A Fideszben valóban folyik szervezkedés, ám az még nem derült ki, hogy ennek célja új párt alapítása vagy Orbán megbuktatása – értesült lapunk. Mindez a Magyar Nemzet hétfői publicisztikája alapján kapott jelentőséget. A cikk szerint a Terror Háza Múzeum főigazgatója új párt alapításán fáradozik, milliárdosok támogatásával. Schmidt Mária szerint azonban a cikk valótlan megállapításokat tartalmaz. Az tény, hogy a cikkben említett számos nagytőkés neve régóta együtt szerepel a Fidesz politikai vezetőiével.
A Terror Háza Múzeum igazgatója szeretné tudni: „kinek az érdeke az ellenzék legnagyobb pártjának légből kapott hírekkel, belső ellenségkép kreálásával történő megosztása, a jobboldal egységének megbontása akkor, amikor a kormány katasztrofális teljesítménye az ország működőképességét veszélyezteti, amikor a parlamenti többséget birtokló koalíció reformdiktatórikus ámokfutása az ellenzék egységes föllépését követelné?” Schmidt Mária abban a rövid közleményben fogalmaz így, amelyben a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent cikkre reagál. Azt is közli, hogy a „Schmidt Mária ante portas?” című publicisztika szerzője személyével kapcsolatban „valótlan megállapításokat tett”.
Az említett írás alcíme szerint a nagytőke egyes köreivel szövetkeznek Orbán Viktor politikai ellenfelei. Elsősorban Schmidt Mária, akiről a cikkben az olvasható: „a milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvánosan és nem nyilvános körben tett megnyilatkozásai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével”, ezért új párt alapításán fáradozik, s nem véletlen, hogy most. Az akcióval ugyanis megzavarhatnák a tavaszi Fidesz-kongresszust. A publicisztika szerzője, Horváth Zsolt – akiről nem tudni, kicsoda – hosszan fejtegette, hogyan vásárolta meg a nagytőke – a Fidesz kivételével – a hazai pártokat. Orbán Viktort azonban nem megvehető, ezért a nagytőke képviseletében a Terror Háza Múzeum „milliárdos vagyonú” igazgatónője új jobboldali párt létrehozásán fáradozik. A cikk szerint az is felmerül, hogy a nagytőkés csoport a Fideszben venné át – persze a háttérből – az irányítást.
Fideszes informátorunk minderre úgy reagált lapunknak, hogy Orbán Viktor hiába bástyázta körül magát hatalommániás bábokkal, a vezérnek előbb-utóbb távoznia kell a párt éléről. A névtelenséget kérő politikus úgy látja, hogy immár sok polgármester is hajlandó támogatni az elnök leváltását, mert úgy érzik, Orbán keresztülnéz rajtuk, csupán helyi befolyásuk, valamint a rajtuk keresztül szerezhető pénz a fontos az éteri magasságokban „trónoló” vezető számára. Állítólag elsősorban azok vélekednek így, akik legalább második ciklusukat töltik egy-egy önkormányzat élén. Arról is panaszkodnak, hogy könnyen csapdába kerülnek, hiszen ha településük érdekeit szem előtt tartva ellentmondanak a pártelnöknek, legközelebb nem indulhatnak a polgármesteri posztért. Ha viszont az emberek ellenében cselekednek, négy év múlva nem szavaznak rájuk. Úgy értesültünk, hogy közülük jó néhányan akár új pártba is átigazolnának, feltéve, hogy azt ismert, népszerű emberek jegyzik, és garantálják, hogy 2010-ben pénzzel, befolyással bejuttatják a parlamentbe. Létezik olyan csoport, amely arra figyelmeztet, ha az idén tavasszal nem választanak Orbán helyett másik pártelnököt, a két év múlva esedékes következő tisztújító kongresszuson ezt már aligha lehet megtenni. Akkor ugyanis már a következő parlamenti választásokra készül majd a hazai politikai elit.
Fidesz közeli forrásokból arról is értesültünk, hogy hónapok óta szondázzák a képviselőket, polgármestereket, parlamenten kívül rekedt politikusokat arról, hogyan képzelik el a jobboldal jövőjét. Akiket lapunk kérdezett, azok nem Schmidt Máriával vagy Stumpf Istvánnal beszélgettek, de nem is valamelyik ismert pénzember kereste meg őket. Számukra azonban – mint bevallották – nem az a fontos, hogy hírességekkel tárgyaljanak, hanem hogy végre valós mozgolódás indult a Fideszben. Azt ugyanis állítólag elsősorban a helyi politikusok már belátták, hogy Orbánnal sem programja, sem stílusa okán nem lehet még egyszer parlamenti választást nyerni.
