Közszereplők-e az egyházi vezetők? – erre a kérdésre kell válaszolnia csütörtökön a bíróságnak abban a polgári perben, amely 2006. március 7-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Ha Pataki Árpád bírónak az ítéletben megfogalmazott válasza igen lesz, akkor az Állambiztonsági Történeti Levéltárnak ki kell adnia hat egyházi vezető aktáját, amelyekből fény derülhet esetleges ügynök múltjukra is.
A pert Kozák Dániel újságíró kezdeményezte, mert amikor meg akarta ismerni a négy nagy történelmi egyház több prominens vezetőjének aktáit, közülük egyedül Bölcskei Gusztáv református püspök ismerte el hogy ő közszereplő, márpedig ez a feltétele az adatok hozzáférhetőségének. A bírósági ügy alperesei, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott országos felügyelője, Szebik Imre, az Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök- püspöke, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnöke, Seregély István, és korábbi alelnöke, Bosák Nándor és volt titkára, Veres András, akik vitatják közszereplő voltukat. A tárgyaláson Kozák Dániel azzal érvelt, hogy a közéleti viták során gyakran egybemosódnak az erkölcsi és a politikai kérdések, így az egyházi vezetők akkor is a politikai közvélemény formálói, amikor erkölcsi, társadalometikai kérdésekben foglalnak állást. Egri Oszkár, Zoltai Gusztáv jogi képviselője szerint viszont helytelen lenne a politikai véleményformálás fogalmát parttalanul alkalmazni. A katolikus püspökök jogi képviselője, Bodorovich Jenő pedig azzal érvelt, hogy a közvélemény formálása nem azonos a politikai közvélemény „feladatszerű” alakításával, márpedig a törvény szerint ez az egyik feltétele annak, hogy valakit közszereplőnek minősítsenek.
