Sólyom László köztársasági elnök szerdán délután (Hanuka 6. napján) fogadta a történelmi egyházak vezetőit.
Sólyom László köztársasági elnök szerdán délután (Hanuka 6. napján) fogadta a történelmi egyházak vezetőit.
A Magyarországi zsidóságot Dr. Feldmájer Péter elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi képviselete.
A köztársasági elnök úr kérte a jelenlévő egyházi vezetőket, hogy tolmácsolják jókívánságait a híveiknek a karácsony, illetve hanuka alkalmából
Nyitóbeszédében kitért arra, hogy bár az egyház és az álam egymástól elválasztva kell, hogy működjön, de ez nem szétválasztást, hanem éppen az együttműködés, a közös munka az amely ezt a kettőt összekell, hogy kösse.
Dr. Schweitzer József főrabbi úr hozzászólásában kifejtette, hogy a magyar zsidóság szabadon gyakorolhatja vallását és hitét. Ugyanakkor örökre fájó sebként marad meg a túlélőkben és az egész zsidó közösségben a holocaust szörnyű emléke.
Mindannyian a békére és a nyugalomra vágyunk, ezért is keltett különösen nagy riadalmat az ősszel történt események, hiszen a Kossuth téren nyíltan hangoztak el zsidó ellenes jelszavak, október 23-án a szélsőséges tüntetők egy csoportja üvegekkel dobálta meg a Dohány utcai zsinagógát.
Sólyom László köztársasági elnök úr az elhangzott aggódó szavakra, kijelentette, hogy a tüntetők ezen szélsőséges csoportjának magatartása számára is elfogadhatatlan, s visszautalt arra a levélre amelyet a Mazsihisz elnöke és ügyvezető igazgatója levelére válaszként írt közvetlen munkatársa az, az ő nézetét tükrözi, s azzal teljes mértékben egyetért, s ezt csak megismételni tudja.
Mazsihisz news
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőinek levele Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úrhoz
Igen Tisztelt Elnök Úr!
A magyarországi zsidóság egyre növekvő aggodalommal szemléli az elmúlt hetek utcai tüntetéseit, mert az abban résztvevők egyre gyakrabban használják fel a demonstrációt zsidó-ellenes jelszavak hangoztatására, céljuk igen sokszor a zsidóellenes érzelmek felkeltése és azok felhasználása politikai céljaik érdekében.
Ezen megnyilvánulásokat már az adatvédelmi biztos is elítélte, de ezen túlmenően semmiféle további lépés sem történt.
A tüntetések egyik szimbólumává vált a folyamatosan lengetett Árpád-sávos zászló, amely a holocaustot megszenvedett emberek szemében a nyilas rémuralmat idézik, hiszen ez a Magyarországot elpusztító mozgalom egyik fontos jelképe volt.
A tüntetők névsort olvastak fel, felsorolták azokat a személyeket, akik véleményük szerint zsidók, egy másik névsorban pedig azokat, akik szerintük felelősek országunk jelenlegi problémáiért és itt is utaltak arra, hogy közülük kiket tartanak zsidónak vagy zsidó származásúnak.
A kialakult helyzetben feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az I. T. Köztársasági Elnök Úr felemelje szavát és egyértelművé tegye: Semmiféle politikai ellentét és tüntetés nem adhat arra alkalmat, hogy az antiszemitizmust eltűrjék a közéletben, az megjelenjen az utcákon és közvetlenül veszélyeztesse – több mint 60 évvel a magyarországi zsidóság jelentős részének szisztematikus meggyilkolása után – az itt élők lelki nyugalmát, élet – és vagyonbiztonságát.
A történelemből, és sajnos különösen Magyarország történelméből mindannyian ismerjük azokat a példákat, hogy az utcai tömegmozgalmak egyes résztvevői először csak szóban hangoztatták antiszemita nézeteiket, majd a későbbiek során pogromokat is rendeztek. Sajnos így volt ez olyan nagyszerű időszakban is, mint az 1848-as forradalom, amikor a feltüzelt csőcselék a pesti zsidókra támadt, szerencsére akkor voltak olyan fajsúlyos közéleti szereplők – a legkiválóbbak közül csak Petőfi Sándort említem meg – akik felemelték a szavukat ezen undorító cselekedetekkel szemben.
A mostani időkben ez sajnos még nem történt meg, a tüntetőkkel rokonszenvezők, a tüntetők jogait elismerők sem szóltak erről a fajsúlyos problémáról és nem utasították vissza az együttműködést az antiszemita erőkkel.
Különösen súlyossá teszi ezt az, hogy a közélet egyes szereplői – köztük jelentős egyházi személyek is – a gyűléseken felszólaltak, a tüntetőket feltétel nélkül támogatták, még csak nem is utaltak arra, hogy az antiszemitizmus nem tűrhető el egy demokráciában.
Erre tekintettel a magyarországi zsidóság nevében kérjük az I. T. Köztársasági Elnök Urat, hogy szíveskedjék szavát felemelni, és nyilvánosan elítélni az utóbbi időben történt antiszemita megnyilvánulásokat és felhívni mindenkit, hogy az ilyen magatartást tanúsító csoportoktól határolódjon el.
Budapest, 2006. október 5.
Maradunk őszinte hívei:
Dr. Feldmájer Péter, elnök Zoltai Gusztáv, ügyvezető igazgató
Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai elemző főosztályának vezetője az alábbi levelet juttatta el a Magyarországi Zsidó Hitközségek vezetőihez
Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!
Sólyom László elnök úrhoz intézett, 2006. október 5-én érkezett levelére válaszolva a következőkről tudom tájékoztatni. Elnök úr mélyen megérti és osztja az Önök és közösségük aggodalmait. Megszólalásában a békés gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogokat védelmébe vette, de a demonstrációkon – tudomásunk szerint elsősorban a Kossuth téren – elhangzó kirekesztő, kifejezetten a zsidóság ellen irányuló megnyilvánulásokat a Köztársasági Elnök Úr és hivatalának munkatársai is határozottan károsnak és elitélőnek tartják.
Ezt az álláspontot a nyilvánosság előtt is kifejezetten az általam jegyzett, a Magyar Hírlapban a mai napon megjelent cikkemben, melyet levelemhez másoltan csatolok. Ezt az írást a Köztársasági Elnöki Hivatal vezető beosztású munkatársaként írom. A benne megfogalmazottak megegyeznek a Köztársasági Elnök Úr álláspontjával.
Őszintén remélem, hogy levelemet a Tisztelt Elnök Úr és a tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr megnyugvással veszi tudomásul.
Budapest, 2006. október 6.
Mazsihisz news
