik Cahi Hanegbi, a knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke ellen, akit szintén Olmerthez közel állónak tartanak. Hivatali visszaéléssel, korrupcióval, csalással, jogosulatlan kinevezésekkel vádolják még abból az időből, amikor 1999 és 2003 között a környezetvédelmi minisztériumot vezette.

Csaknem egy évvel ezelőtt kilenc havi börtönbüntetésre és 65 ezer dollár pénzbüntetés megfizetésére ítélte egy tel-avivi bíróság Omri Saront, Ariel Saron volt izraeli miniszterelnök legidősebb fiát, mert törvénytelenül gyűjtött pénzt apja politikai kampányához. A Saron-fiú korábban beismerte bűnösségét okirat-hamisításban és hamis tanúzásban is, de az ügyészséggel vádalkut kötött, amelynek értelmében ejtették ez utóbbi vádakat. A 42 éves Omri Saronnak azonban addig nem kell megkezdenie börtönbüntetését, amíg apja kómában van.

Móse Kacav elődje, Ezer Weizman 2000-ben lemondott, mert az akkori főügyész megállapította, hogy még a 80-as években miniszterként, illetve parlamenti képviselőként jogtalanul fogadott el 450 ezer dollár értékű ajándékokat egy francia milliárdostól. Weizman ellen nem emeltek vádat.

Comments are closed.