Orbán küzd, és szokása szerint előre menekül – hangoztatta egy másik fideszes. A pártelnök támad és ellenségeket gyárt, hogy félmilliós, csakis őt akaró szavazótáborát még inkább magához láncolja, s a többi Fidesz-szimpatizánst is meggyőzze arról, ha letaszítják „trónjáról”, odavész a jobboldal Magyarországon. Az elnöknek – mondták – akkora a nimbusza, hogy az esetleges új pártot nem lehetne elfogadtatni a szavazókkal, ezért minden lépést alaposan meg kell fontolni. De kijelentették, ha az említett körök olyan pártot hoznának létre, amelyet például Stumpf István, Áder János, Pokorni Zoltán, Tölgyessy Péter, esetleg Varga Mihály közösen jegyez, 2010-ben a mostaninál is nagyobb bajban lenne a Fidesz.
Fazekas Ágnes
Keretes cikkek
Megtámadott milliárdosok
Egyes vélemények szerint a Magyar Nemzetben megjelent cikket az Orbán Viktor mögött álló gazdasági szereplők íratták. Erre utalt lapunknak Kiszelly Zoltán politológus is, aki szerint arról lehet szó, hogy a Magyar Nemzet, a Hír Tv, illetve a most induló új rádió – a Lánchíd rádió – mögött álló pénzemberek le akarják járatni azt a jobboldalon formálódó s náluk feltehetően gazdagabb tőkés csoportot, amely veszélyt jelenthet számukra a hazai sajtó- és médiapiacon. Mint ismert, a Fidesz gazdálkodása gyakorlatilag egy ember kezében, Simicska Lajoséban van. Sokszor idézik azt a mondását, hogy „a Fidesznél két emberrel érdemes tárgyalni, de csak az egyikkel lehet”. A Fidesz gazdasági főembere – bár maga nem tulajdonos egyik cégben sem – tartja kezében a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t is; nyilvánosan viszont csak a Mahír Zrt.-ben vállal szerepet. Helyette és mellette Liszkay Gábor a két médium elnöke, illetve Töröcskei István pénzügyi szakember vállal nyilvános posztot a cégekben. Több Fidesz közeli vállalatban feltűnik még Győri Tibor is, akivel a 80-as, 90-es évekből származik a kapcsolata. A napilap által megtámadott körből mindenki milliárdos; férje, Ungár András tavalyi halála óta Schmidt Mária is annak számít. A Magyar Hírlap által közzétett száz leggazdagabb magyar listáján a Terror Háza Múzeum főigazgatója a 76. helyen áll ötmilliárdos vagyonával. Ungár András – zsidó egyházi szertartás szerinti – tavalyi temetésén ott volt Orbán Viktor, de – a Manager Magazin szerint – az üzleti élet krémje is Bajnai Gordontól és Nobilis Kristóftól Csányi Sándorig és Spéder Zoltánig. Ungár legfontosabb cége a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF), amelyben Nobilis Kristóf volt az üzlettársa. Ungár politikai szerepet nem vállalt, de Madách téri irodaépületének földszinti részét, amit előzőleg magánszemélyként bérelt a BIF-től, 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett Nemzeti Konzultációnak. Ungár – állítólag – magánkörben többször hangoztatta, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt nemhogy nem profitált a kiváló politikai kapcsolataiból, de éppenséggel veszített miattuk, mert volt olyan üzlet, amitől a BIF politikai okok miatt esett el. Nobilis Kristóf nevét elsősorban az Index.hu 2005-ös felvásárlása tette ismertté, pedig a pénzügyi szakember már a 90-es évek elején jelentős posztokon dolgozott. A 46 éves üzletember a CA-IB értékpapírcég ügyvezetői posztját adta fel, hogy elindítsa saját vállalkozásait. Nobilis a Bartolus Invest Rt.-n keresztül jelentős részesedése szerzett a tőzsdén jegyzett Forrás Rt.-ben is, ám 2004 végére kivált a részvényesek közül. Vagyonát a Magyar Hírlap 2003-ban 4 milliárdra, 2004-ben 6,8 milliárdra becsülte. A Magyar Nemzet által Schmidthez kapcsolt „nagytőkés” csoport tagjai közül Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a legismertebb; tavaly a Manager Magazin listáján ő lett Magyarország leggazdagabb embere, de a Népszabadság is a második helyen rangsorolta 70, illetve 60 milliárd forintos vagyonát. 2005 nyarán Csányiról a Political Capital Institute igazgatója, Szabados Krisztián készített egy elemzést. Felidézte egyebek között, hogy neve 2000 őszén is kapcsolatba került a politikával. Az úgynevezett olajbizottság ügyében Csányi egy nyilatkozatban állt ki Pintér Sándor akkori belügyminiszter mellett, akit többmilliós kenőpénz elfogadásával vádoltak. Egy év múlva, 2001 őszén az OTP vezetője munkát adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-től távozó Simicska Lajosnak, Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasának. A Fidesz volt gazdasági igazgatója az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. vezérigazgatója lett; a hatályos cégadatok szerint 2001 októberétől 2002 július elsejéig. Ez volt az államilag támogatott lakáshitelezés időszaka. Csányi és az OTP sokat köszönhet Orbánnak, hiszen az otthonteremtési program több tízmilliárd forintos nyereséghez juttatta a bankot. A 2002-es kormányváltás után viszont Csányi sorra gyűjtötte be az Orbán-adminisztráció egykori tagjait; így Pintér Sándor, aki 1997 áprilisa és 1998 júliusa között már tagja volt az OTP igazgatóságának, 2003-tól 2006-ig felügyelőbizottsági tagságot vállalt a banknál, majd tavaly áprilistól ismét az OTP Bank igazgatóságának tagja lett. Baranyay Lászlót, az MFB volt elnök-vezérigazgatóját elnöki tanácsadóként alkalmazta, s hasonló posztot kapott 2004-es távozása után az OTP Banknál Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi elnöke. Csányit már 2004-05-ben, mint a Fidesz vagy a jobboldal lehetséges kormányfőjelöltjének tartották, különösen arra az esetre, ha Orbán valamilyen oknál fogva nem vállalná a posztot. 2005 nyarán a lapunknak adott interjúban azonban arra a kérdésre, hogy „minél inkább tagadja miniszterelnöki ambícióit, annál erősebbé válik a hit, hogy mégiscsak az akar lenni”, az OTP első embere azt mondta: abszolút kategorikusan fogalmazott, amikor erről megkérdezték. Közölte: nem szeretnék, nem akarok (miniszterelnök lenni). „Azt hiszem, ott követtem el a hibát, hogy nem vettem figyelembe, minden mondatom, óvatosan udvarias fogalmazásom felnagyítódik a nyilvánosság előtt, mert az ország legnagyobb bankja vezetőjének minden közéletre vonatkozó kijelentése nagyobb hangsúlyt kap, mint amit érdemelne. Pedig őszintén mondom: a politikában nincs egyetlen olyan elem, ami hatalmi, anyagi, presztízs- vagy bármilyen más szempontból vonzó lenne.” Több mint egy évtizeden át az OTP-nél Csányi jobbkezének számított Spéder Zoltán. A bank alelnöke – nagy meglepetésre – néhány napja távozott a cégtől, családi okokra hivatkozva. Spéder ugyancsak nem áll távol a jobboldaltól, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 90-es évek elején felügyelőbizottsági tagságot vállalt az akkor még Fico, később Sades Kft.-ben. Mint ismert, a Fico Kft. egykoron Fidesz közeli cégnek számított, az Élet és Irodalom (ÉS) információi szerint az MDF-fel közös pártszékház, az egykori Tisztikaszinó eladásából származó bevételből a Fico Kft. 440 millió forintra tett szert, amit később továbbosztott más cégek között. Spéder pont ebben az időszakban, 1993 januárja és 1993 augusztusa között vállalt szerepet a cégben. (A nyilvános adatok szerint közvetlen személyes kapcsolat mutatható ki a Fico Kft. és az Orbán család egyik vállalkozása, a Dolomit Kft. között.) A 100 leggazdagabb magyar listáján ugyancsak szereplő Spéder távozása sokakat meglepett. Pénzpiaci hírek szerint Spéder 15 milliárd forintos vagyonra tett szert a banknál, ami az általa magánemberként birtokolt OTP-részvényekből, illetve azok eladásából származott. Spéder az OTP egyik sikerkovácsa volt, nevéhez a bank óriási mértékű növekedése fűződik. Egyes információk szerint Spéder más magyarországi bank – piaci hírek szerint esetleg a K&H – vezérigazgatói széke felé kacsingat, ahol ő lenne az első számú vezető.
